Fotó: Freepik.com

Juhász Klári és Móró Gabriella: Presztízs volt kozmetikusnak lenni

A kozmetikus szakképzés átalakítása kapcsán kérdeztük Juhász Klári kozmetikusmestert, biológia-kémia szakos tanárt és Móró Gabriella kozmetikusmestert, szakoktatót a szakma utóbbi években történt változásairól és arról, hogy véleményük szerint mennyiben változik meg az új törvény kapcsán maga a kozmetikus szakma.

Az utóbbi években többször is megváltozott a szakképzés. Mit emelnétek ki közülük jól beváltként vagy nagyon nem beváltként?

Juhász Klári, Móró Gabriella: Nincs olyan, hogy ideális rendszer. Mindegyiknek megvan a maga jó és rossz oldala, de van jobban és kevésbé jól működő rendszer. A kozmetikusképzés legjobb korszaka az volt, amikor csak iskolarendszerben lehetett oktatni, érettségi után, 2 év alatt, emellett akkor, amikor még csekély létszámú felnőttképző intézmény volt, és ahol minőségi, magas szintű képzés folyt. Volt komoly bemeneti és kimeneti szűrés is és pályaalkalmassági vizsgálat.  Kétévente indult osztály, és presztízs volt kozmetikusnak lenni. A felnőttképzésből és az iskolarendszerből is normál mennyiségű szakember került ki, nem volt túlképzés. 1998-ban lehetővé vált az iskolarendszerű ún. alapítványi vagy magániskolák megnyitása. Véleményünk szerint a legtöbb ilyen típusú iskola minőségi képzést folytatott, és folyamatosan visszaforgatta az iskolába a pénzt. Egészséges verseny alakult ki, ami jót tett a képzésnek.

KATTINTS a kozmetikai oktatás részletes változásaiért! 

A modulos rendszer megjelenése

J.K.; M.G.: 2008-ban alakult ki a modulos rendszerű szakképzés, ami nem tett jót egyik szektornak sem, a kozmetikus szakmát is ettől az évtől kezdve lehet iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben oktatni. Nagyjából erre az időpontra tehető az is, hogy az állami iskolákban – annak ellenére, hogy a szakma bemeneti követelménye az érettségi végzettség volt – a 9. évfolyamtól elkezdték oktatni a szakmát. Emellett az érettségi utáni 2 éves iskolarendszerű képzés is megmaradt. A felnőttképzők nem olyan elvek szerint működnek, mint az iskolarendszer, piaci alapú vállalkozások. Az évek során nagyon sok jól-rosszul felkészített kozmetikus került ki a különböző képzési rendszerekből. Az iskolarendszer hívei néha kissé túlzásba esnek azzal, hogy a felnőttképzés pár hónapos képzései tették tönkre a szakmát. Miért is túlzás? 1200 órát becsületesen még intenzív tanfolyam esetén is 10 hónapnál kevesebb idő alatt nem lehet teljesíteni. A felnőttképzésben nincsenek szünetek. Folyamatos a képzés és csak a szakmát tanítja, nincsenek közismereti tantárgyak, és megszakítás nélkül folyik a képzés. Ezzel csak azt szeretnénk érzékeltetni, hogy az éremnek mindig két oldala van. Nincs olyan, hogy egyedül és kizárólag csak ez, vagy csak az jó – sok múlik az oktatók felkészültségén és az oktatás minőségén és természetesen a tanulók képességein is.

Az állami szakképzésig vezető út

J.K.; M.G.: Mostantól van kizárólagos út, hisz ettől az évtől csak állami képzés lesz. Közismereti tantárgyakkal, szünetekkel (megszakítva a képzés ütemét) és az iskolarendszer minden előnyével és hátrányával. Tény, hogy a felnőttképzők közel egyharmada (jellemzően azok a képzők, akik nem kizárólag a kozmetikus szakmát oktatták, hanem több száz másikat is) nem nyújtottak megfelelő képzést, de voltak kiemelkedő képzések is. Eközben az iskolarendszerű képzést is két-három évente változtatták:

– kiindulva a 2008-as modulos rendszerből, ami nem volt jó, nem is vált be.

– Ezt 2010-ben megváltoztatták, és két ráépülést (speciális arc- és testkezelő, tartós sminkkészítő) is kapott a kozmetikus szakma (talán ez volt az elmúlt időszak legideálisabb képzési struktúrája).

