Mindent a kozmetikusképzésről

ALAPKÉPZÉS (OKJ) TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE JOGOSÍT

Legfontosabb jogszabályok – a teljesség igénye nélkül:

• 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
• évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (továbbiakban: Szht.)
• évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (továbbiakban: Szt.)
• évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
• évi CXCV. törvény az államháztartásról
• 24/2018. (VII. 27.) EMMI rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról.

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről (továbbiakban: Szt.)

„3. § (1)  E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén – a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: a felnőttképzésről szóló törvény) alapján folyó – az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg.”

ALAPFOGALMAK

A szakképzett munkaerő felkészítése történhet a közoktatás részét képező iskolai rendszerű szakképzésben, a felsőoktatás részét képező felsőfokú szakképzésben és az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretei között.

Az Szt. rendelkezéseit alkalmazni kell mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakmai képesítések esetén. Utóbbiaknál alkalmazni szükséges a felnőttképzésről szóló törvény rendelkezéseit is.

A szakképzés tartalmi szempontból lehet

• az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló,
• a Köznevelési Hídprogram keretében részszakképesítés megszerzésére irányuló,
• a munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére felkészítő,
• a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító képzés.

A Szakképzési törvény szerint:

„A szakképzés ingyenessége

1. § (1) Magyarországon az első és második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül – az e törvényben meghatározott feltételekkel – ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára.
2. § E törvény alkalmazásában:
3. az állam által elismert szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés;
4. az egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;

……

5. az előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) tartalmazza;
6. az első és második szakképesítés: az OKJ-ban szereplő, az iskolai rendszerű szakképzésben megszervezett állam által támogatott képzésben megszerzett első és második államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít.”

Utóbbit azért emeltem ki, mert ez mindig sarkalatos pont bizonyos „szakmák” vonatkozásában. Hangsúlyozom, hogy a törvény szerint, tevékenység gyakorlására, munkakör betöltésére, csak és kizárólag OKJ-s végzettség birtokában van módunk. Egyéb tanfolyam, továbbképzés NEM jogosít tevékenység végzésére. Tehát sem sminkes, sem szempilla-stylist, sem sminktetováló, stb. oklevél, tanúsítvány nem jogosít fel munkavégzésre. A sminkes munkakör, melynek része a szempilla-építés, kizárólag Szépségtanácsadó vagy Kozmetikus OKJ-s bizonyítvány birtokában végezhető. Ahogy a sminktetováló kizárólag Kozmetikus szakképesítéssel végezhető tevékenység.

„7. Az eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök, gépek, szerszámok, alapanyagok, helyiségek és felszerelések minimuma;

8. feladatprofil: a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása;

……

10. gazdálkodó szervezet: jogszabályban meghatározott szakképzési hozzájárulásra kötelezett;
11. gyakorlati képzés: a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az ágazati képző központban vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg;

……

15. iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség;
16. iskolai rendszerű szakképzés: a köznevelés keretében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: nemzeti köznevelésről szóló törvény) és az e törvényben meghatározott, szakképző iskolában folyó szakképzés, résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak;
17. iskolai tanműhely: olyan szakképző iskolai feladatellátási helyen lévő gyakorlati képzőhely, amely a szakképesítés jellegétől függően lehet műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem. stb;

……

21. komplex szakmai vizsga: az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás;

……

25. mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával;
26. mestervizsga követelményei: a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) által – a pedagógiai tartalom tekintetében az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben kiadott dokumentum, amely a mestervizsgának az országos gazdasági kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) által – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – meghatározott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza;
27. modultérkép: az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott – szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum;
28. modulzáró vizsga: az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vagy a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, az irányítása alá tartozó intézmény vagy a felügyelete alá tartozó szerv irányítása alatt álló intézmény által megszervezett olyan vizsga, kompetenciamérés, amely annak megállapítására irányul, hogy a vizsgára jelentkező a szakmai és vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírt szakmai kompetenciákat elsajátította-e;

……

37. szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakgimnáziumban ágazatonként és szakképesítésenként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben;
38. szakmai ellenőrzés: a törvényességi és hatósági ellenőrzés mellett a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének szakmai vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása történik meg;

……

41. szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni;

A szakképzés intézményei

4. § (1) Iskolai rendszerű szakképzés a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakképző iskolában vagy szakképző iskolai feladatot ellátó többcélú intézményben folytatható.

(2) A szakképzés szakképző iskolán kívül megszervezhető

1. a) az ágazati képző központban, és
2. b) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményben is.

(3) A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében – az e törvényben meghatározott esetekben – térségi integrált szakképző központ keretében működik.

(4) Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést.”

A legfontosabb fogalmak áttekintése után nézzük át röviden, milyen dokumentumok, mely szakmák tanulhatók meg alapképzésben a jelenleg érvényes OKJ (Országos Képzési Jegyzék) alapján?

KOZMETIKUS – OKJ 54 815 02

A munkakör leírása az érvényes SZVK (Szakmai és Vizsgakövetelmény) alapján:

A kozmetikus az egészséges arc és test ápolásával, állapotának javításával, illetve fenntartásával manuálisan és elektrokozmetikai készülékek alkalmazásával, tartós sminkkészítéssel/vagy speciális arc- és/vagy testkezeléssel, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtésével és kozmetikumok forgalmazásával foglalkozik.

A kozmetikus minden tevékenységét egészségügyi szemlélettel és felelősséggel végzi. Maximálisan betartja az egészségügyi és higiéniai szabályokat, ezzel biztosítja a páciens és saját egészségét, testi épségét.

A szakképesítéssel rendelkező képes:

• kozmetikai alap és kiegészítő műveleteket végezni, manuális és gépi módszerekkel,
• diagnosztizálni, kezelési tervet összeállítani, kozmetikus által kezelhető kozmetikai hibákat kezelni,
• professzionális kozmetikumokkal dolgozni, azok alap-, és hatóanyagait ismerni, és kiválasztani a bőrtípusnak, és az általa kezelhető rendellenességnek megfelelő készítményt,
• kendőzni tartósan, tanácsot adni az otthoni bőrápolással kapcsolatban,
• speciális arc- és testkezelést végezni, tanácsot adni az otthoni bőrápolással kapcsolatban,
• megismerni a legújabb szakmai újdonságokat, rendszeresen továbbképzéseken részt venni,
• dönteni a szolgáltatás elvégzésének módjáról vagy orvosi segítség igénybevételét ajánlani, ha az egészséges állapottól eltérő elváltozást észlel.

SZÉPSÉGTANÁCSADÓ – OKJ 52 815 04

A munkakör leírása az érvényes SZVK (Szakmai és Vizsgakövetelmény) alapján:

A szépségtanácsadó a művészet-, divat- és stílustörténeti ismereteit alkalmazva tanácsot ad az aktuális és személyiségjegyekhez, valamint alkalomhoz illő sminkkel, frizurával, körömlakkozással, öltözékkel kapcsolatban.

• A szépségtanácsadó ismeri és kivitelezi a különböző műszempilla-technikákat, képes a vendég stílusának megfelelő smink elkészítésére. Különböző test- és arcfestési technikákat tud alkalmazni. Tanácsot ad a nem professzionális kozmetikumok használatával kapcsolatban.
• A szépségtanácsadó a szépészeti szolgáltatóegységek üzemeltetése során recepciós, adminisztrációs és higiéniai feladatokat tud ellátni.
• A szakképesítéssel rendelkező képes:

– otthoni szépségápolással kapcsolatos tanácsokkal ellátni a vendéget, vevőt,

– műszempillát felhelyezni és eltávolítani,

– sminket készíteni,

– hagyományos körömlakkozást végezni, körömlakkot szakszerűen eltávolítani színcsere céljából,

– információt szolgáltatni a nem professzionális kozmetikumokkal kapcsolatosan,

– szépészeti szolgáltató egységben recepciós, adminisztrációs és higiéniai feladatokat ellátni.

TOVÁBBKÉPZÉS – FIGYELEM, EZ TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE NEM JOGOSÍT!

A „B” körös képzések kivételével OKLEVÉL állítható ki bármilyen továbbképzésről.

Az oklevél nem jogosít tevékenység végzésére, ahogy a nevében is benne van, továbbképzés.

Kozmetikus és Szépségtanácsadó szakmára jellemző továbbképzések – a teljesség igénye nélkül:

• tartóssmink-készítés
• szempilla-építés
• cukorpaszta
• smink
• szempillalifting
• szempilladauer
• cégek termékeivel kapcsolatos továbbképzés
• masszázstechnikák (De az, ami más szakmában benne van, nem végezhető legálisan! Pl.: svédmasszázs)
• gyógynövényes és savas hámlasztás, stb.