A bőrgyógyász és a kozmetikus együttműködése

Meghatározható-e a kozmetikus működésének határa, ahol már biztosan bőrgyógyászati segítségre van szükség? Vagy van-e az esztétikai problémát jelentő bőrbetegségek orvosi kezelésének olyan fázisa, amikor a kozmetikai bőrápolás megnyugtató folytatást jelent egy bőrgyógyász számára is?

E cikk keretei között nem vállalkozhatok arra, hogy a téma minden apró részletét kifejtsem. Ezért inkább szemelvényeket mutatnék az együttműködés lehetséges témaköreiről és szintjeiről.

Tinikezelés és gyógyszeres kúra

Itt van például a serdülőkor leggyakoribb betegsége, az akne. A pattanásos fiatalok, természetesen anyai unszolásra, kozmetikushoz fordulnak. A rendszeres tisztítás enyhülést hoz, ám a gyulladt gócok nem megfelelő ápolása szövődményeket is okozhat, melynek tartós nyomait felnőttként kénytelenek viselni arcukon. A súlyos akne A-vitamin származékkal (isotretinoin) történő orvosi kezelése az esetek 80%-ában végleges megoldást kínál. A kezelés várható hatásait és szükségszerű mellékhatásait jól ismerő kozmetikusok képesek menedzselni a bőrápolással kapcsolatban felmerülő kérdéseket a gyógyszeres kúra alatt is, s ez segíti a pácienst a hullámvölgyek leküzdésében. Tudják, hogy nem végezhető hámlasztás, nyomkodás, s kerülendő a gyantázás is a felhám sérülékenysége miatt.
A kozmetikus által végzett klasszikus tinikezelés és a leghatékonyabb gyógyszeres kúra ma már nem a két választható lehetőség egyike, sokkal inkább a rendelkezésre álló széles terápiás skála két végpontja. Mára e két gyógymód közé ékelődtek a gyümölcssavas hámlasztások, a kozmetikus gépes kezelései (mikrodermabrázió, lézerultrahang, kék-vörös fényterápia, nagyfrekvenciás rúd, hőshock-terápia), emellett számos új külsődleges készítmény és orvosi lézeres módszer is megjelent. Az alkohol tartalmú tisztítók helyett ma antibakteriális és összehúzó összetevőket tartalmazó, alkoholmentes tonikokat, gél állagú, szappanmentes lemosókat használunk. A szárítás helyett hatékony hidratálással szorítjuk vissza a fokozott faggyútermelést. A fekete szappan után divatcikként terjednek a kecsketejes vagy a holt-tengeri szappanok, sajnos azonban gyorsan bebizonyosodhat, hogy a reklámozott termék nem szappanmentes és nagyon szárít. Utóbbi hatásra pedig a bőr fokozott faggyútermeléssel válaszol: és kezdődik minden elölről!

Ne végezd ellenőrizetlenül!

► Reneszánszukat élik a hámlasztások. Nem árt emlékezni, hogy az első glikolsavas hámlasztó kezelést az egyik, ma is forgalmazott német kozmetikai márka vezette be szélesebb körben Magyarországon, 1992-ben AHA kongresszust szervezve a téma köré. Meghívott előadóként üdvözöltem a kozmetikusok rendelkezésére álló új kezelési módszert, de figyelmeztettem a publikumot a kezelés veszélyeire is. Akkoriban sok ilyen beavatkozást végeztem magam is, s rövid idő alatt bizonyossá vált, hogy a hámlasztó kezelések nem végezhetőek „ellenőrizetlenül”. Az Amerikai Bőrgyógyász Társaság (AAD) esztétikai kurzusán számoltak be először arról, hogy a rendszeresen ismételt hámlasztások „túlhámlasztott bőr szindrómához” vezetnek. A hámlasztás hatására felgyorsult „cell turnover”, a sejtek nem tökéletes éréséhez vezethet, s a sejtorganellumok nem lesznek képesek megtermelni a sejtek közötti teret kitöltő, zsírnemű alapállományt. Így alakul ki a gyermekkori ekcémás tünetekhez hasonló, száraz, kivörösödő, túlhámlasztott bőr képe. Ez nem az a bababőr, amire a kozmetikushoz forduló vendég vágyott! Sokkal célravezetőbbnek tűnik az alacsonyabb savtartalmú készítmények használata, ceramidokkal és már bőrápolókkal kombinált teljes kozmetikai kezelésben. A gyümölcssav szerepe itt nem a felső rétegek savas destrukciója, a pH-savas irányba való durva eltolása, hanem „ébresztő szignált”, üzenetet küldeni a sejteknek: gyorsítsanak, hiszen a 20-30 napos sejtkicserélődési ciklus akár 10-14 naposra is rövidíthető. Ez végül frissebb, fiatalabb bőrfelszínt eredményez, a felső elhalt rétegek kémiai leoldása nélkül.

► Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a bőrgyógyászok sorsát szomorító PIH a kozmetikákat sem kerüli el! Miről is van szó? Ha olyan beavatkozást végzünk, amely gyulladást válthat ki, számolnunk kell a gyulladás után fellépő fokozott pigmentációval is (posztinflammatorikus hyperpigmentáció). Mi ez okból hagytuk abba az egyébként nagysikerű, a bőrt látványosan kisimító triklórecetsavas (TCA) és 70%-os glikolsavas hámlasztó kezeléseket. Az esztétikai céllal hozzánk forduló páciens ugyanis egyetlen dolgot tolerál nehezen: ha a bőre egy árnyalatnyival is rosszabb lesz, mint a kiindulási állapot volt. (A PIH pedig általában több árnyalatnyi különbséget eredményez!) Klinikánkon ma Erbium lézer segítségével párologtatjuk el a bőr felső, elöregedett sejtjeit, s az alatta levő rétegeket maximálisan tiszteletben tartjuk (MicroLaserPeel). A CO2 lézert sem használjuk e célra, mert alkalmazása során sokkal nagyobb a gyulladás, s ezáltal a PIH előfordulásának aránya.

Figyelem, fertőzésveszély!

A bakteriális eredetű fertőző folyamatok, a vírusos szemölcsök kozmetikus által történő felismerése sok kellemetlenségtől óvhatja meg a vendéget. Időben bőrgyógyászhoz irányítva a pácienst, a szemölcsök fagyasztásával vagy kauteres eltávolításával a folyamat megállítható. A felismerés hiányában azonban a fertőzött terület kezelése a folyamat továbbterjedését eredményezheti.
► Az egyszer használatos törlők és tűk ma már elengedhetetlenek, de a kozmetikai eszközök nem körültekintő használatával mégis veszélybe sodorhatjuk a vendéget. E veszély a kezelőfejek, csipeszek fertőtlenítőszeres lemosásával elkerülhető. Izgalmas téma azonban a mikrodermabrázió és a gyémántfejes peeling, mint potenciális veszélyforrás.

■ A mikrodermabrázió során egyszer használatos kristályok,
■ a gyémántfejes peeling során pedig egy csiszolókorong érintkezik a bőrrel. (A gyémántfejes peeling a klasszikus orvosi dermabrázió mai formája, technikailag semmi köze a kristályos mikrodermabrázióhoz.)
Arról nem szabad megfeledkeznünk, hogyha nem áll rendelkezésre hőlég sterilizátor vagy autokláv, a csiszolófejeket csak ugyanazon a személyen engedélyezett használni! Vagy biztosítani kell sterilen csomagolt egyszer használatos csiszolókorongokat – hiszen a vendég biztonsága előbbre való, mint az azonnal realizálható (üzleti) siker.
► Ugyancsak a fertőzések tovaterjedését, vagy fel nem ismert bőrbetegségek romlását okozhatja a dermaroller vagy más tűs eszközök használata. „Régen” úgy oktatták, hogy a kozmetikus a bőr folytonosságát nem bonthatja meg. Tűvel csak két esetben dolgozhat: a komedók tisztítása során, illetve tűs epiláláskor. Mindkét esetben anatómiailag létező nyílásokba szúrunk: a komedót a faggyúmirigy beszáradt kivezető nyílásából kell kiszabadítani, a tűs epiláláskor pedig az eszköz a szőr folliculusán keresztül hatol a mélybe.  Hogy ez miért és mikor változott meg, s ma mi is történik a kozmetikákban, újra megérne néhány hétvégi diskurzust…

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?