Fotó: Shutterstock

Összetett fényvédelem

Nagyon sokféle fényvédő készítmény létezik. Egészen természetes, hogy a vendégek kozmetikusoktól kérnek tanácsot, ha fényvédelemre van szükségük. Ezeknek a termékeknek a hatékonysága mindenekelőtt a bennük lévő fényvédő anyagoktól függ

Számos különböző hatékonyságú fényvédő anyaggal találkozhatunk a kozmetikumokban, köztük olyanokkal is, amelyek a szakemberek között kifejezetten vita tárgyát képezik. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az igazán hatékony UV-filterek sem jelentenek önmagukban garanciát a biztonságra.

Kritizált fényvédő anyagok és egyéb összetevők

A fényvédő készítmények összetételét illetően minden esetben az INCI-deklarációból érdemes tájékozódni. Bizonyos UV-filterekről a szakemberek egy része „in vitro” (=”üvegben”, azaz kémcsőben végzett) kísérletekre és elmondott tapasztalatra hivatkozva azt feltételezi, hogy hormonálisan hatnak az ember szervezetére. Ezek közé tartozik például a fényvédők összetételében gyakran fellelhető Ethylhexyl Methoxycinnamate, a Butyl Methoxydibenzoylmethane, az Octoryclene, a 4-Methylbenzylidene Camphor, és néháy Benzophenon. Számos szerves vegyi struktúrájú fényvédő anyagról allergizáló, fényérzékenyítő hatást is feltételeznek.  A termékfejlesztők egyes filterek mellé antioxidáns hatású, azaz szabad-gyökfogó összetevőket is beépítenek. Ilyen például a Butylhydroxytoluol (BHT), amelyről ugyanakkor azt is kimutatták, hogy meghatározott körülmények között allergiás reakciót is kiválthat. Az illatanyagok terpén szerkezetei a napfény hatására szintén allergizálhatnak. Sok fényvédő készítményben még mindig fellelhetők ethoxylatok és Polyethylenglykolok (PEG), mint emulgáló és konzisztenciát adó anyagok. Ha ezeket antioxidánsok és komplexképzők nem stabilizálják rendkívül agresszív etherperoxidok képződhetnek, amelyek úgynevezett mallorca-aknét válthatnak ki, ezért a nagyon érzékeny bőrű egyéneknek jobb elkerülni az ilyen összetevőket.
Számos esetben előfordul, hogy az alapozót fényvédő anyagokat tartalmazó krém vagy arctej fölé kennek fel. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben megnő a fényvédelem, mert az alapozók fényvédő faktora (összetételtől függően) mintegy 1-4 LSF között mozog. A bőrre kent alapozókban lévő vas-pigmentek (vagy a környezetből származó vaspor) UV-fény hatására szabadgyököket képeznek, ezért károsan hatnak a bőrre. Telítetlen kötésű anyagoknak, nem szabadna fényvédő készítményekben előfordulni. Bizonyos növényi olajokban előforduló értékes esszenciális zsírsavakat az UV-sugarak által aktivált oxigén megtámadja és agresszív peroxidokat képez belőlük. Az Omega-3 és Omega-6 zsírsavakat tartalmazó olajokat, krémeket nyáron ezért (megfelelő nedvességgel együtt, pl. levendula aromavíz) csak este tanácsos felkenni a bőrre. Ilyenkor számítani lehet gyulladásgátló hatásukra.
Az EU kozmetikai rendelete a nem lebomló nano-részecskék esetében szigorú biztonsági értéket ír elő, ennek megfelelően a gyártók titándioxid esetében nagyobb méretű szemcséket használnak, ami magasabb faktorszám esetén nemcsak fehéres színűvé festi a bőrt és eltömi a pórusokat, de bizonyos esetekben érzékenységet is kiválthat.

Mit jelent az SPF?
SPF (Sun Protection Factor) = napvédő faktor Az SPF nemzetközileg elfogadott faktor érték, amely azt jelöli, az adott termék, adott bőrtípusra, 2 mg/cm2 vastagságban alkalmazva, mennyi ideig nyújt védelmet az UV, ezen belül is az UV-B sugarak ellen. A kellő SPF-érték meghatározásához felmérjük mennyi idő szükséges az adott bőrtípus legenyhébb leégéséhez fényvédőszer alkalmazása nélkül. UV-védelem = leégéshez szükséges minimális idő x SPF-érték.

