Fotó: www.pixabay.com

Dagadt, fájós lábak? Van segítség!

A rendszeres testmozgás feltétele a jó életminőségnek, a munkaképesség megtartásának. A mozgás örömének elvesztése sokféle okra vezethető vissza.  A mozgás kényszerű korlátozásáért felelős lehet az ízületek, a vérkeringés, az izmok vagy az idegek károsodása.

Kevésbé köztudott, hogy anyagcsere-betegség (elsősorban cukor- vagy pajzsmirigybetegség, csontritkulás) is okozhatja az alsó végtag mozgásra jelentkező duzzanatát és fájdalmát.

Az aktív mozgástól elszakadt, városban élő ember keveset mozog. Az egészségtelen táplálkozás, a túlsúly, a mozgáshiányos életmód, a folyamatos üléssel vagy állással összekötött munkakörök, a nem mindig megfelelően megválasztott lábbelik következtében szaporodnak a megromlott vérkeringésre visszavezethető lábpanaszok.
Az ún. fejlett országokban nemcsak a 40 évnél idősebb emberek panaszkodnak fájós, dagadt lábra, hanem a fiatal korosztály is.
Fiatal korban jelentkező panasz esetén nem is gondolnak arra, hogy a vérkeringés károsodásával függnek össze a tünetek.

Pedig ezen lehet és kell is segíteni!

Korunk ideálja az élet minden területén aktív ember, aki dolgozik, ápolja a testét, valamilyen sportot is űz, s aki a szabadidejét aktívan, sétával, kirándulással, szabadidős programokkal tölti.

Ennek az örömteli mozgásnak a mind tovább való megőrzéséhez kívánjuk Önöket hozzásegíteni. E célból górcső alá vesszük a hullámmasszázs-kezelések nyújtotta terápiás lehetőségeket, illetve ezzel párhuzamosan, a hullámmasszázs szakszerűtlen alkalmazásában rejlő veszélyeket is.

Első lépés: Orvosi diagnózis
“Ennek megállapítása nélkül felelőtlenség belekezdeni a kezelésbe – az ilyen eset szakmai felkészületlenségre utal, súlyos mellékhatásokhoz vezetve árthat a betegnek”

Az alsó végtagok egészséges működése meghatározza aktivitásunkat, és befolyásolja az életminőséget. Vannak olyan betegségek, amelyek a vérkeringés károsodása következtében alakulnak ki, például a visszeresség, az érszűkület és a nyiroködéma.
Dagadt, fájós láb keletkezhet azonban a szív- vagy a veseműködés elégtelensége miatt, súlyos máj- vagy ízületi károsodás következtében is.
Ez a felsorolás már önmagában mutatja, hogy a dagadt, fájós láb szakszerű kezelésénél alapvető fontosságú a pontos orvosi diagnózis.

Téves tájékoztatás, szakszerűtlen alkalmazás – várható szövődmények

A hullámmasszázs alkalmazásáról több téves, szakszerűtlen cikk is megjelent.

Az interneten és/vagy más fórumokon elérhető anyagok általában nem saját vizsgálatokon vagy tudásanyagon alapulnak (tisztelet a kivételnek! – a szerk.), hanem idegen nyelvű szövegek sokszor pontatlan fordításai.

A diagnózisokat illetően ilyen elnagyolt megállapításokat olvashatunk: „nyirok eredetű végtagduzzanat”, „vénás dagadás”. Ezek nem pontos diagnózisok, félrevezetik a betegeket. E két diagnózis esetében ugyanis vannak esetek, amikor szigorúan tilos a gépi pneumatikus kompresszió. A szakszerűtlenül végzett kezelés szövődményeket okoz, ami a beteg életét is veszélyeztetheti, például trombózist, embólia kialakulását okozva.

A téves tájékoztatások cáfolata helyett az alábbiakban azokat az állapotokat mutatjuk be, amelyeknél alkalmazható a hullámmasszázs – vezérfonalat kívánunk nyújtani azoknak az érdeklődőknek és érintetteknek, akik keresik a kezelési lehetőséget a megvastagodott, fájós lábukra.

A vérkeringés szerepe

A láb változatos terhelésnek van kitéve, egyrészt viseli a test súlyát, másrészt a helyváltoztatások alkalmával is jelentős megterhelés éri. A jó működéshez az szükséges, hogy a lábak vérellátása egészséges legyen. Az egészséges vérkeringést, az egészséges vérellátást három, különböző típusú ér biztosítja:

1.     Az artériák (ütőerek) látják el a végtagokat oxigénben és tápanyagokban dús vérrel, a szív pumpaszerű működése biztosítja az artériás vér eljutását a szövetekbe. Az erek fala többrétegű, rugalmas rostokból és izomrétegből áll, amelyek a ritmusos, pumpáló mozgást biztosítják.

2.     A vénák (visszerek) elszállítják a szövetekből a salakanyagokat tartalmazó vér 70-75%-át, ezt a működést is a szív pumpaszerű, szívóhatása teszi lehetővé. A vénák csak egy irányban, a szív (centrum) felé szállíthatják a salakanyagokban gazdag vért: a perifériától (az ujjaktól) a központ, a szív felé.

A szív ritmusos működése kétütemű:
■ az egyik ütem az artériákon kilöki a friss vért a szervezetet átszövő ütőerekbe és

■ a szívverés második üteme

mintegy visszaszívja a vénás vért, így lehetővé válik,  hogy a vénákon keresztül az oxigént és tápanyagot már nem tartalmazó vénás vér visszajusson a szívbe.
Ezt az egyirányú véráramlást az egészséges érfalak, a vénákban zsilipszerűen működő billentyűk biztosítják. A végtagokból, a periféria felől áramló vér a billentyűket megnyitja, majd a szívverés második ütemében a billentyűk (zsilipek) bezáródnak, és a vénás vért nem engedik visszafolyni a perifériára. Ezt a működést a mozgás, azaz a lábizmok összehúzódása-elernyedése következtében keletkező pumpáló hatás, az ún. izompumpa biztosítja.

Fotó: Radivoje/Fotolia.com
Fotó: Radivoje/Fotolia.com

3.     A nyirokerek a visszaszállítandó anyagok 20-25%-át, zsírokat, fehérjéket és egyéb, nagy molekulasúlyú salakanyagokat, sejteket szállítanak a perifériáról a nagy erekbe, ahonnan azok a szívbe kerülnek. A nyirokerek a bőr alatt kicsiny, kapillárisoknak nevezett hajszálerekkel kezdődnek. A nagy molekulasúlyú anyagokat azáltal képesek a szövetekből eltávolítani, hogy szinte korlátlan tágulásra képesek, és az érfalon ezek az anyagok átjuthatnak. Az elszállítandó anyagok folyamatosan bejutnak a nagyobb nyirokerekbe, amelyeknek a fala már nem átjárható, és a fehérjében, zsírokban, sejtekben gazdag nyirokfolyadékot a nagy vérerekbe ürítik, amelyek azt a szívbe szállítják.

A nyirokrendszer a nyirokerekből és a nyirokcsomókból áll. A jól működő nyirokerek összegyűjtik a test szöveteiből azokat a salakanyagokat, amelyekre a sejteknek már nincs szükségük, és a vénák nem tudják elszállítani. Azt lehet mondani, hogy a nyirokrendszer a test „szemétszállító rendszere”.

A nyirokerek a salakanyagokat beszállítják a nyirokcsomókba, ahol azok (mint a szemétégetőkben a szemét) a szervezet védelmét szolgáló fehérvérsejtek (immunsejtek) hatására lebomlanak. Az ilyen módon megtisztított nyirokfolyadék kerül a szívbe. Tehát a nyirokerek is „egyirányú utcát” képeznek, a perifériák felől a centrumba, a szívbe szállítja a nyirokfolyadékot.

Ahhoz, hogy a lábakban a vérkeringés egészséges legyen, az is szükséges, hogy a salakanyagokat a nyirokkeringés elvigye, és a nagy nyirokvezetékeken keresztül juttassa vissza a szívbe.

A nyirokfolyadék a szövetekben termelődik, azáltal, hogy a legkisebb nyirok-hajszálerek falát rugalmas rostok veszik körül, amelyek „kihorgonyozzák” a nyirokér falát a kötőszöveti rostokhoz. Amikor az elszállítandó szöveti folyadék összegyűlik, ezek a rugalmas rostok összehúzódnak és „meghúzzák” az érfalat, ezáltal kitágul az ér és beáramlik a nyirokfolyadék.

A nyirokereket szakaszokra osztják a nyirokér billentyűk. Az így létrejött kb.1-2 mm nagyságú érszakaszokat limfangionnak nevezik. A limfangionok, mint kicsiny pumpák működnek. A nyirokfolyadék folyamatosan a következő, a centrum felé eső érszakaszba jut. A limfangionok telődését és kiürülését a szövetekben és a limfangionokban lévő anyagsűrűség egymáshoz való viszonya szabályozza. A nyirokfolyadék fokozatosan besűrűsödik, mert a limfangion összehúzódásakor a folyadék egy része visszaszivárog az erek közötti térbe.

A nagyobb nyirokerekben nagy sűrűségű nyirok van, és a megvastagodott érfalak már nem engedik a nyirok visszaszivárgását a környező szövetekbe.

A nyirokerek a vénákkal együtt az izmokban futnak. Az egészséges nyirokér működéshez nélkülözhetetlen, hogy az izmok mozgáskor jelentkező összehúzódása (és ezáltal pumpáló hatása, az ún. izompumpa) érvényesüljön. Ez a pumpáló, nyomó hatás szükséges ahhoz, hogy a nyirok bejusson a nagy nyiroktörzsekbe és onnan a nagy vénákba, majd a szívbe.

Folytatjuk!

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?