A bőr öregedése

A bőr öregedése megállíthatatlan folyamat.  Arra azonban hatással lehetünk, hogy öregedése mikor kezdődik, illetve milyen ütemben halad előre. Dr. Michaela Axt-Gaderman a bőr öregedését befolyásoló tényezőkről, és más, a témához kapcsolódó kérdésekről ír.

Mi a különbség a kor előrehaladásával bekövetkező és a fény általi öregedés között?
A bőr öregedésének tárgyalása során kétfajta öregedést különböztetünk meg: Az egyik esetben kor általi öregedésről beszélünk (intrinsic aging), a másik esetben fény általi öregedésről (extrinsic aging). Előbbinél a bőr korral járó természetes öregedéséről van szó, amely rendszerint egy viszonylag lassú folyamat. Mivel genetikus alapú, nincs rá mód, hogy bármilyen irányba befolyásoljuk.
A fény általi öregedés viszont – életstílustól és fénytípustól függően – a bőr néha ijesztő sebességű, idő előtti öregedését jelenti. Ezt akár a saját bőrünkön is megfigyelhetjük: ha összehasonlítjuk a nap által elért testrészeket (pl. arc és kezek) a naptól védett testrészekkel (has, a karok belső felülete és a fenék), láthatjuk, hogy ezen pontokon a bőr különbözőképpen öregedik. A fény általi öregedés sebessége elsősorban a napozástól és a dohányzástól, másodsorban az életviteltől függ.

■  Melyek az öregedést befolyásoló tényezők?
Egy bizonyos mértékig saját magunk felelünk azért, hogy a bőr öregedése már idő előtt elkezdődik, vagy csupán a természet rendje szerint halad előre. A fény általi öregedésért legnagyobb mértékben az UV-fény felelős (becslések szerint 80%-ban), de nem elhanyagolható a dohányzás jelentősége sem. Egy japán vizsgálat szerint az, aki rendszeresen több mint napi két órát napozik, és hozzá sokat cigarettázik, jelentős mértékben felgyorsítja a bőr öregedését. Az időelőtti ráncosodás valószínűsége dohányosoknál 11,4%-kal magasabb, mint a ritkán napozó nem dohányzóknál. A felsoroltakon kívül a hormonállapot, a táplálkozás, a bőrápolás is hatással van a bőr rugalmasságára és öregedésére.

■ Mely jelenségek kísérik a szervezetben a ráncok kialakulását?
Egy kollagénből és elasztinból álló fehérjeháló felelős azért, hogy bőrünk feszes és fiatalos legyen. Ifjú éveinkben a kollagén rostok képződése és lebontása egyensúly van. Ahogy idősödünk, ez az egyensúly lassan elmozdul a kollagén lebontás irányába, a kollagén rostok szabályos és stabil struktúrája fokozatosan felbomlik. Ilyenkor az irharéteg egyre vékonyabb lesz és elveszíti feszességét: létrejönnek a ráncok. Ezentúl az évek előrehaladtával a bőr egyre kevésbé képes a nedvesség megkötésére, majd a bőrzsír termelése is visszaesik. Ennek köszönhetően a bőr elveszíti sugárzó, telt hatását.

■ Milyen folyamatokat indít el a bőrben az UV-fény?
Idősebb korban, illetve alacsony hormonszint esetében (progeszteron hiány) napfény és cigarettafüst hatására az irharétegben fokozott enzim, ún. mátrixmetaloproteináz (MMP) képződés veszi kezdetét. A bőr öregedésének szempontjából ez az anyag komoly jelentőséggel bír, ugyanis a szövetek lebontása által gyorsítják a bőr öregedését. Amikor pl. megsérülnek vagy öregedni kezdenek a támasztó-, vagy kötőszövetek, az MMP a támasztó- illetve kötőszöveti rostokat apró részekre bontja. Ezért is szokták az MMP biokémiai ollónak is nevezni. Érthető tehát, hogy a fokozott MMP-termelést a szövetek leépülése és a bőr idő előtti öregedése követi. Ezt megakadályozandó, progreszteron (sárgatesthormon), illetve retinoidok topikus felhasználása segítségével megállítható a biokémiai olló. Az említett anyagokat pozitív tulajdonságaiknak köszönhetően előszeretettel használják öregedés elleni kozmetikumok és gyógyszerek készítéséhez.

