Fotó: Shutterstock

Az öregedő bőr

Bár az ember átlagéletkora folyamatosan nő, sokan nem tudnak belenyugodni abba, hogy az utolsó néhány évet, évtizedet idősen kell leélniük. A fiatalság mítosza napjaink egyik meghatározó élménye. Cikksorozatunk első részében az öregedő bőrrel foglalkozunk

Az ember különös lény. Soha sem elégedett azzal, amit kapott, amije van. Mindig újabb és újabb problémákat keres magának, amelyeket megpróbál megoldani, sokszor sikertelenül. Ilyen probléma-keresés ősidők óta az öregedés okainak megértése és ezzel párhuzamosan örök fiatalság titkának megtalálása.

Sokaknak mindent megér, hogy látszólag dacolni tudjanak a múló idővel, miközben a társadalom folyamatos elöregedésének lehetünk tanúi. Annak ellenére, hogy az orvostudomány dinamikus fejlődésének és a közegészségügyi állapotok javulásának köszönhetően a nyugati országokban élők várható élettartama mintegy 25 évvel hosszabb, mint száz évvel ezelőtt.

Az előrejelzések szerint 2050-re Magyarország lakosságának 30%-a lesz hatvanöt évnél idősebb. A demográfiai elöregedés számos kérdés elé állítja a társadalmakat. Milyen tévhitek élnek bennünk az öregedéssel kapcsolatban? Elkerülhető-e az időskori szellemi hanyatlás, és csökkenthető-e a demencia kialakulásának kockázata?

Bizony, nagyon sok tévhit él bennünk az öregedéssel, öregedő emberekkel kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül idézzünk fel párat!

 

Cikk-sorozat tervezett részei

 

1.      Az öregedés fogalma, kialakulása, külső és belső változásai, jelei

2.      Öregedés-elméletek

3.      Az öregedő bőr változásai: szerkezeti és funkció-változások, egyéb elváltozások

4.      Az öregedő bőr kezelése hatóanyagokkal és gépekkel

 

Tévhitek

Sokan gondolják azt, hogy idősebb korra jellemzőek a fájó, nyikorgó ízületek. Sajnos ez nem így van. Egyrészt nagyon sokszor már fiatal korban is – főként elhízott, a testmozgást notóriusan kerülőknél – jelentkezhet ez a jelenség. Másrészt bizonyított tény, hogy mozgással elkerülhető, illetve későbbre tolható e kellemetlen kórkép megjelenése.

Az öregedés biztos jelének tekintik a csontritkulás megjelenését, a hajlott hátat. A tény azonban az, hogy a 100 év felettiek csupán 56%-a szenved csontritkulásban, és átlagosan 87 éves korban diagnosztizálják ezt a betegséget. A csökkenő libidó hátterében sem az öregedés, hanem sokszor kezelhető betegség áll. Nem véletlen a mondás, hogy vén kecske is…

„Nézd meg az anyját, vedd el a lányát”. Bizony van igazság ebben a mondatban, az öregedéssel kapcsolatosan jórészt a gének diktálnak. Ám nem lehet mindent a génekre fogni, vagy éppen bízni bennük. Életvitelünk nagymértékben befolyásolja ugyanis azt, hogy miképpen fogunk megöregedni.

Sok idős emberre jellemző sajnos, elvész a kreativitása.  Ez is megelőzhető azonban úgy, hogy idősebb korunkban is sokat járunk közösségbe. Ahogy az sem igaz, hogy az agy mérete hároméves korunk után csökken. Az agy megfelelő „tornáztatásával” folyamatosan új kapcsolatok alakulnak ki a neuronok között, így nem feltétlen kell időskorunkra „elbutulnunk”. Az agy „méretének” csökkenése egyébként leginkább a hipotalamusz területére korlátozódik és ez is sokkal inkább köthető a stresszhez, mint a korhoz.

