Fotó: Shutterstock

Akne: a kozmetikai megelőzés lehetőségei

Az akne nemcsak pubertáskorban jelentkezhet, a felnőttek életét is végigkísérheti. Bizonyos kozmetikai készítményekkel azonban kézben lehet tartani ezt a bőrproblémát
Hogyan alakul ki az akne?

Okozhatják a faggyúmirigyek kijáratainál kialakuló szarusodási zavarok (keratózisok), valamint faggyúmirigy-hiperplázis, gyulladásos elváltozások és bakteriális fertőzések egyaránt.  A faggyúmirigy szájadékának hiperkeratózisa általában hormonális eredetű. Így jönnek létre a tipikus pubertáskori, az ovuláció előtti, a menstruációt megelőző és a terhességet követően jelentkező aknék.

Hámoldó (keratolitikus) anyagok

■ A szalicilsavnak és a fűzfakéreg-kivonatoknak nem csak keratolitikus, hanem antimikrobiális hatásuk is van.

■ A húgysav, nagyobb koncentrációban elszakítja a korneociták közötti hidrogénhídkötéseket.

■ Az alfa-hidroxi savak (AHA), mint pl. a tejsav, a glikolsav és a citromsav keratolitikus és regeneráló hatásúak, de csak kivételes esetekben szabad használni őket, mert hosszabb távon aránytalanul erősen veszik igénybe a bőrt, és gyorsítják öregedését. Hasonló hatása van a szabad aszkorbinsavnak (C-vitamin) is.

■ A papaya- és az ananászkivonatok megtalálhatók bizonyos enzimpeelingekben. A bennük előforduló papain, ill. bromelain enzimek a proteázokhoz tartoznak, amelyek képesek hasítani a proteineket.

A 30 fölött jelentkező késői akne, az úgynevezett Acne tarda is hormonális eredetű, s ez is száraz, pikkelyesedő bőrkép mellett jelentkezik, ugyanakkor a pubertáskori aknés bőr nemcsak zsíros, de túlzottan hidratált is. Ezekre az eltérésekre mindenképpen figyelemmel kell lenni a kezelési és bőrápolási mód megválasztásakor. A fiatalkori aknék esetén az ápoláshoz használt készítményeknek ezért zsírszegényeknek kell lenniük, s ha nagyon zsíros a bőr, a krém használata akár teljesen el is hagyható. Ilyenkor a szükséges hatóanyagokat és akár szérumokat tisztán is felvihetjük a bőrre. Ugyanez vonatkozik az öregedő aknés bőrű férfiak arckezelésére is, ha zsíros a bőrük, s halványsárga komedók jelentkeznek a homlokon és az orcán.

A táplálkozás hatásai

A táplálkozási szokások felerősíthetik az akne kialakulására való genetikai és pszichogén hajlamot. A viszonylag nagy szénhidrátfogyasztás nem csak a bőr struktúráját károsítja – kulcsszó: glükáció –, hanem az akne intenzitására és lefolyására is hatással van. Ugyanez érvényes a zsírsav-háztartás táplálkozás okozta egyensúlyzavaraira, vagyis az olyan esetekre, amikor a telített és esszenciális zsírsavak, illetve az Omega-6 és Omega-3 telítetlen zsírsavak egymáshoz való viszonya nem kiegyensúlyozott. A túlsúlyos emberek esetében az alacsonyabb kalóriabevitel csökkentheti az androgén- és a faggyútermelődést. További problémaforrást jelentenek a különféle gyógyszerek mellékhatásai – például a hormonkészítmények és a fogamzásgátlók.

Komedogén anyagok

Sok szó esik a kozmetikumokban lévő komedogén anyagokról, ám eközben átsiklanak a tény fölött, hogy gyakran nem az anyag, mint olyan, hanem annak a koncentrációtól függő fizikai tulajdonságai váltanak ki problémát. Tipikus példái ennek a telített lipofil kötések, mint pl. a stearinsav (stearatkrémek) és a cetilalkohol nagy mennyiségben, amelyek olvadáspontja jóval a bőr hőmérséklete fölött van. Alacsony koncentrációban a komedogenitás csekély, vagy nem is jelentkezik. Máshogy viselkednek az olyan anyagok, amelyek oxigén és sugárzás hatására agresszív peroxidokat képeznek. Ilyenek:

■ Az etoxilált alkoholok és a polietilénglikolok (PEG). Ezeket emulgálószerekként, vízmegtartó összetevőkként vagy filmképző anyagokként használják, illetve azért, hogy konzisztenciát adjanak a készítménynek – ezek egyúttal az úgynevezett „Mallorca-akne” kioldói, azaz megakadályozói is.
■  Illóolajok és illatanyagok. Például: a teafaolajban lévő ascaridol.

