Fotó: pixabay

ÚJ ÉV – új jogszabályok

GYAKORIBB ELLENŐRZÉSEK, HOSSZABB ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ, A FELLEBBEZÉS SZŰKÍTÉSE – Így foglalhatjuk röviden össze a szépségipari vállalkozásokat érintő jogi szabályozás változásait.

2018 januárjától két fontos változás jelent meg a jogi szabályozásban:

■ az egyik az egységes hatósági ellenőrzési hatáskör fogalmának megjelenése,
■ a másik pedig az új közigazgatási eljárási törvény, az általános közigazgatási rendtartás hatályba lépése.

Új ellenőrzési forma

Az egységes hatósági ellenőrzési hatáskör fogalma lényegében azt jelenti, hogy január 1-jétől az úgynevezett csekélyebb jelentőségű ügyekben (nyitvatartási idő feltüntetése, vásárlók könyvének elhelyezése, ártájékoztatás szabályossága) nem a megyeszékhely szerinti, illetve a fővárosi/megyei kormányhivatalok folytatják le az ellenőrzést, hanem a járási, Budapesten pedig a fővárosi kerületi hivatalok. A járási hivatal ellenőrzési hatásköre nem érinti az egyébként hatáskörrel rendelkező hatóság feladat- és hatáskörét, tehát más ügyekben (vásárlói panaszbejelentés kivizsgálása, honlap tartalmának ellenőrzése) a megyeszékhely szerinti járási hivatal, illetve a megyei járási hivatal ellenőrizhet.
A 305/2017. (X. 27.) Korm. rendelet tartalmazza azokat az előírásokat, amely – szépségipari vállalkozások tevékenységi körét érintően – három területen állapítja meg e szervek hatáskörét a jogszabály mellékletében felsorolt jogsértések esetében.
1. fogyasztóvédelem,
2. munkaügyi és
3. munkavédelmi területen.

1. A fogyasztóvédelem területét illetően kiemelhető a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról szóló tájékoztatás hiánya, az üzlet feliratain az üzlet elnevezésére, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményekre vonatkozó követelmények megsértése. A vásárlók könyvének az üzlettérben a vásárlók által jól látható és könnyen hozzáférhető helyen történő kihelyezésének elmulasztása, illetve az üzletek nyitvatartási idejéről és abban bekövetkezett változásokról szóló tájékoztatás megsértése.
2. A munkaügy területén a munkaszerződés írásba foglalásának elmaradása, a törvényes képviselő hozzájárulásának hiánya a fiatal munkavállaló munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatánál. A 16. életévét be nem töltött személy foglalkoztatása, a munkaszerződésben az alapbér, a munkakör, a felek lényeges adatainak hiánya. A munka- és pihenőidő nyilvántartásának elmulasztása, a kötelező legkisebb munkabérről (minimálbér) és a garantált bérminimumról szóló Kormányrendeletben foglaltak és a kollektív szerződés munkabérre vonatkozó rendelkezéseinek megsértése, a munkabér kifizetésének elmulasztása, a munkabér elszámolásának elmulasztása, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén történő foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély hiánya, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) Magyarország területén történő foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély hiánya, a munkaviszony megszűnését követően a munkavállalónak átadandó iratok kiadásának elmulasztása.
3. A munkavédelem területén, a munkavégzés tárgyi feltételei biztosításának hiánya, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat elmulasztása, munkavédelmi oktatás megtartásának elmulasztása, munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának hiánya, a foglalkozás-egészségügyi alapellátás biztosításának elmaradása, a munkavédelmi képviselők választása megszervezésének elmulasztása.

Jóval gyakoribb ellenőrzések várhatóak
Az új jogi szabályozás taxatíve felsorolja azokat a jogsértéseket, amelyek egységes hatósági ellenőrzését ezek a fenti hivatalok végzik, illetve amennyiben jogsértést találnak, közigazgatási eljárás lefolytatását kezdeményezik.
A szabályozás változásához kapcsolódik egy képesítési kormányrendelet (315/2016. (X. 20.) Korm. rendelet) módosítása is, melynek alapján az ellenőrzésben felsőfokú főiskolai képzettséggel rendelkező szakemberek vesznek részt – ezáltal az eddigiekhez képest jóval több ellenőrzőre, azaz ellenőrzésre kell számítani. Mindezek alapján fontos, hogy a vállalkozások az ellenőrzések során felkészültek legyenek, és azon munkatársak tárgyaljanak az ellenőrökkel, akik szakmai szempontból megfelelően tájékozottak.

Fellebbezésnek nincs helye
2018. január 1-jétől hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) hatályon kívül helyezi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt. Az új törvény lesz tehát az alapja valamennyi, a vállalkozások tevékenységét ellenőrző hatóságok által lefolytatott eljárásnak.
Az alábbi változások lényegesek a vállalkozások ügyeiben lefolytatott eljárásoknál:
■ A legfontosabb változás a jogorvoslati rendszerben található. Az Ákr. alapesetnek tekinti a bírói felülvizsgálatot, ezzel egyben kizárja a fellebbezés, mint rendes jogorvoslati fórum lehetőségét. Nem lehet fellebbezni például, ha az elsőfokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője hozta, vagy a másodfokú hatóság által hozott önállóan fellebbezhető végzés sem fellebbezhető.
■ A másik fontos szabályozás az általános ügyintézési határidővel kapcsolatos, mely az eddigi 21 nap helyett általános szabályként 60 napot állapít meg azzal, hogy ez idő alatt az ügyet érdemi döntéssel le kell zárni. E szabály alól csak az ügyfél mulasztása (késedelme), az ügyfél részére meghatározott kötelezettség teljesítésének időtartama, az indokolt döntéssel történt felfüggesztés és a szünetelés jelent kivételt.
■ Befejezésül fontos megemlíteni, hogy az üzletekben a fogyasztók tájékoztatásának részeként jól láthatóan elhelyezett panaszfórumokat tartalmazó táblákon kiegészítés szükséges. Attól függően, hogy az üzlet székhelye, illetve telephelyei hol találhatóak, székhelyenként és telephelyenként az illetékes járási vagy fővárosi kerületi hivatal megnevezését, pontos címét, telefonszámát, e-mail címét is fel kell tüntetni 2018. január 1-jétől.

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?