– Ám a pozitív változásnak nem sokáig örülhettünk, mert 2012-ben jött a gyakorló kozmetikus–kozmetikus szakgimnáziumi képzés, ami talán az eddigi legrosszabb változtatás volt. Ez két módosítást is megélt (egy évfolyam még műkörömépítést is tanult, a többi már „csak” kézápolást), és 2016-ig tartotta magát, itt már a ráépüléseinket eltörölték.

– 2016-ban újabb változás történt, ami a ráépülések hiánya miatt elég sűrű szakmai tartalmú képzési forma lett.

Hogyan vizsgáznak a jövőben a kometikusok? KATTINTS! 

Az új rendszerben alapfokú végzettség a bemenet

J.K.; M.G.: A 2019-es OKJ-változás sem hozott jót a szakma életébe, hisz az eddig érettségire épülő szakmánk immáron legálisan alapfokú végzettségű bemenetet kapott. Tény, hogy a szakmai bizonyítványt csak érettségivel kaphatják meg ezek után is a kozmetikus technikusok. Oktatni azonban a 11. évfolyamtól oktatják a szakmát úgy, hogy közben közismereti tantárgyakat is tanulnak a tanulók és érettségire is készülnek. A 13. évfolyamban tanulják nagyobb óraszámban a szakmát, és a tanév végén szakmai vizsgát tesznek, valamint azokból a tantárgyakból érettségiznek, amelyekből a 12. évfolyamban nem tettek érettségit. A 9-10. évfolyamban pedig ún. közös szakmai alapozó képzést kapnak a szépészeti technikumba jelentkezők, amely a szakmai alapozó vizsgával zárul.  Az iskolarendszerű, nem állami fenntartású iskolákat 2018-ra teljesen ellehetetlenítették, ez most a felnőttképzőket is elérte.

A mostani változásból mit emelnétek ki, amivel nagyon nem értetek egyet, és mit, amit tudtok támogatni?

J.K.; M.G.: Nem értünk egyet azzal, hogy a kozmetikus (technikus) szakmát érettségi előtt, a közismereti tárgyak mellett, a 11-12. évfolyamban már oktatják. Célunk, hogy a kozmetikus szakma kizárólag érettségi után legyen oktatható. A közös szakmai alapokkal sem tudunk azonosulni, nem csupán azért, mert véleményünk szerint szakmailag elfogadhatatlan anyagot sikerült összerakni a készítőknek, hanem azért sem, mert ezeknek a szakmáknak nincs közös szakmai alapjuk ilyen óraszámban. A tantervben szereplő gyurmázáshoz, gyöngyfűzéshez drága ez a képzés, amit a mi adónkból fognak finanszírozni. Nem értünk egyet azzal, hogy a kormányzati koncepció ellenére (alapszakmák oktatása technikumban) minden speciális tartalmat benne hagytak a tananyagban a készítők (kivéve a szempillaépítést, és a sminktetoválást). Azt tudnánk támogatni, hogy átdolgozásra és átgondolásra kerüljön ez a rendszer, mert ez nem jó a szakmának.

A szerzők kizárólag a saját – és a szerzők felé írásban, szóban érkező, kozmetikusmesterek, elméleti-gyakorlati oktatók, szakoktatók, felnőttképzők és vidéki szakgimnáziumok tanárainak – véleményét fogalmazták meg, nem a BKIK véleményét, valamint a szakmai változásokkal kapcsolatos nekik feltett kérdésekre kívánt válaszolni.

A teljes interjút a hamarosan ismét nyomtatott formában megjelenő Beauty Forum magazinban olvashatjátok!

Ízelítő a tartalomból:

  • Sikertechnológiák a prekozmetológia világában
  • Higiéniai követelmények – a járvány utáni járványveszélyben
  • Új kozmetikai szakképzés – A kozmetikusoktatásban történő változások
  • Fókuszban a szemkörnyékápolás
  • „Summer in the city” – Anti-pollution bőrápolás
  • Fényterápia a kozmetikában – Személyre szabott lézerkészülékek
  • Arc- és testkezelési kombinációk – Egymásra épülő kezelési kombinációk
  • Ismét hódít a neon – A nyár meghatározó sminktrendje


Ezt olvastad már?

FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail