Izgató anyagok

Mit bír el az emberi szervezet? Viszketés, vörösödés, duzzanatok, hólyagocskák – ilyen reakciókkal válaszol szervezetünk immunrendszere egy kontaktallergia esetén. A kiváltó ok sokféle lehet, nem utolsó sorban valamilyen kozmetikai összetevő vagy hatóanyag, ami a szervezetből ilyen túlzott reakciókat indukál

Németországban kereken 13 millióan szenvednek valamilyen allergiás betegségben, vagyis nagyjából a lakosság egyhatoda, és a tendencia emelkedést mutat. (Itthon, a GfK LHS HealthCare 2010-es lakossági felmérésének eredménye ennél sokkal ijesztőbb képet mutatott: a 15 év feletti magyar lakosság 36 százaléka szenved valamilyen allergiában saját bevallása szerint – a szerk.) A legszélesebb körben a pollenallergia terjedt el, ami elsősorban szénanáthában nyilvánul meg. Másfajta allergiák is megkeserítik azonban az emberek életét, például az allergiás bronchítiszes asztma, az élelmiszerekkel szembeni allergiás reakciók, a rovarmérgek kiváltotta allergiák, a háztartási porban megtalálható atkák okozta allergiák és a bőr kontaktallergiái. Ez utóbbiakat többek között kozmetikumok összetevői okozhatják.  A kontaktallergia az immunrendszer túlzott reakciója valamilyen tulajdonképpen teljesen ártalmatlan és veszélytelen anyagra, amellyel a bőr kapcsolatba, kontaktusba került. Ilyenkor az érintett testrészek allergiás reakcióval jeleznek: viszketéssel, vörösödéssel, duzzanatok, olykor hólyagok kialakulásával.

A szervezet túlreagál

Az emberi szervezet védekező (immun-)rendszere sokféleképpen reagálhat a külső hatásokra, például kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) támadására, vagy különböző vegyi anyagokra. Normális esetben az „illetékes” védekező sejtek (immunsejtek) ésszerűen irányított védekező reakcióval válaszolnak vagy ellenanyagokkal (antitestekkel) ártalmatlanítják a „betolakodókat”. Előfordulhat azonban, hogy a szervezet túl gyengén vagy egyáltalán nem reagál, például olyankor, ha az immunrendszer valamilyen oknál fogva legyengült. Végül van úgy, hogy az emberi organizmus túlzott reakcióval válaszol valamilyen végeredményben ártalmatlan anyagra. Például amikor fűpollenre (Gräserpollen) asztmatikus rohammal reagál vagy valamilyen arckrémre vörösödéssel, duzzanatképződéssel, elviselhetetlen viszketéssel. Az ilyen, túl heves, az embert megbetegítő reakciót allergiás reakciónak nevezik, azokat az anyagokat, pedig, amelyek kiváltják allergéneknek.

Viszketés, vörösödés - ilyen reakciókkal válaszol szervezetünk immunrendszere kontaktallergia esetén
Viszketés, vörösödés – ilyen reakciókkal válaszol szervezetünk immunrendszere kontaktallergia esetén Fotó: shutterstock
Kontaktallergia

Az allergiás reakciók bonyolult folyamatok. A kontaktallergia esetén úgynevezett késői allergiával van dolgunk.  Ennek az a jellemzője, hogy az allergiás reakció csak 1-3 nappal az allergénnel való érintkezést követően jelentkezik. A háttérben az immunrendszer meghatározott sejtjei állnak. Ezek az úgynevezett T-limfociták az allergénekkel való érintkezéskor hírvivő anyagokat bocsátanak ki, amelyek gyulladásos reakciót eredményeznek. Később aztán ezek váltják ki a bőrön az elváltozásokat, és jellemző módon arra a bőrterületre korlátozódnak, amelyek közvetlen kapcsolatba kerültek az allergiát kiváltó anyaggal.

Valamennyi allergia kiindulópontja egy érzékennyé válási fázis: az allergiát kiváltó anyaggal (allergénnel) való első érintkezéskor az immunrendszer stimuláló jelzést kap, amire azonban (még) nem jön allergiás válasz, ám az immunrendszer „ellenségként” regisztrálja és megjegyzi az allergént, hogy aztán a következő érintkezéskor már allergiás választ adhasson. A legtöbb páciens meglepődik, amikor bőrgyógyásza például egy évek óta minden gond nélkül használt dezodort jelöl meg egy a hónaljban hirtelen fellépett kontaktallergia kiváltó okaként. A magyarázat az, hogy a szervezetnek bizonyos időre (általában minimum 14 napra, de van úgy, hogy évekre) van szüksége ahhoz, hogy meghatározott immunsejteket (a T-limfocitákat) túlzott reakcióra bírja. Ez leginkább egy olyan duzzasztóhoz hasonlítható, amely csak azt követően csordul túl, hogy hosszú időn át gyűjtötte a vizet.

