Fotó: Inga Ivanova/Shutterstock.com

Dacolni a hideggel – bőrápolás és védelem télen

A hideg, a hőmérsékletingadozás és a fűtés komolyan igénybe veszik a bőrt. A bőrápolás elhanyagolása vagy hibás gyakorlata, ami nyáron még esetleg elmegy, a téli hónapokban szemmel láthatóan kiütközik a bőrön. A következőkben bemutatjuk, hogy milyen ápolási lépések lényegesek, és mi a teendő, ha a hideg okozta károk már megjelentek a bőrön

A bőr – jó két négyzetméternyi felületével – véd a hideg, a szél, az eső ellen, ám eközben maga is komoly igénybevételnek van kitéve. A szabadban az időjárás viszontagságai – a hideg és a száraz levegő – a fűtött helyiségekben a meleg és ugyancsak száraz levegő intéz támadást a bőr ellen, amelynek védőfunkciója ezért télen jelentősen csökken.

A bőr „védőpajzsa”: törékeny fal

Bőrbarriernek a szaruréteget, illetve a Stratum corneum-ot értjük. Ez az élő szervezet határmezsgyéje a külvilág felé. A bőrbarrier dolga, hogy a szervezeten kívül tartsa az idegen anyagokat, és megtartsa a nedvességet, valamint apró molekulákat. Különösen fontos szerepe van a bőr vízháztartásában.
A sejtek közötti „lyukakat” zsírkötések (sejtközi lipidek) töltik ki. Ezek mindenekelőtt három összetevőből állnak: zsírsavakból (kereken 30%), ceramidokból (kereken 30%) és koleszterolból.
Az elhalt, elszarusodott és rétegesen elrendeződött szarusejtek (keratinociták) a sejtek közötti lipidekkel együtt rendkívül hatékony védőréteget alkotnak – az egyik leghatékonyabbat, amit a biológia ismer. A bőr barrierje leginkább egy téglafalhoz hasonlítható, amely csak akkor szilárd, ha a téglákat (korneociták) elegendő malter (bőrzsírok, lipidek) kötik össze. Ha vízzel, make-up lemosókkal vagy szappanokkal több bőrlipidet távolítanak el, mint amennyi utána képződhet, a „fal” töredezni kezd, és elveszíti ellenálló-képességét.

A tél gyengíti a barriert

Azok az emberek, akiknek száraz, zsírszegény és érzékeny a bőrük, illetve akik neurodermitisszel vagy allergiás tünetekkel bajlódnak, a hideg évszakokban fel kell készülniük rá, hogy sprőd, viszketeg és irritált lesz a bőrük. Ennek egyik oka a rendkívül száraz téli levegő, ugyanis minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál szárazabbá válik a levegő, s annál több nedvességet von el a bőrből.
A téli hónapokban a fűtött helyiségekben is gyakran számottevően csökken a levegő páratartalma. E két jelenség fokozott folyadékvesztésre kényszeríti a bőrt. Ám a téli hónapokban nem csak a vízhiánytól szenved a bőr, hanem a faggyúmirigyek is reagálnak az időjárás változására: kevesebb bőrzsiradékot állítanak elő, ha pedig 8 Celsius fok alá ereszkedik a hőmérő higanyszála, csaknem teljesen le is állnak a termeléssel.
Ezáltal viszont a bőrt védő filmréteg átjárhatóbbá, a bőr durvábbá, a szőrzet szárazabbá válik.

Elégtelen vízháztartás

Télen különösen leromlik a bőr vízháztartása. Ilyenkor mind a bőr fiziológiai folyamatainak   évszakonkénti kilengései, mind pedig a környezeti hatások mérhető változásokat okoznak. Egy japán tanulmány készítői kimutatták, hogy a szaruréteg nedvességtartalma decemberben a legalacsonyabb. A normális körülmények között 20 százalékos víztartalom ilyenkor a szárazság és a hideg következtében akár 10 százalék alá is csökkenhet. Egyúttal a természetes nedvességmegtartó tényezők, mint pl. a laktat (tejsav) aránya is csökken a bőrben. Emiatt pedig megemelkedik a pH-érték, s károsodik a bőr savvédőköpenye.
Télen emellett csaknem valamennyi szaruréteg lipidtartalma is csökken, ami magyarázatot ad arra a jelenségre, hogy ilyenkor egyre többen panaszkodnak bőrszárazságra. A téli hónapokban a nyári hónapokban tapasztaltakhoz képest a bőr irritálhatósága is jelentősen fokozódik – ami pl. a nátriumlauritsulfátos (NLS) irritációs teszt segítségével ki is mutatható. A hideg következtében összehúzódnak a bőrben lévő vérerek, hogy a szervezet belsejében tartsák a hőt. Ezáltal csökken a bőrben a vérkeringés, egyúttal rosszabbá válik oxigén- és tápanyagellátása.