Egy további csoportot képzenek a lipofil krémkomponensek, mint pl. a parafinolajok, a vazelinok és az ásványi viaszok. Ezek a bőr felszínén vékony filmréteget képeznek, amelyek kedvező táptalajai az olyan anaerob baktériumoknak, mint pl. a propionibasterium acnes.

Antimikrobiálisan ható anyagok

■ Az azelainsav egy 5-alfa-reduktáz-gátló és specifikusan a propioni-bacterium acnes-t befolyásolja. Előfeltétel a liposzómás bevetés legfeljebb 1 százalékos koncentrációban. Nagyobb koncentrációban csak gyógyszerekben engedélyezett a használata.

■ A nagy tisztaságú alkohol fertőtlenít és tisztít, csakúgy, mint az isopropanol.

■ Algakivonatok és algamaszkok.

■ Betulinsav.

Hasonló a helyzet a filmet képező hosszúláncú szilikonokkal is. E tekintetben a lanolin is szerepet játszhat az akne kialakulásában, amennyiben a bőr eleve zsíros és túlzottan hidratált. Az említett anyagok hatására azonban csak azoknál az egyéneknél képződnek komedók, akiknek kifejezett hajlamuk van rá. Ezzel szemben a klórozott szénhidrogénekből kiinduló klórakne háttere egyértelműen molekuláris struktúrákban keresendő.
E csoportba tartoznak a konzerváló anyagok és az ilyeneket tartalmazó fertőtlenítőszerek.

Túlápolás

Az akne kialakulásában – az örökletes hajlam és a nem megfelelő összetételű kozmetikumok használata mellett – a bőr túlápolása is szerepet játszhat. Jelen írás szerzője által kozmetikai vásárokon lefolytatott szebumetrikus (a faggyú mennyiségét mérő) rutinmérések átlagosan minden második hölgy esetében túl sok zsíranyagot mutattak ki a bőrön, más szóval az értékek a mérési skála felső határán helyezkedtek el.

Gyulladásgátló anyagok

■ A tömjéngyantából származó (keto) boswellia savak gátolják a bőrazonos proteázokat és a 5-lipoxigenázt. A szervezetben fellelhető enzim a gyulladást kiváltó ETB4 ELTC4 ELTD4és ELE4 leukotriének képződését biztosítják.

■ A linolsavat (Omega 6-zsírsav) a 15-lipoxigenáze egy másik fontos bőrazonos enzim, a gyulladásgátló 13-hidroxi-9, 11-oktadekadien-savvá alakítja át. Ez az esszenciális zsírsav számos természetes növényi olajban és a foszfatidilkolinban fordul elő.

■ A ligetszépeolajban gamma-linolensav (omega6 zsírsav) található, amely a bőrben a gyulladásgátló 13-hidroxi-6,9,11-oktadekatrien savvá oxidálódik.

■ A lenolajban több mint 55 %-ban, a kivimag-olajban pedig 60% alfalinolénsav (omega3-zsírsav) található, amelyből a 15-lipoxigenáz gyulladásgátló 13-hidroxi-9, 11,15-oktadekatrien-savat képez.

■ A lándzsásútifűben lelhető fel a gyulladásgátló acetosid.

■ A berberin egy alkaloida és a borbolya-kivonatban fordul elő. Gyulladásgátló és antiszeptikus.

■ A kamilla hatóanyagai.

■ A hamameliszből és a zöld teából kivont összehúzó hatású anyagok.

■ A cinksók – lehetőleg liposzómás formában.

A mérési értékek a faggyút és a kozmetikumok zsíranyagait együtt mérték. A felvitt mennyiség 50 százalékos csökkentése ilyen esetben egyszerű és hatásos módszer arra, hogy megelőzzük a tisztátalan bőr kialakulását, amivel ráadásul egy csomó pénz is megspórolható, és kevesebb kárt tesz a bőr fiziológiai jellemzőiben.
Egyébként már ezzel is számottevően korlátozhatók a szabadon grasszáló és oxigén nélkül élő aknebaktériumok életfeltételei is.

Preventív bőrápolás

Már a bőrgyógyászati kezelés során is olyan krémalapokat kellene használni – amelyek amellett, hogy képesek felvenni a hatóanyagokat, mint pl. antibiotikumok, antiszeptikumok és (a regenerálódásra)  A-vitamin-sav – összetételükben is passzolnak a mindenkori bőrállapothoz. A fehér vazelinek, a PEG-ek és a konzerváló anyagok ugyanakkor sajnos még mindig megtalálhatók az aknés bőrű páciensek számára felírt gyógyszerészeti krémalapok összetevői között.
Kívánatos az is, hogy az alapkrémeket ne változtassák a terápia és a kozmetikai megelőzés közti átmenet során. Akkor is szükséges az egyeztetés, ha a bőrgyógyászati terápia és a bőrápolás együtt történik; ideálisan ez az adjuváns korneoterápia (a gyógyszeres kezelés és a kozmetikai megelőzés kombinációja) keretében valósul meg.

A bőr megújulását segítő hatóanyagok

■ Az A-vitamin és észterei. Ezeket nagy dózisban használják, ám érzékeny és ázsiai bőr esetén figyelemmel kell lenni az adagolásra, mivel a bőrben képződő A-vitaminsav könnyen irritálhatja a bőrt.

■ Niacinamid (B-3-vitamin).

■ E-vitamin és észterei.

■ A C-vitamin-észterek, különösen a Sodium Ascorbil Phosphates (Inci) az enzimatikus hasadás után fejtik ki hatásukat.

■ A vörösheréből és a szójából nyert fitohormonok lokális, enyhe ösztrogénekhez hasonló hatást fejtenek ki, magas izoflavonoid tartalmuknak köszönhetően.

■ A kasvirágkivonat (Echinacea).

■ Élesztőkivonat hatása főleg a B-vitaminok jelenlétére vezethető vissza.

■ D-panthenol.


Az akne megjelenési képétől függ, hogy keratolitikus, gyulladásgátló, antimikrobiális vagy a regenerálódást támogató hatóanyagok kerülnek-e az előtérbe. Mint már volt róla szó fentebb, a zsíros krémalapokkal csínján kell bánni, és csak száraz bőr esetén van értelme használatuknak. Egyébiránt a tiszta hatóanyag-koncentrátumokat és azok kombinációit érdemes előnyben részesíteni. A foszfatidilkolin (PC) egy több funkcionális, a természetben előforduló anyag, amely nem hiányozhat az aknés bőr ápoló készítményei közül. Egy klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy egy PC tartalmú liposzoma-koncentrátum (egyéb hatóanyagok nélkül) az első és második fokozatú akne vulgaris esetében már önmagában is mintegy 65%-kal csökkentette a komedok mennyiségét 4 hét elteltével (a teszt során a pácienseknek csak az arcuk egyik felét kezelték). A PC-ben sok a linolsav (ld. fenn) fellazítja a bőr barierrétegét és a faggyút és hatással van a szarusodási rendellenességekre is. Ezen kívül hatására a zsíros bőrben csökken a faggyútermelődés, regenerálódik a bőr és javul a visszamaradt aknés hegek állapota, mivel a keményedés ellen hat. A PC ideállis szállítója mind a vízben, mind a zsírban oldódó hatóanyagoknak.

 

Kiegészítő készítmények

■ Az akne által megtámadott bőr területeinek tisztítására nem zsírozó, semleges pH-jú készítmények alkalmasak, amelyekben olyan tenzidek vannak, amelyekre nem jellemző, hogy irritálják a bőrt. Részben olyan liposzómás fluidok is használhatók, amelyek egyszerre tisztítanak és ápolnak. Gyógyföldek, iszapok is alkalmazhatók.

■ A make-up-ok (alapozók, púderek) esetében követelmény, hogy használatuk mellett a bőr szabadon lélegezhessen, egyébiránt pedig a fent leírt krémalapokkal kapcsolatos elvárásoknak kell megfelelniük.

■ Az aknés hegek kezelésére a dermabrázió, a hámlasztás, a tűszúrásos kezelés (Dermal Needling), a kryopeeling, a mélyebb hegek esetében pedig a befecskendezés vezethetnek eredményre. A megelőzés eszköztárába tartoznak az enzimatikus vagy dörzsszemcséket tartalmazó peelingek, a bőr megújulását segítő hatóanyagok, mint például az A-vitamin, a C-vitamin-foszfát, az esszenciális zsírsavak, a foszfatidilkolin, valamint a mikrocirkulációt és a rugalmasságot javító anyagok (koffein, zöldtea, helyi masszázsok).

 

 

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?