Infravörös fény és a bőr

Amíg az ultraviola (UV) sugarak káros hatásait már alapos vizsgálatok támasztják alá, s ezért a média, valamint a sugárvédelmi bizottságok rendre óvnak ezeknek a korlátlan élvezetétől, addig az infravörös sugaraknak (IR-sugarak) az emberi bőrre kifejtett molekuláris hatása, annak ellenére, hogy mindennapi jelentősséggel bír, ma még alig ismert.

Időközben a gyártóknak – a kutatási eredményeket figyelembe véve – sikerült olyan fényvédő készítményeket is a piacra dobniuk, amelyek már nem csak az UV-sugaraktól védenek, hanem az infravörös fénnyel szemben is hatásosak. Düsseldorfban a környezeti hatásokat kutató intézet tudósai egy 2007-ben lezajlott vizsgálat alapján kimutatták, hogy a napfénynek nem csak az UV-sugarai lehetnek károsak az emberi bőrre, hanem az infravörös sugarakkal is számolni kell.

legfontosabb infravörös sugárforrásunk a Nap, melynek fénye a tengerszínt magasságában – az UV sugarak és a látható fény mellett – mintegy 50% infravörös sugarat, legnagyobb részben az energiagazdag IR-A változatot is tartalmazzák.

Többfajta infravörös sugár különböztethető meg :

  • rövid hullámú IR-sugarak, amelyek 780-1.400 nm. hullámhosszúságúak,
  • IR-B sugarak, amelyek 1.400-3000nm. hullámhosszúak,
  • Hosszú hullámú IR-C sugarak, amelyek hullámhossza 3.000-1nm-ig terjed.

Ezek többnyire a bőr felszínén nyelődnek el, ezért hatásuk főleg a szemet és a bőrt éri. Alacsonyabb intenzitás esetén az infravörös sugarakat általában kellemesnek érezzük, nagyobb dózis esetén azonban már károsak (felégés, szem bántalom) lehetnek.

Ezek a sugarak persze csak akkor veszélyeztetik egészségünket, amikor túl hosszú ideig tartózkodunk a napon, vagy ha nagyon intenzív fényhatás ér bennünket.
Ha fedetlen fővel hosszabb ideig tartózkodunk a tűző napon  napszúrást kapunk. A gyermekek erre különösen érzékenyek. Éppen ezért senki számára nem tanácsos egyfolytában hosszabb időt tölteni a tűző napon. Amennyiben mégis tartósan napos helyen kell tartózkodnunk akkor mindenképpen megfelelően szellőző ruházatot, fejfedőt kell viselnünk.

Az IR-A sugarak hatására a mitokondriumokban szabadgyökök képződnek

A környezeti hatásokat vizsgáló német intézet (Institut für Umweltmedizinische Forschung – IUF = Környezeti-egészség Intézet) a saját kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az IR-A sugarak hatására keletkező szabadgyökök mélyen a bőrbe hatolnak. Aminek következtében romlik a bőr vízmegtartó képessége, s rugalmatlanabbá válik és gyorsabban kiszárad. Az IR-A kiváltotta bőrkárokon kívül még a genetikai vészjelző rendszer aktivizálódásával is számolni kell: a bőrben bizonyos géneknek megnő a helyreigazító szerepe. Egy ilyen gén a collagenase 1, ami egy olyan enzim, amelynek a kötőszöveti rostok lebontása a feladata, ami viszont a bőr öregedéséhez vezet.
Az IUF vezető kutatója, Prof. Dr. Jean Krutmann a következőképpen magyarázza ezt a folyamatot: „Az IR-A sugarak a legneuralgikusabb ponton támadják meg a sejteket. Ezek a sugarak egészen a mitokondriumokig, a sejtek erőműveihez – amelyek az életfolyamatokhoz szükséges energiát termelik – hatolnak. Az IR-A sugarak hatására a mitokondriumokban szabadgyökök képződnek, s ezek az agresszív oxigénkötések károsítják a sejteket. Amikor ezekből a szabadgyökökből túlságosan sok képződik, a szervezet saját védőmechanizmusa már nem elégséges a védekezéshez és egy úgynevezett oxidatív stressz keletkezik.

A korszerű fényvédőszereknek az UV-A és UV-B sugarak kiszűrésén túl olyan biológiailag aktív anyagot is tartalmazniuk kell, amely az IR-A sugarak ellen is felveszik a harcot. Az IR-A sugarak hatására a mitokondriumokban szabadgyökök képződnek. Ez az aktív anyag jelenti a fényvédőkben a kémiai és fizikai, valamint a kombinációjuk általi védelem mellett a második stratégiai vonalat.
Amíg az UV-filterek passzívan hatnak – vagy visszaverik a fényt, vagy elnyelik – addig az aktív anyag bizonyos biológiai aktivitást fejt ki annak érdekében, hogy a károk csökkenjenek. A bőr sejtjei ezáltal regenerálódni képesek és ismét megújulhatnak.

Antioxidáns koktél

Ilyen aktív anyagok például a meghatározott flavonoidokból, karotinoidokból és vitaminokból álló úgynevezett „antioxidációs koktélok”. Nem mindegyik antioxidáns képes felvenni a harcot az IR-A sugarakkal. Csak speciális aktív anyagokat lehet a mitokondriumokba bevetni, olyanokat, amelyek pontosan ott fejtik ki hatásukat, ahol a sugarak a bőrben abszorbeálódnak, tehát ahol a kár kialakul. Nem csak a tudósok óvnak mindenkit a napsugarak IR-A sugaraitól. Már idén a német sugárvédelmi bizottság is javasolni fogja az IR-A sugarak elleni fényvédelem bevezetését.

 

A témához kapcsolódó linkek megtalálhatóak:
Szövetségi sugárvédelmi hivatal – www.bfs.de/de/uv
Környezet-egészségügyi Intézet – www.iuf.uni-duesseldorf.de
Testápoló- és Mosószereket Gyártók Ipari Szövetsége –  www.ikw.org

 

 

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?