Ultrahang

Hatása & alkalmazása

Az ultrahang az emberi fül számára nem hallható, 20 000 Hz-nél magasabb rezgésszámú hanghullámokat jelent. Az állatvilág kommunikációs célokra használja, mi emberek pedig a gyógyítás és a bőrszépítés területén alkalmazzuk.

Ultrahang az orvosi praxisban és ….

Az ultrahang humán alkalmazása igen széles körű, s két jól elkülönülő területre osztható. A diagnosztikus készülékekkel – hangeffektus keletkezése vagy képalkotás révén – különböző patológiás állapotokat tudunk kimutatni. A legelterjedtebb az egyszerű Doppler szonda, melyet a visszérbetegség állapotának felmérésében alkalmazunk. A vékony szondát az ér fölé helyezve, avatott fül számára jellemző hanghatások keletkeznek. A kapott eredményt egyes gépek képesek grafikonon ábrázolni, így az eredmény jól dokumentálható. A képalkotó rendszerek közül legismertebbek a hasi szervek vizsgálatára, kardiológiai ellenőrzésre, ill. a pajzsmirigyszövet pásztázására kifejlesztett ultrahangos készülékek, melyek más-más hullámhosszon működnek. A kapott képet nyomtatóval meg lehet jeleníteni. A legnagyobb népszerűségnek örvend, bár orvosi szempontból nem sok plusz információt szolgáltat a háromdimenziós „babamozi”: ultrahang segítségével az anyaméhben növekvő magzatról lehet a születés előtt képet kapni. A bőr vizsgálatra kifejlesztett ultrahangos készülékek – áruk miatt – egyelőre csak tudományos célra használatosak, pedig a lézeres kezelések előtt az éranyajegy kiterjedésének vagy a daganatok műtéti, fagyasztásos vagy sugárkezelése előtt a tumor vastagságának ismerete nagyban segítené a terápia eredményességét.
Az ultrahang terápiás alkalmazásának kezdete az 1950-es évekre tehető. Elsősorban a reumatológiai és rehabilitációs kezelésekben ért el sikereket, így a mai napig e szakmák kelléktárának meghatározó eszköze. A másik terület az ultrahangos kőzúzás: fókuszált ultrahang segítségével lökéshullámokat keltenek a szerv belsejében (pl. a vesemedencében), ahol a kő kettétörik vagy szerencsés esetben több darabra porlad. Sajnos a nagy energiájú lökéshullámoknak komoly veszélye van a megcélzott szövet környezetére is. Vesekőzúzás esetén előfordul a magas vérnyomás kialakulása az ultrahangos lökéshullámoknak a veseszövetre kifejtett károsító hatása miatt. A nagy energiájú lökéshullámok ezért csak indokolt esetben, nagy körültekintéssel, kórházi háttér mellett alkalmazhatók. Bár a nagy teljesítményű ultrahangoknak a kozmetikai szektorban is várható a megjelenésük, egyelőre még kevés az értékelhető tapasztalat, vagy a nagy beteganyagon végzett vizsgálatokra vonatkozó tudományos közlés.

….  a kozmetikában

Az elmúlt 50 év alatt megismert terápiás ultrahang már több, mint 10 éve a kozmetikusok számára sem ismeretlen. Az ultrahangos készülék kezelőfejében egy kvarckristály van, mely áram hatására egy meghatározott frekvencián rezegni kezd. A rezgést a kezelendő terület fölé helyezett kezelőfej és a bőr között egy ún. csatolóközeg biztosítja: míg az orvosi kezelések során semleges ultrahangos gélt használnak, a kozmetikai gyakorlatban inkább valamilyen hatóanyagos gélmaszk, szérum, emulzió kerül a kezelőfej alá. Az ultrahangos hullám több milliméter mélyen behatol a szövetekbe és hatását ott fejti ki. Elősegíti a hatóanyagok felszívódását, amit azzal ér el, hogy – mechanikai hatása révén – mintegy szétrázza, meglazítja a bőr felületén található szaruréteget (pontosabban a barriert). Az ultrahang hőhatása következtében az erek kitágulnak, a mechanikai és kémiai hatások pedig fokozzák a sejtmembrán áteresztő képességét. Az ultrahangos hullámok mélyebb rétegekben észlelhető hatása a zsírlebontás és a nyirokkeringés fokozódása. Az ultrahang serkentőleg hat a kollagén anyagcserére és a fibroblasztok működésére, a salakanyagok kiürülésére, a diffúziós folyamatokra is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megfelelő méretű kezelőfej és teljesítmény esetén mérhető körfogatcsökkenéssel járó, hatékony fogyasztó kezeléseket végezhetünk e hanghullámok segítségével.

