A lipidek a bőrt fedő felületi réteg zsiradékai, amelyek a a faggyúmirigyekből (faggyú) és az →epidermiszből (szaruzsír) képződnek.A kialakuló felszíni lipidek összetétele és mennyisége minden embernél más és más, de az emberi test különböző tájain is eltérő. Ez az oka a különböző bőrtípusok kialakulásának és annak, hogy miért eltérő az egyes emberek bőrápolási szerekkel szembeni igénye. A bőr jellege, vagyis az, hogy száraz vagy zsíros, a kiválasztott zsír mennyiségétől függ. A faggyútermelést (szekréciót) az androgén (férfi nemi) hormonok szabályozzák, és legmagasabb szintjét a tizenhat és húsz közötti életévekben éri el.A bőrfelszíni lipidek legnagyobb koncentrációban a homlokon, a fejbőrön, az arcon és a háton vannak jelen, vagyis ott, ahol az →akne is gondokat okoz.
A lipidek kiválasztását ezeken kívül befolyásolja a fénymennyiség, a klíma és az évszak. Fény hatására – így az ultraibolya sugárzásra is – növekszik a bőr lipid tartalma.
Kémiailag a természetes bőrzsírok a következőket tartalmazzák:
– triglicerideket,
– zsírsavakat (lánchossz: C8- C22),
– viaszokat (viaszésztereket),
– szkvalént,
– szterineket (koleszterint és ennek észterét, a lecitint),
– foszfolipideket,
– paraffinokat.
Az izzadsággal és a verejték zsírsavaival víz az olajban →emulzió keletkezik, amelyeknél a koleszterin és a lecitin emulgeátorként működik. A sok lipiddel rendelkező bőr jobban tartja a nedvességet is.
A faggyú ezen kívül megvédi a bőrt a légköri behatásoktól, és gátolja a kiszáradást.