Zöld vs. „zöldre mosott” kozmetika

A szépségipar világpiaci forgalma évről évre őrületes tempóban növekszik. A szakértői jóslatok szerint ez a tendencia fogja jellemezni a következő éveket is. Ezen belül a természetes és organikus termékek egyre nagyobb arányt képviselnek. Csakhogy nem minden zöld, ami annak látszik.

Szerző: Markovics Vera kozmetikus, fitoterapeuta, újságíró

Markovicsvera3 (002)A zöldítés vagy zöldre mosás célja elhitetni az emberekkel, hogy a vállalat többet tesz a környezet védelméért, mint valójában, hogy a vásárlók azt higgyék, a bolygónkat segítik azzal, ha az adott vállalat termékeit választják, miközben valójában szó sincs erről. Maga a kifejezés, a greenwashing egy, a „fehérre mosás” gyakorlatára utaló szójáték, ami azt jelenti, hogy hamis információkat közlünk, jobb színben tüntetünk fel valamit a valósnál.
A „zöldítők” nemcsak a mezei vásárlókat verik át: mi, kozmetikusok is célkeresztben vagyunk. Legyünk e jelenség tudatában, és kerüljük az olyan termékeket, amelyeken úgy szerepelnek az olyan kifejezések, mint „környezetbarát” vagy „fenntartható”, hogy nincs rá semmilyen bizonyíték.
A szépségipar szabályozási hiányosságai sajnos tág teret adnak arra, hogy a gyártók félrevezető állítások révén növeljék a zöldre mosás kockázatát. Ez megnehezíti a vásárlók számára, hogy különbséget tegyenek azon márkák között, amelyek valóban elkötelezettek a környezeti és társadalmi felelősségvállalás iránt, és azok között, amelyek csak beszélnek erről.

Egyszerű módon meg lehetne könnyíteni a vásárlók számára a tájékozódást a kozmetikumok dzsungelében, például úgy, hogy az összetevők listájában zölddel jelölnék a veszélytelen, és pirossal a kétes anyagokat.

Hogyan találhatunk olyan márkákat és termékeket, amelyek valóban zöldek?

Mielőtt elköteleznénk magunkat egy márka, egy termék mellett, tanácsos jobban utánanézni az adott márkának, amihez a webhelyük remek kiindulópont lehet.


– Átlátszóság.
A világos fenntarthatósági küldetéssel rendelkező cégek mindent elmondanak a törekvéseikről és lépéseikről. A valódi küldetéssel nem rendelkező cégek ezzel szemben többnyire rövid és általában üres ígéretekkel traktálnak bennünket. Árulkodó lehet, ha egy brand néhány terméke „környezetbarát csomagolású”, és a „tudatos” vagy „fenntartható” jelzőket használja, ám a többi termékük nem ilyen.
– Nézzük meg egy-egy termék összetevőlistáját! A megbízható termékek általában rövidebb összetevőlistákkal rendelkeznek.
– Gyanúra adhat okot, ha egy márka valamely termékének csak egy jellemzőjét emeli ki, vagy maga kreálta hangzatos címkét használ. Pl. „bolygóbarát”.
– Felejtsük el azokat a termékeket, amelyek összetevőinek listáján előfordul a parabén vagy a szulfát, miközben a csomagolás szerint a termék nem tartalmazza. Ilyen összefüggésben a négy leggyakoribb összetevő: a propilparabén, a metilparabén, az etilparabén és a nátrium-laureth-szulfát. Lehetőleg tartsuk távol ezeket saját és vendégünk bőrétől egyaránt!
– Ellenőrizzük, hogy az adott terméket harmadik fél (pl. EWG) tesztelte-e.
– Fényvédőszerek. Ne dőljünk be semmilyen fényvédő terméknek, amelynek nincs SPF-besorolása. Egyes cégek olyan formulákat kínálnak, amelyek „védenek a külső környezettől”, de hivatalosan nem nevezik fényvédőnek, és nem is rendelkeznek semmilyen SPF- vagy vízállósági minősítéssel a termékükön.
Fényvédők esetében különösen fontos, hogy mindig ellenőrizzük, nem tartalmaznak-e káros anyagokat. Tizenegy olyan összetevő van, amelyet világszerte több helyen betiltottak, de még mindig használják bizonyos fényvédő- és bőrápoló termékekben. Ezen összetevők részletes listája itt elérhető.