A kozmetikai kezeléseknek és az otthoni bőrápolásnak egyaránt fontos lépése a peelingezés, de kúraszerű hámoldással végezhetünk akár komplex bőrmegújító kezeléseket is, amelyeknek éppen a nyár elmúltával indulhat újra a „szezonja”.
Szerző: Halmos Judit, vegyészmérnök
A keratinizáció folyamata a bőr bazális rétegében indul el. A sejtek elkezdenek osztódni és felfelé haladnak a bőrben. Ez a folyamat körülbelül 28 napig tart. Ezalatt megváltozik a sejtek alakja, ellaposodnak, majd elhalnak és leválnak. Ha a szaruképzés folyamatában zavarok keletkeznek (parakeratózis, diszkeratózis) vagy a szarusejtek leválási sebessége csökken (hiperkeratinizáció), a folyamat egyensúlya megbomlik, a bőr felületén szarupikkelyek halmozódhatnak fel. Ez a felhalmozódás eltérő mértékű lehet a bőrtípus, az életkor, a különböző külső hatások (pl. napégés!), egyes orvosi vagy kozmetikai kezelések függvényében. Az így felhalmozódott szarusejtek hatására megvastagszik a hám, ez gátat képez a normális bőrlégzés és a hatóanyagok felszívódása számára. Emiatt (is) kihagyhatatlan, fontos lépés a kozmetikai kezelésekben a peelingezés, melynek célja tehát nem más, mint az elhalt szarusejtek lehető legtöbbjének eltávolítása, valamint a bőr előkészítése a hatóanyagok optimális befogadására.
A kúraszerű hámlasztás ezen kívül a bőrmegújító kezelések fontos eszköze is
A hámlasztó kezelések hatásmechanizmusuk alapján csökkentik a kohéziót az elszarusodott hámsejtek között, ezzel elősegítve a szarusejtek leválását, miközben a hámszövet megújulását is stimulálják. Ezért tehát többfajta kozmetikai probléma esetében lehet hatékony módszer a hámlasztás, ilyenek például az anti-aging kezelések, a pigmentrendellenességek, és a problémás bőrök kezelései.
Peelingek
- Mechanikai: dörzspeeling, amely szemcseméretétől és anyagától függően képes eltávolítani az elhalt szarusejtek bizonyos részét. A mechanikai peelingek hatékonysága a peelingek közt a legalacsonyabb, ráadásul egyes fajtáik sérüléseket is okozhatnak a bőrön. Minél nagyobb és „sarkosabb” szemcséket tartalmaz, annál hatékonyabb, ám annál inkább képes a bőrön esetlegesen sérülést okozni.
Anyagai: csigaház-, kagyló-, olívabogyómag-, őszibarackmag-, sárgabarackmag-, szőlőmag-őrlemény, só- és cukorkristályok, timföld, agyag, homok, őrölt kávé, műanyag golyócskák (pl. polietilén, polipropilén vagy poliuretán), alumínium-oxid, viaszgolyócskák, jojobagömböcskék) stb.
A mechanikai peelingek között a mai kozmetika leginkább azokat kedveli, amelyek az elszarusodott hám gyengéd eltávolítása mellett a bőrre egyéb jótékony hatást is kifejtenek. Ilyenek pl. a jojobagömbök, amelyek a kíméletes dörzsölés közben a bőr hőmérsékletén felbomlanak, ezáltal érvényesülni bőrápoló tulajdonságuk is.
Bár apró, gömbölyű szemcséik a mechanikai peelingek vonatkozásában viszonylag kíméletes hámlasztást biztosítanak, környezetvédelmi okokból mégsem ajánlott a műanyag golyócskákat tartalmazó peelingek használata, mivel ezek a golyócskák a természetben nem bomlanak le, és a bennük lévő lágyítószerekkel az egyéb szintetikus adalékanyagokkal együtt bekerülnek pl. az élővizeinkbe, ahol többek között a halak szervezetét károsíthatják – a halak elfogyasztásával pedig más állatokba és a mi szervezetünkbe is bejuthatnak.
- Biológiai: A mechanikai peelingeknél mélyebben, mégis kíméletesebben hatnak, a szarusejtek fehérjeburkát és a keratint magát is képesek oldani. Fehérjebontó enzimeket tartalmaznak, amelyek kémiailag maguk is fehérjék, érzékenyek ezért a hőre. Nedves közegben és meghatározott pH-értéken dolgoznak optimálisan.
Hatóanyagai:
- egyes állati eredetű enzimek, (pl. a pepszin és a pankreatin),
- növényi eredetű enzimek (pl. a papain a papajából; a bromelain az ananászból; a fican »ficin« az amerikai vadfügefa, a Ficus insipida száraiból, leveleiből és éretlen gyümölcseinek nedveiből; az aslepain a selyemkóróból, valamint a Bacillus licheniformis baktériumtörzsből származó szubtilizin, más néven Bacillus ferment) stb.
Ez utóbbi erőteljes, hatékony fehérjebontó, mégis gyengéd, 5 és 8 közötti pH-érték között alkalmazható. Még a szem körüli érzékeny területeken sem okoz irritációt. Hipoallergén, csak a bőr felületén hat, mivel térhálós szerkezete folytán mélyre jutni nem képes. Nyugtató, hidratáló hatású probiotikus peptid, amely támogathatja a bőr mikrobiomjának egészségét is.
A mai kozmetika az állati eredetű fehérjebontó enzimek helyett a növényi eredetűek használatát preferálja. Ennek oka többek között az állati eredetű fehérjéktől való általános tartózkodás mellett az, hogy a növényi eredetű fehérjebontó enzimek a munkájukhoz bőrközelibb, nem feltétlenül savas pH-t igényelnek.
- Kémiai: az elhalt hámsejtek leoldása kémiai úton, savakkal történik. A savak bontják meg legerősebben a szaruréteg szerkezetét, mivel oldani képesek a corneociták körüli lipidburkot és az epidermális lipideket is, a ceramidot is beleértve. Minél alacsonyabb pH-jú a sav, és minél inkább oldódik zsírokban, annál mélyebbre képes jutni a szarurétegben.
Hatóanyagai:
– szervetlen savak, pl. a kovasav (tüdőfűben, zsúrlóban, lándzsás útifűben),
– szerves (alfa-, béta- és polihidroxi) savak (AHA, BHA, PHA) – pl. glikolsav (cukornádban), tejsav (tejtermékekben), mandulasav (keserűmandulában, gyümölcsök magjaiban), fitinsav (gabonafélékben, magvakban), szalicilsav (fűzfakéregben), aszkorbinsav (citrusfélékben, paprikában), glükonolakton és laktobionsav (gyümölcsökben, mézben, borokban), borkősav és citromsav (gyümölcsök leveiben) piroszőlősav (a borkősav származéka, a szervezetben a glikolízis végterméke), almasav (almában és egyéb gyümölcsökben), azelainsav (gabonanövények magjában),
– valamint egyes fenol-jellegű vegyületek, ellágsav (bogyós gyümölcsökben és diófélékben), ferulasav (kávéban, gabonamagvakban), sikimisav (csillagánizsban).
A savas kémhatás a bőrünkre többféleképpen hat: frissítő, tonizáló, pórusösszehúzó, fertőtlenítő, valamint a sav fajtájától és koncentrációjától, vagyis a közeg pH-jától függően más-más mértékben hámoldó hatású. Szorosan véve tehát így minden sav hámoldó (még az is, amelyet hámképző savnak nevezünk), mivel a bazális réteg osztódását, vagyis a bőr megújulását, az új hámsejtek keletkezését mindig egy felületi hámoldás indítja meg.
Savak szerepe
A savak oldhatósága is fontos tényező, mivel
– a vízoldható savak (ezek alkotják a kozmetikában alkalmazott savak többségét) általában inkább csak a felületi hámsejteket oldják, viszont gyakrabban fényérzékenyítenek,
– míg a zsíroldható savak (mint pl. a szalicilsav) hatása általában mélyebb, erősebb és tartósabb, fényérzékenyítő hatásuk viszont enyhébb. Emiatt a kúraszerűen alkalmazott savas hámlasztó kezelések „szezonálisak”, az őszi-téli, viszonylag fényszegény időszakra jellemzőek, akkor is megfelelő óvintézkedések és fényvédelem mellett.
A peelingekben a sav-koncentráció természetesen jóval alacsonyabb, az összetétel sokkal „szelídebb”, mint a bőrmegújító hámlasztó kezelésekben, így azokat az év minden időszakában lehet és szükséges is alkalmazni, természetesen a bőrtípusnak és a kozmetikus ajánlásának megfelelően.
Elmondhatjuk tehát, hogy a kozmetikában alkalmazott savas kezelések soha nem veszélytelenek, minden savas kezelés nagy szakértelmet és elővigyázatosságot igényel a kozmetikus, és a szakértő tanácsok betartását a vendégek részéről.
