Fényérzékenység

Muszáj tudni róla!

Egyre gyakrabban alakul ki fénybetegség a bőrön UV-fény használata után. Ezeket a fénybetegségeket gyógyszerek bőrre történő felvitele, bevétele, illetve természetes anyagok is okozhatják, melyek kockázatot jelentenek a nap nélküli „napozás” során is. Dr. Norbert Schmid-Kleiner, a német Szolárium Szövetség elnöke a következő cikkben elmagyarázza a fényérzékenység kiváltó okát, valamint a fényérzékenyítők hatásait.

Egyes emberek bőrén sajnos kialakulhat fényérzékenység, miután UVA, UVB, vagy akár látható fénynek teszik ki magukat, s ennek hatására bőrelváltozás következik be. A fényérzékenységnek számos fajtája létezik.
Egy olyan társadalomban, amelyet egyre inkább az öngyógyításra kényszerítenek, a szoláriumstúdiók tulajdonosai számára a vendégek különfée betegség miatti (esetenként még csak nem is ellenőrzött) gyógyszerszedése egyre nagyobb szerepet játszik.
Az idei német belgyógyászkongresszuson például utaltak arra, hogy tízmillió német 65 éves koráig átmenetileg depresszióba esett. De amit alig vesznek figyelembe: majd minden antidepresszáns gyógyszer potenciálisan fényérzékennyé teszi az embert!
Ez a cikk túlnyomórészt azokkal a fényérzékenységekkel foglalkozik, amelyeket gyógyszerek bőrre történő felvitele, orvosság szedése vagy akár természetes alapú készítmények okozhatnak.

Fényérzékenyítők

A gyulladásos reakció kezelése alapján fototoxikus és fotoallergikus anyagokat különböztetünk meg. De mivel ezek a reakciók nem minden esetben különböztethetők meg egymástól, esetenként akár ugyanaz a hatóanyag okozza őket, az ilyen anyagoknak a „fényérzékenyítő” összefoglaló nevet adták. A fényérzékenyítők terén számos összetevőt különböztetünk meg:

  • Természetes fényérzékenyítők például: zeller, édeskömény, kömény, turbolya, koriander.
  • Exogén (kívülről eredő) fényérzékenyítők a testidegen összetevők, melyek vagy közvetlen kapcsolattal, vagy a véráram útján kerülnek a bőrbe. Ide tartozik számos orvosság, de krémek és kenőcsök is. Az Amerikai Egészségügyi Hatóság (FDA) listája több mint 800 különböző összetevőt és azok kombinációját tartalmazza.
  • Endogén fényérzékenyítők a testben keletkeznek, különböző anyagcsere betegségek hatására.

Mind a három kategória megjelenésekor közös tényező, hogy a fényre történő érzékenység növekedésével fényérzékenység, illetve ritkább esetekben fényallergia alakulhat ki.

Hogyan történik?

Minden fototoxikus anyag felveszi a fény sugározta energiát és a bőrsejteken (epidermisz, kötőszövet sejtek, érfali endotélium) energiaátvitellel idézik elő a nem kívánt reakciót, a fényérzékenység növekedését, annak összes következményével együtt. A fototoxikus reakciók immunológiai alap nélkül zajlanak, ezért tudnak kialakulni elvileg már az első UV-hatás után, fényérzékenyítő anyag hatása alatt. Egyetlen feltétele csupán a fényérzékenyítő anyagok jelenléte, és az elegendő energiamennyiség a megfelelő sugárzásból. A fényallergiás reakciók késői típusú fényallergiát feltételeznek. Ez azt jelenti, hogy nem az anyaggal történő első érintkezés és a megfelelő fénymennyiség behatása után jelentkeznek, hanem előre haladva építik fel magukat. Minden további érintkezés ezekkel az anyagokkal, a fényallergiás reakciók klasszkius klinikai képéhez, a polimorfikus fényekcémához vezet.  Mivel a betegeknél a tünetek igen hasonlóak, az orvosok újra és újra vitát kezdenek arról, hogy az olyan precízen különböző betegség megjelenési formáinál nem egy és ugyanazon a képről van e szó, csupán másfajta megjelenésben.
Az érintetteknek ez először is teljesen mindegy, ráadásul mind a páciensnek, mind a terapeutának nehéz felfogni azt a nem örömteli tényt, hogy az utóbbi két évtizedben egyre gyakrabban figyeltek meg részben erőteljesebb, részben pedig egyre gyulladtabb reakciókat. Ennek fő okozója az egyre több gyógyszer, melyeket a legkülönbözőbb formákban adnak – tabletta, krém vagy kenőcs formájában.
Egy olyan korban, melyben a szépen barnult bőr követendő példa, és melyben gazdagon kínálnak napmentes és természetes UV-sugarakat is, fontos megfigyelni a mellékhatásokat.
Minden barnító szalonnak, és más napsugárzást kínáló cégnek ügyelnie kellene arra, hogy még a sötét vagy jelentősen lebarnult bőrtípusok is a leírt bőrreakciók egyikével válaszolhatnak fényérzékenyítők bevétele esetén.

Befolyásoló tényezők

A fototoxikus reakciók minden embernél különbözőek lehetnek. Ezeket a reakciókat és megjelenési formáikat több összetevő is befolyásolja, melyeket egymástól függetlenül kell vizsgálnunk.

  • A sugárzás dózisa
  • A fény hatósugara és a bőrbe hatolásának mélysége
  • A fényérzékenyítők fajtája és szállítási útja
  • A fényérzékenyítők koncentrációja a testben
  • A fényérzékenyítőkön és kémiai tulajdonságaikon kívül azokat a segédanyagokat is, melyekhez kapcsolódnak
  • A sugárzás és a fényérzékenyítő bevétele közt eltelt idő.
Megjelenési formák

A betegeknél számtalan különböző megjelenési formával találkozunk. A legelterjedtebbek:

  • Azonnali eritéma: Már a sugárzás behatolása alatt kialakul az erithema, mely égéssel, szúrással, sőt nagyobb adagnyi hatóanyag esetén ödéma kialakulásával jár.
  • Erős napégés: A sugárzás alatt nem fedett bőrfelületen nagyjából a sugárzás behatása után 8-24 órával kialakul egy erős körvonalú napégés. Egyes esetekben hólyagképződésre is sor kerülhet az adott területen. Ezt a tünetet a bőr égő fájdalma jellemzi.
  • Késleltetett erithema: Elsősorban a problémát okozó anyag koncentrációja következtében itt kb. két- három nappal később jelentkezik az égető fájdalom és a hólyagképződés.
  • Hosszan tartó pigmentáció: A legkülönbözőbb fényérzékenyítők okozhatnak hosszan tartó hiperpigmentációt a bőrön.

A bőrtípus mellett orvos által felírt gyógyszerek is döntő szerepet játszanak abban, hogy a napozást jó vagy nagyon kockázatos dolognak könyveljük el.

Fényérzékenyítő gyógyszerek

Ez az áttekintés tartalmazza az összes fényérzékenyítő, azaz a bőrt fényérzékennyé változtató orvosságokat. Az újabb és újabb orvosságok miatt ez a lista egyre nő.