■ Milyen hatással vannak a bőr öregedésére a fényvédőszerek, mire ügyeljünk a használatuk során?
Először is szögezzük le, hogy a napfény az ultraviola sugarak miatt káros a bőrre, és gyorsítja az öregedést. Amikor az uszodában vagy a strandon szinte meztelenre vetkőzünk, valóságos sugárkoktél éri a bőrünket. De kis dózisokban munkába menet, vagy egy városi séta közben is érik UV-sugarak a bőrt. A napfényben található UV-A , UV-B és infravörös sugarak fokozzák az elasztin és kollagén rostok rombolását. A szoláriumok fénye sem különb ilyen értelemben a napsugaraknál. A fényvédőszerek tehát a ráncok elleni küzdelem elengedhetetlen harcosai. Egy legalább 10-es fényvédő faktorú krém nemcsak a veszélyes napsugarakkal szemben nyújt védelmet, de képes a bőr fényáltali öregedésének késleltetésére is. Az UV-B sugárzás elleni védelmet jelző fényvédő faktor mellett szerencsés, hogy ha UV-A sugarakra vonatkozó információt is találunk a készítményen. Sajnos a krémek nagy részénél jelzett fényvédelem általában csak az UV-B sugarakra vonatkozik. Vásárlásnál lehetőleg vizsgáljuk meg a terméken található információkat.
Az sem mindegy, hogy miként hordjuk fel a fényvédőszert a bőrre. A termékben lévő fényvédő faktor erősségét laboratóriumban, szabványosított körülmények között állapították meg. A gyakorlatban nem ritka a gyári adat és a valós fényvédelem közötti jelentős eltérés. „A vásárló túl vékonyan keni be magát!”, „A szükséges mennyiség negyedét, felét használja csak fel!” A Witten-Herdecke Egyetemen tanító Tronier professzor egy 1999-es vizsgálata során kimutatta, hogy ilyen esetekben a valóságos fényvédelem a csomagoláson megadott adatnak akár a felével kevesebb is lehet. Ne spóroljunk a krémmel! A fényvédő készítmény csomagolásán feltüntetett fényvédelmet csak úgy érhetjük el, hogyha a krémet napozás előtt fél órával, megfelelő mennyiségben felhordjuk a bőrre. Ez azért is fontos, mert a sejtkárosodás anélkül, hogy észrevennénk, már a bőr vörösödése, leégése előtt megkezdődik.

Optimális fényvédelem

Íme a leghatékonyabb védelem a fény általi bőröregedés ellen.
■ A fényvédőszert időben, legalább félórával a napozás előtt hordjuk fel a bőrre (fizikai fényvédők azonnal védenek)
■ Kenjük be megfelelő vastagon a bőrt
■ Két óránként ismét kenjük be magunkat (bizonyos fényvédő anyagok az UV-sugarak hatására lebomlanak)
■ Ne használjuk ki a fényvédett időszak teljes egészét, legfeljebb 60%-át
■ Az ajkakra legalább 30-as fényvédő faktorú készítményt használjunk
■ A napnak leginkább kitett testrészeket (homlok, fejbőr, orr, váll, lábfej) jó vastagon kenjük be.
■ A nyak, a kéz és a dekoltázs területe magas faktorú fényvédelmet igényel
■ Gyerekek és sportolók lehetőleg vízálló készítményeket használjanak; ne feledjük, hogy valós körülmények között (dörzsölés, hullámok) nem létezik 100%-osan vízálló védelem

■ Mely kozmetikai összetevők késleltetik a bőr öregedését?
Tíz éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy csupán „kenőcsök” segítségével felvegyük a harcot a ráncokkal. A orvosi és kozmetikai csúcs-laboratóriumok által kifejlesztett hatóanyagok viszont komoly vizsgálatokon és teszteken is megállják a helyüket. Az öregedés elleni készítmények legjellemzőbb összetevői továbbra is a vitaminok (azon belül is az antikoxidánsok, mint a retinol, azaz A-vitamin, C-vitamin és E-vitamin), de fontos szerepet bírnak a nyomelemek is (pl. a réz), amelyek segítik a kollagén-termelődést. Egyre divatosabbak a nővényi eredetű anyagok is. Ilyenek a zöldtea-kivonat, a ginkgo vagy szójaizofalvonok. Újdonságnak számítanak viszont a bőrjavító készítmények, mint az algákból származó fotoliáz.