Téli problémás területek

A téli bőrelváltozások leghamarabb az arcon, a kezeken és a combok alsó részén jelennek meg. Az arcon a védőréteg sokkal vékonyabb, mint a legtöbb más testrészen – tulajdonképpen egyáltalán nem is alkalmas egy olyan testrész számára, amely folyamatosan védtelenül ki van téve a környezet legkülönfélébb behatásainak. A felső bőrréteg, az epidermisz a szemhéjakon pl. mindössze 0,05 mm vastagságú, míg a talpon akár 1,6 mm-t is elérhet. Télen a kezek és a combok alsó részei is a problémás területek közé sorolódnak, mert itt csak kevés faggyúmirigy helyezkedik el, amelyek a bőr simaságáról, rugalmasságáról gondoskodnak.

Télen öt évvel idősebbnek látszunk

Az arcbőr a tél nyomai hatására – legalábbis átmenetileg – csaknem 5 évvel idősebbnek tűnhet a New Yorki AMA Laboratories tanulmánya szerint. Az amerikai tudósok ötezer 27 és 60 év közötti nő szemkörnyékét figyelték meg és fényképezték le különböző évszakokban, majd megállapították: a sötét karikák a szemek alatt, valamint a sápadt és száraz bőr néhány hét alatt olyan hatást válthatnak ki, hogy évekkel idősebbeknek látszunk. A téli öregedés tömegjelenség: miközben télen a nők 82%-a szenvedett attól, hogy sötét karikák alakultak ki a szemei körül és romlott bőrük vérellátása, illetve szárazabbá vált. Nyáron ugyanakkor csak 38 %-uk esetében tapasztalták ezt. A tanulmány azt is kimutatta, hogy amint véget értek a hideg éjszakák és a ködös nappalok a nők gyorsan visszanyerték fiatalosabb kinézetüket.

A napi tisztítás, a make-up eltávolítása, a túl forró zuhany, a kiadós fürdés és a gyakori kézmosás a hideg évszakokban extra megterhelést jelentenek a bőr és a szőrzet  számára. Bár a túl intenzív tisztítás nyáron is megterhelést jelent a külső bőrköpeny számára, a kedvezőbb időjárási körülmények mellett a bőr képes rá, hogy a sérült barrier réteget maga rendbe hozza. Más a helyzet télen: a zsírtalanító tisztítószerek, az alkoholos arcvizek vagy a gyakran alkalmazott peelingek ilyenkor különösen erőteljes és tartós károkat okozhatnak a védő bőrrétegben: a bőr vízmegtartó képessége tovább romlik, szárazabbá és könnyen irritálhatóvá válik.

Éppen ezért télen különösen fontos, hogy az érzékeny bőr-barrier figyelembevételével válasszuk meg a tisztításra és ápolásra használt készítményeket. Függetlenül a bőrtípustól, a hideg évszakokban le kell mondani a naponta ismétlődő tusolásról, pláne a fürdésről. Csak úgy kerülhetjük el, hogy magunk is tovább károsítsuk bőrünk védőrétegét, hogy olyan készítményeket használunk, amelyekben nincsenek vagy csak minimális arányban vannak zsírtalanító összetevők, pl. tenzidek, detergensek és emulgálószerek.
Ha beköszönt a hideg és száraz időszak, a nyáron alkalmazott bőrápolás már legtöbbször nem elegendő, és gyakran teljesen át kell állítani. Ehhez azonban nincs szükség rögtön teljesen új kozmetikum-családok bevetésére. Kezdetben elegendő az ápolás gyakoriságának növelése. A nedvességmegtartó tulajdonságokkal bíró összetevők (pl. húgysav, glicerin, hyaluronsav stb.) a téli hónapokban azért jók, mert fékezik a fokozott folyadékvesztést.
Amikor 0 fok alá ereszkedik a hőmérséklet, érdemes átállni nappal is az éjszakai krém használtára, vagy más, tartalmasabb krémet választani. Fontos kritérium a bőrápoló készítmény zsírtartalma, mivel télen a hideggel szemben csak egy zsíros olajban-víz emulzió nyújt kellő védelmet. Egy zsírszegény és magas víztartalmú krém mínuszokban még akár fagykárt is eredményezhet a bőrben. Fagyban bizony könnyen ráfagy a bőrre a krémben lévő víz is.

