A kozmetikai vállalkozásokat érintő reklámjogi változások

A gazdasági reklámtevékenységet érintően két fontos változásra szükséges felhívni a figyelmet. Az egyik egy jogszabályi változás, a másik pedig az átalakított reklámetikai kódex kozmetikusokra vonatkozó szabályozásának lényeges változása mind minőségében, mind pedig terjedelmében

A gazdasági reklámtevékenységet érintően két fontos változásra szükséges felhívni a figyelmet. Az egyik egy jogszabályi változás, a másik pedig az átalakított reklámetikai kódex kozmetikusokra vonatkozó szabályozásának lényeges változása mind minőségében, mind pedig terjedelmében

Abban az esetben, ha egy kozmetikai vállalkozás gazdasági reklámnak minősülő tevékenységet végez, a gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit be kall tartania. E jogszabályt a Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi LXXII. törvény 2015. július 4-i hatályba lépéssel módosította.
A módosításban megjelenik három új fogalom is, ezek
■ a reklámközvetítés,
■ a reklámközvetítő és
■ a médiahirdetésifelület-értékesítő.
A reklámközvetítés lényege, hogy a – Ptk. megbízási típusú szerződései között szereplő – reklámozóval kötött közvetítői szerződés alapján, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ide nem értve a reklám szolgáltatási tevékenységet.
A reklámközvetítő pedig ezt a tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet. A médiahirdetésfelület-értékesítő, a reklám közzétevőjének megbízása alapján eljáró természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a reklám közzétevője nevében hirdetési felületet értékesít a reklámközvetítő, illetve a reklámozó felé.

A reklámközvetítői szerződések alapja a Ptk. közvetítői szerződésre vonatkozó rendelkezései, a törvénymódosításban szereplő eltérésekkel, melyek elsősorban és többek között a szerződés írásbeliségének kötelező jellegére, a reklámközvetítő képviseleti jogára, a reklám közzétételének körülményeire, a közzétételre vonatkozó szerződés megkötésére, a díjon felüli juttatások elfogadásának tilalmára, a kapott árengedmény érvényesítésére terjednek ki.  A törvénymódosítás 2015. július 4-én lépett hatályba azzal, hogy az ebben az időpontban fennálló szerződéseket 2015. szeptember 30-ig kell a törvény rendelkezései szerint módosítani.
Amennyiben tehát egy kozmetikai szolgáltatást végző vállalkozás ilyen szerződéssel rendelkezik és a módosítás tartalma érinti, a törvénymódosításnak megfelelően a fenti határidőn belül szerződését módosítania szükséges.

Az általános reklámtilalmakkal és reklámkorlátozásokkal összefüggésben a kozmetikai termékekre és szolgáltatásokra tekintettel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik. Itt azokról a kozmetikai termékekről lehet szó, amely nem megengedett anyagösszetevőket tartalmaznak, tiltott anyagok. Ezekről a kozmetikai termékekben tiltott anyagokról a listát ez év március elsejétől már nem a kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet mellékletében, hanem a kozmetikai termékekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 1223/2009 EK rendeletének átdolgozott szövegének II mellékletében találhatjuk meg.

Külön meg kell említeni a tiltott reklámokkal kapcsolatban a felelősség kérdését is. A törvényi rendelkezés szerint, a törvényben foglalt rendelkezések megsértéséért főszabályként a reklámozó (vállalkozás), a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Ha a törvényi rendelkezéseket megszegik, az okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel. Ez azt jelenti, hogy bármelyik fél ellen a teljes követelés illetve a teljes okozott kár érvényesíthető-

Vigyázni kell arra is, hogy a vállalkozás honlapján megjelenő, a fogyasztók tájékoztatását célzó információk jogszerűek legyenek.

Figyelem, a honlapra feltett információk jogszerűségét az arra feljogosított hatáskörrel rendelkező hatóságok folyamatosan ellenőrzik, ezért csak a szükséges információk kerüljenek fel a honlapra vagy szerepeljenek a facebookon. Ilyen információk a kozmetikai termékkel kapcsolatos információk ezek között is kiemelendő az ártájékoztatás fontossága. Ez elsősorban a bruttó árfeltüntetést jelenti mind az eladási, mind az egységár tekintetében. Meg kell említeni a vállalkozás pontos elérhetőségének feltüntetését, továbbá az esetleges fogyasztói minőségi kifogások, panaszok megtételének lehetőségéről adott tájékoztatást is.

Változások a reklámetikai kódexben

A másik jelentős változás a reklámetikai kódex újrakodifikálása.  A 2009- ben hatályba lépő kódex szerkezetét megtartva lépett hatályba június 30-án, azonban a kodifikációs munkálatok során figyelembe vették az elmúlt időszak technikai-műszaki változásait, így jelentősen kiterjesztésre és részletezésre került a digitális úton (interneten, mobil eszközön) közzétett reklámra vonatkozó szabályozás.

A megváltozott kódex a hatályba lépésével, a kozmetikumok reklámjára is kiterjedt rendelkezéseket tartalmaz.  A szabályozás részét képezi a kozmetikai termék definíciója, mely egyértelműen meghatározza az e körbe tartozó termékeket. Kiemeli továbbá a kozmetikai termékekre vonatkozó állítások közzétehetőségének feltételeit. Tartalmaz szabályozást továbbá a kódex a nem megtévesztő reklámok vonatkozásában, továbbá a vásárlói vélemények és szakértői javaslatok felhasználását is a szabályozási tárgykörébe vonta az újrakodifikált kódex.

Egy példa: „Cryolipolízises zsírleszívás” – állítja a kuponos hírlevél
Ez egy tipikus  fogyasztó megtévesztése eset, és a fogyasztóvédelem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alapján eljárhat, akár büntethet is. Más kérdés, hogy lehet, hogy szakértőt kell bevonni, aki megállapítja, hogy ez a tevékenység egy lézeres besugárzás, vagy sebészeti beavatkozás. Adott esetben a szakértői véleménytől függően lehet polgári jogi (kártérítés) és büntető jogi vonzata is (például foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés). De ez a szakértői véleménytől függ.

Reklámjogi szempontból megint más lehet a kérdés, a lényeg itt az, hogy ki minősül reklámozónak, reklám közzétevőjének, illetve reklámszolgáltatónak. Ha reklámjogi felelősségre vonásra kerülne sor, akkor bármelyik szereplőt egyenként is felelősségre vonhatják a teljes károkozásért. Ez a főszabály, azonban a reklámtörvény a felelősségi szabályok körében kivételeket is felállít. Van olyan reklámjogi  jogsértés, amiért a reklám közzétevője felel, Grtv. 23.§ (2) bekezdés, például akkor felel, ha a reklám tartalmát megismerte vagy megismerhette, de lehet a reklámozó (vállalkozás) is a felelős (Grtv. 23.§ (4) bekezdés, például nem ad meg a törvény által előírt adatokat a vállalkozásról (Grtv. 5.§ (1)), vagy például a termék minőségvizsgálatáról végzett vizsgálatok elvégzéséről nem nyilatkozik, de lehet felelős a reklám közzétevője (pl.: szabadtéri reklámhordozó működtetője),  ha nem tünteti fel a törvényben előírt adatait a reklámhordozón. (Grtv. 5. § (4) bekezdés.

 

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?