Szerves és szervetlen

Ha a sugarak felvétele és a hő leadása közötti idő hosszabb, akkor megnő annak a valószínűsége, hogy hő helyett szabadgyökök keletkeznek. Ezek élettartama függ a krém és a bőr összetevőitől. Miközben például a szervetlen titándioxid kedvezőtlen körülmények között szabad elektronokat képezhet, amelyek például víz és oxigén hatására szabadgyökökké válhatnak, egyes organikus fényvédők kémiailag instabilak a krém anyagainak, vagy a fény hatására lassan leépülnek.

Fényvédőkkel szembeni elvárás

Az UV-B védelem mellett az UV-B-fényvédő faktor 1/3-ának megfelelő mértékben UV-A sugarakkal szemben is védelmet kell biztosítaniuk. Ebben az esetben a készítmény csomagolásán az UV-A szimbólumnak („UVA”egy körben) is látszania kell. A gyártó köteles figyelmeztetni a felhasználókat a termék csomagolásán arra, hogy a csecsemőket és a kisgyermekeket nem szabad kitenni közvetlen napfénynek (az időseket sem!). Fontos figyelmeztetés még az is, hogy az infravörös sugárzás (IR) megterheli a bőrt. Az IR ugyanis nagymértékben hozzájárul a bőr idő előtti öregedéséhez, ami elsősorban a kollagén struktúrák károsodásával jár.
A fényvédő készítményeken megadott fényvédőfaktort (LSF) a bőr saját védelmi idejével szorozzák. Az eredmény az az idő, amennyit az ember bekrémezve a szabadban tölthet. Helyi körülmények között egy 5 perces saját védelmi idő (fénytípus) és egy 15 faktoros készítmény tehát 5×15=75 perc maximális napon való tartózkodást jelent.

bortipusok

Rajtunk is múlik

A saját védelmi idő mennyiségét, vagyis azt, hogy az ember (ha még nincs lebarnulva) védelem nélkül mennyi időt tölthet maximálisan a napon, azt számos tényező befolyásolja:
■ Egyáltalán nem mindegy, hogy a nap milyen szakában érik az ember bőrét a sugarak. A napfény a déli órákban a legerősebb. Érdemes az időeltolódásra is figyelemmel lenni.
■ Felhős időben, mivel csökken a sugárzás intenzitása, megnő az egyéni védelmi idő. Ezzel szemben köd esetében a szórt fény miatt óvatosságra van szükség.
■ Télen még a világos bőrűek esetében sincs szükség fényvédelemre, kivéve a magas hegyvidéken téli sportot űzőket. Esetükben gondolni kell arra is, hogy a hó fényvisszaverődés révén csökkenti az egyéni védelemi időt. Fényvisszaverő környezetnek számít a fehér homok és a csillogó vízfelület is.
A sugarak intenzitása a tengerszint feletti magassággal együtt nő, ezért a téli sportot űzők esetében mindig figyelni kell a megfelelő fényvédő faktorra.
■ A trópusokon a nap beesési szöge maximumon van (90 fok). Az egyéni védelmi idő meredeken csökken a földrajzi szélesség csökkenésével. Még az egyébként nem érzékeny, kreol bőrű egyéneknek is gondolni kell intenzívebb fényvédelemre.
■ Fürdőzéskor gondolni kell arra, hogy a legtöbb fényvédő nem vízálló és könnyen lemosódik a bőrről. Hosszabb búvárkodás esetén például a trópusokon egy vékony neoprén-ruha is javasolt. Amikor a napfény hatására megnő a bőr melanintartalma, akkor ezzel a saját védelmi ideje is emelkedik. Lépésről-lépésre hozzá lehet szoktatni a bőrt a sugarakhoz.

A fényvédelem jó kiegészítői az olyan összetevők, mint az aminosavak és a hugysav (Urea), amelyek támogatják a bőr természetes nedvesség-megtartó rétegét, és egyúttal blokkolják a környezetből érkező nem kívánatos szabadgyököket is.
Az európai kozmetikai ipar csúcsszerve (Cosmetics Europe) szerint egy átlagos felnőttnek négyzetméterenként 2 mg, vagy kereken 6 teáskanálnyi (mintegy 36 gramm) fényvédőkrémet kell felkenni az egész testére. Emellett fontos, hogy a készítmény jól felszívódjon a bőrbe, mielőtt az ember a napra megy.

Ezt olvastad már?

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?