Szerző: Kern-Ganter Dorottya, kozmetikus mester
Kívülről a kozmetikus munkája szép, csillogó és illatos. A vendég ellazul, feltöltődik, megszépül a szalonban, és sokszor megy úgy haza, hogy „ez olyan jó volt, mintha egy wellnessben jártam volna!” Mi pedig ilyenkor vele örülünk. Mert szeretjük ezt csinálni, mert alkotni, szépíteni, nyugalmat adni jó, hiszen ez hivatásunk. Ez mind szép és jó (lenne), ha közben nem feledkeznénk el önmagunkról. Cikkünkben bemutatjuk, mit tehetünk önmagunk védelmében.
Az „örök mosoly” – és ami mögötte van
Kozmetikusként naponta több – sokszor akár 8-12 – órát töltünk emberekkel. Ilyenkor nemcsak a bőrükkel, hanem egyúttal a lelkiállapotukkal, az energiaszintjükkel és a történeteikkel is dolgozunk – vagy legalábbis a részeseivé válunk. Még fáradtan is megértően végighallgatjuk a történeteiket, miközben bennünk is zajlik az élet. Türelmesek vagyunk akkor is, amikor bennünk is dolgozik a feszültség. Pedig a kozmetikusnak is van lelke. A bennünket ért pszichés terhelésről azonban nem sok szó esik.
A folyamatos adás ára
Nekünk nem elég „csak” szakmailag jelen lennünk a szalonban, lelkileg is helyt kell állnunk. Külsőleg ápoltnak, belsőleg derűsnek kell(ene) lennünk – akkor is, ha épp fáradtak vagyunk, vagy ha otthon gond van, és még akkor is, amikor nekünk sincs jó napunk.
A pszichés megterhelés sokszor finom, csendes nyomásként gyűlik össze bennünk – túl sok vendég, váratlan változások, szoros időbeosztás, folyamatos elérhetőség. Ez hosszú távon kimerítheti a lelket, és nagyon gyorsan kiégéshez vezethet.
A lelki regenerálódás kulcsa a tudatos mentális önvédelem a határaink meghúzásával, valamint a saját ÉNidőnk biztosításával.
Energiát adó és elszívó vendégek
A vendégeink sokfélék: vannak, akik feltöltenek, motiválnak, mások viszont – tudattalanul és akaratlanul – fárasztanak. Mi pedig folyamatosan mosolygunk, kezelünk, reagálunk, miközben belül egyre fáradtabbak vagyunk. És ez nem a mi hibánk. Vagy igen?
Mit tehetünk magunkért?
Legelőször is ismerd fel és fogadd el:
– Nem kell minden helyzetet tökéletesen kezelni.
– Nekünk is vannak határaink – és ez rendben van. Húzd meg egyértelműen a határvonalaidat mind a vendégeid (pl. ne legyél mindig elérhető), mind önmagad (pl. ÉNidőre nekünk is szükségünk van) számára.
– Nem kell mindig erősnek lenned, te is lehetsz fáradt.
– Mozgás, séta, csönd – ne csak másoknak teremts nyugalmat.
– Lelked is van, nem csak kezed – figyelj rá!
– Beszélj róla – szakmabeliekkel, barátokkal, mentorral.
Az nem önzés, ha magadnak is adsz időt, figyelmet, kedvességet. Sőt, szükséges. Hiszen csak akkor tudsz igazán jól adni, ha te is jól vagy. Azaz, csak ha te is stabil vagy, akkor tudsz megtartani másokat, mind lelkileg, mind hosszú távon üzletileg.
