Fotó: Schutterstock

Hidratálók

Vízfelvevő, vízmegtartó anyagok a natúr és bio kozmetikumokban – Az arcápolási termékek között a hidratáló krémeknek kitüntetett helye van, és ez természetesen nem véletlen

A környezeti ártalmak és a hibás bőrápolási szokások hatására a bőr vízhiányát egyre gyakrabban egészen fiataloknál is megállapíthatja a kozmetikus.

A múló évek és a hormonális változások hatására pedig már nemcsak természetes márványos fényéből és tónusából veszít a bőr, hanem petyhüdtebbé, szárazabbá is válik, és kialakulnak a dehidráltság mélyebb ráncai is. Hogy milyen megoldásokat, anyagokat kínál erre a natúr és biokozmetika, erről az alábbiakban olvashatnak.

Míg a sértetlen szaruréteg mélyebb rétegeiben a víztartalom a 40%-ot is meghaladja, addig a felszínhez közeledve ez az érték jelentősen, akár 10% alá is csökkenhet.

A természet anyagait felhasználó és a természetes módszereket népszerűsítő kozmetikai cégek bőrápolási koncepciója szerint a bőr víztartalmát elsősorban a bőr barrier rétegének épsége, valamint a bőrben természetes módon képződő vízmegkötő- és zsíranyagok összetétele határozza meg. Ezért amikor vízhiányossá válik egy bőr, akkor legelőször is nem a víz pótlására kell hangsúlyt fektetni, hanem sokkal inkább olyan anyagokat kell a bőrbe juttatni, amelyek támogatják alapvető funkcióit, normalizálják a zsírháztartást és optimalizálják a bőr vízmegkötő képességét. Ilyenek pl. a foszfolipidek, a fitoszterolok, a tokoferolok, a szkvalán, a linolsavak, a zsúrlókivonat.
A jó minőségű növényi olajokat, zsírokat, viaszokat, valamint ásványi anyagokat és növényi kivonatokat tartalmazó krémek hatására természetszerűen javul a bőr vízmegtartó ereje.

A bőr nedvességtartalma nemcsak a ráncok és a száraz bőrérzet miatt fontos. A dehidratált, száraz bőr számos bőrprobléma – viszketés, ekcéma, irritáltság, bőrvörösség – kiváltója is lehet. A tapasztalat szerint a megfelelő víztartalmú bőr a krém hatóanyagaira is lényegesen jobban reagá,l mint a száraz. A tanúsított natúr- és biokozmetikumok összetevői között található hidratáló és vízmegtartó anyagok többnyire bőrrokon anyagok: pl. hyaluronsav, glicerin, urea, tejsav, nátriumlaktát, sorbit.

Hyaluronsav

A hyaluronsav cukorhoz hasonló összetett szénhidrát (glükózaminoglikán), amely természetes módon is megtalálható az emberi szervezetben. Fontos építőköve a sejten kívüli mátrixnak és a bőr kötőszövetének is. A hyaluronsavat a kötőszövet sejtjei, a fibroblasztok termelik. Bár legnagyobb mennyiségben a bőrben található, ez azonban a korral folyamatosan csökken. Amikor a kozmetikákban használatos hyaluronsavról beszélünk, akkor a sodium hyaluronat nevű nátriumsóról van szó, amit streptococcus zooepidemicus baktériumok segítségével biotechnológiai úton állítanak elő.
A hyaluronsav nagyon nagy mennyiségű vizet képes megkötni. Ez azt jelenti, hogy egészen kevés sóból nagy mennyiségű gél állítható elő. Ez a gél a szépségápolásban nagyon keresett termék, nemcsak a különféle készítményekben használják fel, de xantannal és növényi olajokkal, aromavízzel önmagában is felkenhető a bőrre és segítségével a különféle hatóanyagok is könnyebben bejuttathatók a bőr mélyebb rétegeibe.
A nagymolekulájú hyaluronsav a vízben oldódva gélszerű struktúrát képez, és vékony filmként vonja be a bőrt, ám mivel különleges filmről van szó, vízhidakon keresztül kapcsolódik a bőr ceramidjaihoz. Megakadályozza a bőr saját víztartalékainak túl gyors elpárolgását és ezáltal hidratáló hatású.
A kis molekulájú hyaluronsav (25ezer dalton alattiak) nem képez filmet a bőr felszínén, és sokkal mélyebben tud bejutni a szarurétegbe (Stratum corneum), ahol megköti a nedvességet.

A natúr és bio készítmények gyártói eltérően ítélik meg a vízmegtartó, hidratációt elősegítő anyagok felhasználásának kérdését.

Mit keressünk a hidratálókrémek címkéjén?

A hidratáló krémekben a víz (aqua) áll az első helyen az összetevők felsorolásában (O/V emulziók). Egy-egy nappali krém akár 70% vizet is tartalmazhat. A hidratálás valódi értékét a vízmegkötő anyagok minősége biztosítja, ugyanis a víz pillanatok alatt elpárolog, ha nincs, ami megkösse.

A glikolok, a szorbitok és a glicerin hagyományos nedvesítőszerek. Hatásuk azonban inkább csak a bőr felszínén fejtik ki és segítenek megakadályozni a krémek beszáradását.

Az aminosavak, a polipeptidek, a karbamid, a nátriumlaktát  a  mélyebb rétegekre is hatnak – mivel a bőr NMF-je is ilyen anyagokból áll -, ezért az ezeket tartalmazó emulziók tartósabb és intenzívebb hidratálást biztosítanak.

A leggyakoribb nedvességmegkötő, nedvesítő anyagok

Agar -agar: növényi nyákanyag (vörösmoszat) – pakolásban használják, rengeteg vizet vesz fel ezért a bőr nedvesítésében van szerepe.

Fucus Vesiculosus, Algae extract: természetes anyag, gazdag proteinekben, ásványi anyagokban és vitaminokban, kiváló bőrnedvesítő, és antioxidáns.

Aloe vera Extract/Gel:  mintegy 160 biológiailag fontos anyagot analizáltak benne: ásványi anyagok, fermentek, vitaminok, aminosavak. Hidratálja a szöveteket, védőréteget alkot a bőr öngyógyuló-képességét is növeli, véd az UV-sugarak ellen.

Glycerin: növényi és állati zsírokból nyerik, stabilizálja a bőr barrier-funkcióját, kiváló felszíni nedvesítő (10%-ig)

Hyaluronic acid – hyaluronsav: a nagy molekulájú anyag nem jut a kötőszövetbe, a bőrön filmet képezve megköti a vizet. A kis molekulájú bejut a szaruréteg mélyebb rétegeibe. A natúr és biokozmetikumokban lévő hialuronsavat biotechnológiai eljárással állítják elő.

Lactic acid – tejsav: bőrrokon anyag, természetes eredetű, jó vízmegkötő

Sorbitol – cukoralkohol: növényi anyag (pl. berkenyéből)

Sucrose – növényi cukor

 

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?