■ Hogyan segítenek a vitaminok?
A bőrünk olyan mint egy nagy fal. Alapvetően nem enged át semmit, ami rákennek. Így a vízben oldódó vitaminok (mint pl. a C-vitamin) sem tudnak csak úgy behatolni a bőrbe. Egy C-vitaminos krém hatékonysága ezért jelentős mértékben függ az összetételtől és a koncentrációtól. Akár külsőleg vagy táplálék-kiegészítőként alkalmazzuk, a C-vitamin kimutathatóan hatással van a kollagén-szintézisre és a ráncok kisimítására. A vitamin a tiroszináz enzim serkentése által a pigmentképződésben játszik fontos szerepet, fehérítően hat az időskori- és a pigmentfoltokra.
Az E-vitamin tocoferolcetátként képes eljutni a bőr belsejébe, ahol a szabad vitaminok leválnak, és beépülnek a bőr falába. Itt szabadgyökfogóként működik, illetve az ún. lipidperoxidációtól védi szervezetet. Fontos azonban, hogy a készítmény E-vitamin tartalma meghaladja a 0,5%-ot, hogy érvényre jutassa antioxidatív hatását (amely ilyen alacsony koncentrációnál viszonylag gyenge). Számos kozmetikai termék ennél kisebb arányban tartalmaz E-vitamint, ezen készítmények hatékonysága erősen megkérdőjelezhető.
A topikus retinoidok (A-vitamin származék) kedvezően hatnak a kollagénképződésre. Javítják a bőr keringését és serkentik a mátrixmetáloproteinázist. Ezenkívül megnövelik a glükózaminoklükán mennyiségét, melynek köszönhetően fokozódik a bőr nedvességmegtartó képessége.

■ Hogyan hatnak a kozmetikumokban lévő fitohormonok?
Egy ideje a kozmetikai ipar is felfedezte, hogy bizonyos növények hormonszerű anyagokat is tartalmaznak. Az anti-aging termékekben szójával kíméletesen pótolni lehet az ösztrogén hormonokat. A szója-izoflavonok kémiai struktúrája nagyon közel áll a női nemi hormonokéhoz.
A fitohormonok ezért a bőrben lévő hormon-receptorokhoz tudnak kapcsolódni és lassítani képesek a kollagénrostok lebontását. Egy öt európai országra kiterjedő nemzetközi tanulmány keretében 224 változó korban lévő nő bőrén vizsgálták meg egy fitoösztrogént tartalmazó krém hatását. Mérőeszköz segítségével rendszeresen megmérték a próbaszemélyek bőrének sűrűségét. Négy hét elteltével minden második személynél határozott javulást tapasztaltak a sűrűséget és a ráncok visszafejlődését illetően. Három hónap múlva az asszonyok 80 százalékának a kísérlet előttinél  látványosan feszesebbé és rugalmasabbá vált a bőre.

Kislexikon

Aszkorbinsav: C-vitamin
Erithéma: Vörösödés, a naptól leégett bőr
Glükózaminoglükán: A bőr nedvességmegkötő képességéért felelős fehérjék cukortartalmú része. A hyaluronsav is a lükózaminoglükánok közé tartozik.
Fényvédőfaktor: Megmutatja, hogy fényvédelem nélkül, illetve fényvédelemmel eltölthető napozási idő közötti különbséget. Ha tehát fényvédőszer nélkül 6 percet tölthetünk bőrkárosodás nélkül a napon, akkor egy 10-es faktorú készítménnyel 60 percre nyúlik ez az idő.
Fitohormonok: Növényi hormonok, azaz hormonszerű hatással bíró növényi összetevők.
Szabadgyökök: Agresszív oxigénkötések, amelyek fontos szerepet játszanak a bőr öregedésénél.
Tocoferol: E-vitamin
UV-A sugarak: Hosszúhullámú energiaszegény napsugarak, amelyek az irharétegig is eljuthatnak, s jelentős mértékben fokozzák a bőr öregedését. A szoláriumok legjellemzőbb sugarai az UV-A sugarak.
UV-B: Rövidhullámú, energiában gazdag napsugarak. Csak a hám rétegig jutnak, és a leégésért felelősek.

Dr. Michaela Axt-Gaderman

 

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?