Téli sportok űzése közben további kockázatoknak lesz kitéve a bőr – például a szél hatásainak. Közismert, hogy a szél (az utazási szél is!) sokkal nagyobb hidegterhelést jelent a szervezet és a bőr számára, mint a mért külső hőmérséklet alapján gondolnánk. Például 0 Celsius fokos hőmérséklet mellett 20 km/órás sebességgel kerékpározva a hidegérzet olyan, mintha mínusz 11 fok lenne. Egy gyors, 40 km/órás sí-lesiklás mínusz 10 fokban már fennáll a fagyás veszélye, és a bőr 31 Celsius fokra hűl le. Ilyenkor egy alapos zsíros krémezés vagy speciális fagyás elleni krém használata elengedhetetlen.

A hideg okozta károk

Fagyási sérülés (Fagydaganat – Perniones)

Az alacsony hőmérséklet, a magas páratartalom és a nem az időjárásnak megfelelő, túl vékony, vagy szűk öltözet kárt tehetnek a bőrben. Már jóval 0 fok fölötti hőmérséklet mellett is fagyást okozhat. Ez azért nemcsak télen, hanem már a nyirkos őszi és tavaszi hónapokban is gyakran előfordul, főleg akkor, ha több ennek kedvező tényező egyszerre jelentkezik: hajlam, a megzavart vegetatív funkciók következtében fellépő hideg kéz, láb, ha valaki nem az időjárásnak megfelelően öltözködik, vagy túl szűk zoknit, harisnyát, szűk cipőt visel, illetve nem hord kesztyűt. Különösen veszélyeztetettek azok a fiatalok és nők, akik hideg és nyirkos munkahelyen dolgoznak, mint például hentes üzletekben, konyhákban, vagy a mezőgazdaságban.

Tipikus bőrelváltozások: A fagyások elsősorban a kéz- és lábujjakon, a combok alsó részén és a könyök belső oldalán, ritkábban a női mellen jelentkeznek.  Tipikusak a kékes-piros csomószerű duzzanatok, amelyek meleg hatására viszkető, fájdalmasan égő érzetet váltanak ki és nagyon vörös színűek. Amennyiben fagyos időben a kinti tartózkodás, megfelelő védettség nélkül, rendszeressé válik, a fagyos bőrelváltozás több évig is megmaradhat.

A fagyás megelőzése érdekében nagyon fontos a megelőzés: télen meleg vízhatlan lábbelivel és kesztyűvel védjük kezeinket és lábainkat a hidegtől és a nedvességtől. Segítő hatása van a meleg lábfürdőnek, a keringést fokozó balzsamoknak, jót tesz a szaunázás és az iszappakolás.

 

Fotó: Wintertenen von Sapp/Wikimedia Commons
Fotó: Wintertenen von Sapp/Wikimedia Commons
Elfagyás (Congelatio)

Fagyásra hajlamossá tesz a nedvesség (verejtékező lábak és kezek), a nedves ruházat, szűk, szoros ruhaviselet. Kimerültség és alkoholos állapot esetén a test kihűlése, a tesztrészek elfagyása lényegesen gyorsabban bekövetkezhet, mint azt gondolná az ember. Általában a testrészek külső fele veszélyeztetettebb: kisujjak, nagyujjak, orr, fülek.

Tipikus bőrelváltozások a fagyás különböző fokozatainál
Első fokozat: a bőr elfehéredik és érzéketlenné válik. A kihűlt testrészek tapintásra fájdalommal reagálnak. Meleg hatására a bőr vörössé válik és viszket.
Második fokozat: Ez a még alacsonyabb hőmérséklet hatására, illetve a tartós hideg hatására következik be – meleg hatására hólyagok keletkeznek az érintett helyeken.
Harmadik fokozat: Még intenzívebb hideg hatására a szövetek elhalhatnak.

Mit tehetünk ellene?
Sok esetben csak nagyon gyors orvosi beavatkozás hatására kerülhető el a bőr tartósan visszamaradó károsodása

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?