Kontaktus ellenőrzés

Már a kozmetikai ultrahang használat úttörő éveiben felmerült a kérdés, hogy a hanghullámok a kezelés során valóban bejutnak-e a bőrbe. Dr Ilja Kruglikov, Németországban élő természetgyógyász, készülékek fejlesztéséért felelős szakember már a 90-es években felvetette, hogy kontaktus ellenőrzés nélkül semmi garancia nincs arra, hogy az ultrahang egyáltalán bejut a bőrbe! Mint már említettük, az ultrahangos kezelések során egy csatolóközeg (pl. gél) biztosítja a hullámok akadálytalan terjedését a kezelőfej és a bőr között – ez az ultrahang bőrbe jutásának alapvető feltétele. A korszerű ultrahangos készülékek kontaktus ellenőrző automatikával vannak felszerelve, amely a bőr és a kezelőfej közötti érintkezés megszűnése esetén fény vagy hangjelzéssel figyelmeztet. Ez a funkció, melyet egyes készülékeknél CDM®-automatikának neveznek, kontrollálja az ultrahang bőrbe jutását, s egyúttal védi a kezelőfejet a felmelegedéstől (hiszen az el nem vezetett ultrahang-teljesítmény a kezelőfejet felmelegíti). A nem kielégítő minőségű, az ultrahang bejutását akadályozó, pl. sok poranyagot, légbuborékot vagy nem megfelelően aprított növényi részeket tartalmazó kezelőanyag esetén is jelez a készülék, hiszen ezek nem vezetik az ultrahang rezgéseit. A CDM®-automatika segítségével tehát egyértelműen ki tudjuk válogatni az ultrahangos kezeléshez használható, illetve az e célra alkalmatlan kezelőanyagokat is. Ennek hiányában azonban nincs információ arról, hogy a kezelés megfelelő hatékonyságú-e, a kezelőanyag vezeti-e az ultrahang rezgéseit, s az ultrahang egyáltalán bejut-e bőrbe.

Szökőkút effektus

Ha a kezelőfejet felfelé fordítjuk, s a bőrrel érintkező lapkájára vizet csepegtetünk, az ultrahang mozgásba hozza a vízmolekulákat és egy érdekes jelenség alakul ki. Ez az ún. szökőkút effektus, mellyel az ultrahang mechanikai hatása jól demonstrálható. Ha a kezelőfej ultrahang kibocsátása egyenletes, akkor a lapka teljes felületén tapasztalni fogjuk a víz „pezsgését” és párolgását (hideg pára). CDM®-automatikával rendelkező készüléknél azonban csak akkor válik láthatóvá az ultrahang hatása, ha elegendő mennyiségű vizet vittünk fel a felületre. Ennek az az oka, hogy a készülék érzékeli a kezelőfelületen az ultrahang elvezetését, s csak akkor adja le a teljes beállított teljesítményt, ha annak elvezetése tökéletes (így kíméli a kezelőfejet). A szökőkút effektus révén tesztelhetjük a kristály megfelelő működését is. Olyan eszközöknél, ahol a kezelőfej hatékonysága nem kielégítő, a víz gyorsan felforrósodik, vagy nem indul meg a pezsgés.


Ezt olvastad már?

FacebookPinterestTwitterLinkedInEmail