  • Antihisztaminokat elsősorban allergia esetén, mint például szénanátha és csalánkiütés esetén adják.
  • Fogamzásgátlók, ösztrogén, progeszteron.
  • Nem szteoridos gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID). Ezek a gyógyszerek gyulladáscsökkentő, fájdalom- és lázcsillapító hatásúak. Ez a kombináció világossá teszi, hogy fő alkalmazási területe a gyulladt és fájdalmas betegségek, gyakran az úgynevezett reumás betegségek kezelése.
  • Széles felhasználási spektrumú fenotiazinok, az epilepszia, allergiák, erős hányás, ill. erős émelygés leküzdésére szolgáló szer; erős nyugtató hatású
  • Szulfonamidok, melyek nagyon széles a hatóspektrumúak, ennek megfelelően sokoldalú a felhasználhatóságuk is. Fő alkalmazási területei: Húgy- és légúti fertőzések, kombinációs készítmény malária esetén, kémiai formájában a cukorbetegség elleni szer, de használják vízhajtó szernek is.
  • Tetraciklinek, antibiotikumok, sokoldalú felhasználási lehetőségek betegségek legyőzéséhez. Figyelem: Az antibiotikumok hosszabb időn keresztül kifejtik hatásukat a vérben, ezért bizonyos körülmények között a gyógyszer szedésének befejezése után is fényérzékenyítők.
  • Szulfonilkarbamid – cukorbetegség elleni szer
  • Triciklikus antidepresszánsok – Depresszió legyőzésére szolgáló szer. Sajnos még mindig széles körű a felhasználása.
  • Tiazid diuretikumok, a test vízhajtására alkalmazzák őket, lényegében szívgyógyszerrel kombinálva, de éppenséggel magában is veszélyes. Ráadásul botor módon a vízhajtószereket testsúlycsökkenés elősegítésére is alkalmazzák. Ez ostoba és veszélyes dolog.
Mit lehet tenni?

Ha úgy vizsgáljuk ezeket a lehetőségeket, hogy az erősödő fényérzékenység kialakulhat natúrkészítmények, orvosságok vagy egyéb anyagok hatására is, sürgetővé válik a kérdés, mit lehet megelőzésképpen tenni

  • UV-stop gyógyszerszedés alatt
  • Esetleges adagcsökkentés, amennyiben az elengedhetetlen gyógyszer mellett fényérzékenység lépett fel, de a vendég mindenképpen napozni szeretne. Ám figyelem: Óriási a kockázat, ebben az esetben inkább beszéljük le a vendéget.
  • A dobozban található használati utasítás alaposabb tanulmányozása.

Általánosságban azt tanácsoljuk a szolárium tulajdonosoknak, hogy azokat a vendégeket, akik gyógyszert szednek, irányítsák orvoshoz, vagy gyógyszerészhez, ahol kockázatelemzést végeznek. Gyakran náluk is kétségek merülnek fel, ám mégis jobb a felelősséget átadni a szakembernek.
Érdemes azonban átgondolni, hogy havonta új gyógyszerek sokasága kerül piacra, köztük több tíz olyan is, melyek még jóval az utolsó tabletta beszedése után is kifejtik hatásukat. Elsősorban ezért is szükséges szakember segítségét kérni. Ha pedig már megtörtént a baj, kérdezzünk rá a kezelés mikéntjére. Erősebb reakciók esetére gondoskodjunk arról, hogy megmutassa nekünk az orvos, hogy égés esetén milyen szokásos intézkedéseket kell foganatosítani. Viszketést enyhítő termékek mellett szokásosan glükokortikoidokat használnak, melyek a pigmentációs problémákat enyhítik. Ezen kívül természetesen használjon a vendég fényvédő szert, melynek a most még érzékenyebb bőrt kellene védenie.
A mindenfajta természetes készítmények, és orvosságok túlzott használata egyre gyakoribbá teszi az erősebb fényérzékenység megjelenését. Ez pedig egyre nagyobb nyomás alá helyezi a szoláriumszakma tanácsadói és üzemeltetői részében tevékenykedő embereket is.

Mindenkit érinthet

Minden szoláriumtulajdonos naponta és minden alkalommal találkozhat a fényérzékenység legkülönbözőbb formáival a vendégei között. A tulajdonos és a személyzet megfelelő képzése, az új vendég mindenre kiterjedő és alapos tájékoztatása napozási tervvel együtt, valamint a törzsvendégek felvilágosítása a legfontosabb teendők vendégei biztonsága érdekében, illetve, annak érdekében, hogy önről a felelősségteljes szolgáltató híre terjedjen el.

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?