Ritkább, mint feltételeznénk

Elvben a környezetünkben előforduló valamennyi anyag kiválthat kontaktallergiát. Közép-Európában gyakorinak számít ez az érzékenység. Száz lakos közül évente hétnél alakul ki valamilyen kontaktekcéma, ami azt is jelenti, hogy ez a betegség pont olyan gyakori errefelé, mint a diabetes mellitus (cukorbetegség, cukorbaj).
Mivel a kozmetikai készítmények használata is növekszik, adódik a kérdés, hogy milyen gyakran reagálnak a felhasználók kozmetikai összetevőkre. A Testápolási és Mosószerek Iparszövetségének (IKW) értékelése szerint Németországban 1 millió eladott termékre átlagosan 1,3 eset jut, amikor összeférhetetlenség lép fel. Ez meglehetősen megnyugtató arány, ami sokakat meg is lephet.
A kozmetikumokban előforduló ismert allergének elsősorban illatanyagok, perubalzsam, konzerváló anyagok, lanolin és emulgálószerek.

Eltérő deklarációk

A kozmetikumokban megtalálható összetevőket nemzetközileg egységes jelzésükkel (INCI) deklarálják a csomagoláson, így azok ezáltal a fogyasztók számára azonosíthatóak.
Egy-egy kontaktallergia megelőzésének legjobb módja ugyanis az, ha kerüljük a beazonosított allergének használatát. Speciális esetet jelent ugyanakkor az illatanyagok deklarációja, azok ugyanis legtöbbször a „parfüm”, a „fragrance” vagy a „flavour” gyűjtőfogalom alatt szerepelnek. Manapság ezen kívül további 26 illatanyagot adnak meg a felhasznált parfümök közül az általuk kiváltott allergiák gyakorisága alapján (pl. linalol, citronellol stb.)
E téren meghatározott deklarációs szabályok vannak érvényben. Lemosható (rinse-off) termékek esetén (tehát amelyek lemoshatók a bőrről, pl. tusfürdők, shamponok) csak abban az esetben kötelező az allergén illatanyagok feltüntetése, ha meghaladják a 0,01 százalékot.
Az olyan anyagok esetében, amelyek a bőrön maradnak (leave on, pl. krémek, dezodorok), már 0,001 százaléktól deklarációs kötelezettség áll fenn.

Különösen gyakori allergének

 

■ Fémek (pl. a bizsukban előforduló nikkel)
■ Illatanyagok (parfümökben, szappanokban, kozmetikumokban)
■ Konzerváló anyagok
■ Növények (pl. kamilla, árnika, fekete üröm)
■ Illóolajok (pl. citrom- és borsmentaolaj)
■ Tisztítószerek (pl. lágyítók)
■ Latex (pl. latexkesztyű)

Gyakori téma: natúrkozmetikumok

Érdemes itt kitérni egy fontos vitára, amely azzal a széles körben elterjedt fogyasztói vélekedéssel kapcsolatos, miszerint a natúrkozmetikumok nem váltanak ki allergiát vagy összeférhetetlenséget. Határozottan kijelenthető, hogy a natúrkozmetikumok nem jelentenek védelmet az allergiás reakciókkal szemben, mert egyáltalán nem mentesek allergiát kiváltó anyagoktól. Különös problémát jelentenek – hasonlóan a hagyományos kozmetikumokhoz – az illatanyagok.
Az említett jelölési kötelezettségek natúrkozmetikumok esetében is érvényesek. Az illóolajok gyakori használata révén ezek akár még nagyobb koncentrációban is előfordulhatnak, mint a hagyományos kozmetikumokban. Ráadásul egyes növényi anyagok komoly irritáló és allergén tulajdonságokkal bírnak (pl. gyakori ez a kamilla, a körömvirág, az árnika és a perubalzsam esetében).

Allergia-teszt: ha biztosra akarunk menni

Végeredményben tehát mindegy, hogy egy allergizáló anyag természetes vagy szintetikus eredetű-e. Meglévő, kimutatott allergia esetén a beazonosított allergéneket érdemes egy allergia-igazolványban feljegyezni, és megelőzés céljából a csomagoláson feltüntetett információkkal összevetni. Az allergiások számára a kozmetikai összetevők feltüntetése ezért is különösen fontos, ha pedig valamely allergén még nem ismert, ajánlatos egy bőrgyógyásszal vagy allergológussal allergiatesztet készíttetni (epikutánteszt).

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?