Sok fiatal gondolja azt, hogy az idősek mindig nyűgösek és boldogtalanok. A kutatások szerint azonban 100 évesek 70%-a boldognak vallja magát. Nincs ebben semmi titok, ha van életcélod, tennivalód és családod, nem lehetsz boldogtalan.

Az öregedés folyamata

A tévhitek „megcáfolása” után tekintsük át, hogyan zajlik az öregedés folyamata? Dr. Iván László, híres gerontológus nagyon sokat foglalkozik ezzel a témával. Szerinte „az öregedés, természetes vagy normál folyamatok időbeni változásait jelenti, (fiziológiás öregedés). Kritériuma, hogy nem kóros változások, betegségek indítják és az érintett működések egyensúlya (homeosztázisa) nem borul fel, csupán a „tól-ig” kapacitása szűkül be és ezek miatt érzékenyebbé, sérülékenyebbé válnak, hajlamosítva kóros elváltozásokra, gyakoribbá váló betegségekre”.

Lerövidítve: az öregedés nem más, mint a szervezet reprodukciós érettsége után fellépő progresszív, funkcionális kapacitáscsökkenés. 

Ha még egyszerűbben szeretnénk megfogalmazni, ezt mondhatnánk:

„Az entrópia a rendszer rendezetlenségének mértéke, s az idő előrehaladtával nő. (…) Ahogy előrehalad az idő, egyre jobban szétesünk.” Beck Tamás

A viccet félretéve, az öregedés:

–          anyagcsere és funkciózavar

–          degradálódás

Az öregedést mindig korhoz mérjük. Gyakran – tévesen – a kozmetikai diagnosztika során is használjuk a számomra elfogadhatatlan „korának megfelelő” kifejezést. Milyen korának megfelelő? Kinek megfelelő? Már csak ezért sem helyes ez a kifejezés.

Az emberi életkort kétféleképpen értelmezhetjük:

–        kronológiai (naptári, anyakönyvi életkor)

–        biológiai – a szervezet tényleges fiziológiás állapotát vesszük figyelembe

A kettő sokszor köszönő viszonyban sincs egymással, így elég nehéz eldönteni, hogy ki mit ért „korának megfelelő” alatt…

A tények, makacs dolgok, mint tudjuk. Így van ez az öregedés elkerülhetetlen tényével és jeleivel, változásaival kapcsolatban is.

Tekintsük át az öregedés legfontosabb külső jeleit és az öregedés során végbemenő belső változásokat!

Öregedés külső jelei:

–          őszülés, haj-, szőrzetritkulás

–          köröm fénytelensége, töredezése

–          ráncosodás

–          bőrszárazság

–          pigmentfoltok

–          kötőszövet rugalmatlanná válása

–          kézremegés

–          a mozgás és reflexműködések lelassulása

–          hajlott testtartás

–          testtömeg, izomzat erejének csökkenése

–          alkalmazkodóképesség lassulása

–          módosul: az érdeklődés, közérzet, figyelem, kezdeményezőkészség, változtatási rugalmasság, alvási szokások, napi életritmus

–          hajlam a visszahúzódásra, magányosság

Öregedés során végbemenő belső változások:

–          csontritkulás, csont-ízületi rendszer rugalmasságának csökkenése

–          szív-, és érrendszeri problémák

–          hormonális változások

–          érzékszervek működésének csökkenése

–          immunrendszer működésének pontossága csökken

–          fogak vesztése, romlása

–          kevesebb lesz minden: nyál, vér, vizelet stb.

–          jellegzetes időskori megbetegedések: Alzheimer-kór, Parkinson-kór, időskori szenilitás stb.
A felsorolt változások nem kőbe vésett igazságok, hisz időben, kombinációban, gyakoriságban nagy egyedi különbséggel jelentkezhetnek.

Ettől minden öregedés egyénre szabott, nem általánosíthatunk. Ezt fontos tudnunk vendégeink kezelésekor is! Miért és hogyan tegyük egyénivé az öregedő bőr kezelését?

Ez már egy következő cikkből fog kiderülni!

 

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?