Csernai Judit oktató kozmetikus, ájurvéda jógaterapeuta közösségi munkáját az Év önkéntese oklevéllel ismerték el, amihez ezúton is gratulálunk! Judittal az ehhez az elismeréshez vezető útról beszélgettünk.
Szerző: MG
Kiktől és miért kaptad ezt az elismerést?
A MAVEG (Magyar Vegán Egyesület) munkájában való aktív részvételért kaptam az Év Önkéntese 2023 díjat. Ez különböző rendezvények szervezését, lebonyolítását jelenti, illetve a háttérmunkákban való munkát.
Hol és mit önkénteskedsz?
A veganizmus állatjogi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyeire szeretnénk az Egyesületben felhívni a hangsúlyt, segíteni azoknak, akik ezt az életmódot választják, hiszen főként az átállás lehet nehézkes annak, aki eddig nem így élt.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy különféle eseményeket szervezünk, mint amilyen például a Vegán Vakáció, ahol workshopot tartok és főzök, vagy olyan nagyobb eseményen veszünk részt a MAVEG standjával, mint amilyen a Vegan Sunday Market, a Csak a Mentes, emellett fesztiválokon adunk elő a veganizmushoz kapcsolódó témákban. Én főként a háttérmunkákban veszek részt, és a standokon vagyok jelen, ahol az érdeklődőket tanácsokkal látjuk el, és témába vágó könyveket, termékeket kínálunk nekik.
Hogy tudod az önkéntesi munkát összeegyeztetni a kozmetikusi munkáddal és a családi életeddel? Komoly szervezést igényel?
Nagy szerencsém van, mert hihetetlenül önálló a gyerekem, aki gyakran jön velem a rendezvényekre is önkénteskedni, illetve mindent megold, amíg nem vagyok otthon, ezzel is támogatva a munkám. A cégemnél kozmetikus szakemberek továbbképzésével foglalkozom, ami mellett kozmetikusként is vállalok vendégeket, ezért az önkénteskedés a harmadik „állásom”. Mindhárom munkát nagyon szeretem, mert ezek a tevékenységek rám vannak szabva, és eközben mindig nagyszerű emberekkel lehetek együtt. Sokszor össze is tudom kapcsolni mindezt, mert a kozmetikus hátterem miatt a vegán kozmetikumok témakörében otthon vagyok. A kolléganőim is nagyon rugalmasak, hiszen nélkülük sem az ájurvéda jógaterápia, sem a vegán szakács végzettségemet nem tudtam volna megszerezni. Ők kifejezetten nagy rajongói a vegán fogásaimnak.
Mióta vagy vegetáriánus? És mióta vegán? Mi indított el ezen az úton?
Minden Ausztriában kezdődött 2012-ben, egy családi tehenészetben. Azt a klasszikus, idilli farmot képzeljük el, ahogy a tejipar is ábrázolja. Kívülről persze. Egyik este hívtak minket, hogy menjünk, nézzük meg egy kisborjú születését. Csodálatos volt, mindaddig, amíg az újszülöttet, amint lábra állt, erőszakkal el nem vették az anyjától. Az én lányom akkor volt 5 éves. Ott állt mellettem, és azt éreztem, milyen szörnyű lett volna, ha elvették volna tőlem, amikor megszületett. Az a tehén ugyanolyan anya volt, mint én, csak más fajba tartozott. Ez lappangó gondolat volt akkor még bennem, nem tudatosult. Csak évekkel később jöttem rá, hogy milyen lavinát indított el mindez bennem.
Nem volt éles határ, egyszer csak rájöttem, hogy egy ideje nem eszem húst, majd fokozatosan hagytam el minden állati terméket, kb. 10 éve. Vegetáriánus sosem voltam. Amikor vegán lettem, nem is tudtam, hogy van erre külön szó, nem ismertem mást, aki így él, csak az interneten láttam, hogy vannak „hasonszőrűek”. Így kezdtem vegán rendezvényekre járni, és fokozatosan bekerültem egy szuper társaságba az Egyesületben. Befogadó és elfogadó közeget jelent hozzájuk tartozni, ahol mindenkit úgy fogadunk el, ahogy van (kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül), és így dolgozunk együtt a közös célokért.
A növényi étrendek közül a teljes értékű áll hozzám a legközelebb. Ez az, amit a leginkább magamhoz (és az egészségemhez) közelinek érzek.
Az életfilozófiám: Egészségesen étkezni, és eközben meghagyni az állatok életét – ez eléggé felemelő érzés.
Kozmetikus voltál előbb vagy ájurvéda jógaterapeuta?
Előbb lettem kozmetikus, majd kezdtem el jógázni. És a jóga gyakorlása alatt rájöttem, hogy még többet szeretnék tudni erről az életmódról. Ez csak oktató- vagy terapeuta-képzés keretében érhető el, ezért először Tradicionális jógaoktatói képesítést szereztem, majd ösztöndíjas lettem az Ájurvéda jógaterapeuta szakon.
Mit jelent számodra a mindennapokban a jóga és az ájurvéda?
Sokan azt hiszik, a jóga egy mozgásforma, egy sport, pedig nem kell ászanáznod ahhoz, hogy a jógát gyakorold. Ahogy élsz, ahogy a világhoz és önmagadhoz állsz, ahogy eszel, alszol, mozogsz, gondolkodsz, már lehet a jóga része. Maga az önkéntesség is az, a rászorulók megsegítése vagy egy nemes cél támogatása. A jóga első tanítása az ahimsza, a nem ártás elve. Ez azt jelenti, hogy nem „bántjuk” se magunkat, se másokat. És ide tartoznak az állatok is: nem esszük meg őket, nem zsákmányoljuk ki, nem használjuk őket önös céljainkra – például a szórakoztatásunkra.
Az ájurvédát be tudod csempészni a kozmetikai kezeléseidbe?
Szerintem, aki elkezd az ájurvédával foglalkozni, az már nem tud nem ezen a szemüvegen keresztül nézni, látni és élni. Mindent az élet három rendező elve, a 3 dosha határoz meg, segít például túlélni a telet, vagy akár jobban aludni. A kezelések során is felhasználom azt a tudást, hogy látom, a vendég milyen dosha-típusba tartozik, ezáltal mire van szüksége, milyen életszakaszt él éppen. Sokan kérnek tanácsot tőlem a bőrápoláson túl is, ha valamilyen problémájuk van.
Ha valakiben megérett a vágy, hogy elhagyja a húsevést, mit üzensz neki, hogy kezdje el?
Fogja fel kalandnak, egy olyan különleges utazásnak, ahonnan nincs visszatérés, és ahol az élmények áttételesen mások (az állatok) életét teszik jobbá. Mint amikor egy idegen országot látogat, rácsodálkozik az újdonságokra, megkóstolja az ételeiket. Semmiképpen ne féljen, nem lesz fehérje- vagy vitaminhiányos, nem kell megijedni a szénhidráttól sem. Most már nagyon sok információ érhető el, és a veganuár keretében már szinte minden nagy üzletlánc ajánl az átállást segítő termékeket – természetesen az otthon elkészített ételek a legjobbak. Nekem az segített, hogy nagyon sok konyha alapból tartalmaz vegán fogásokat. Pl. az olasz tésztaételek ilyenek – sokan nem tudják, de az eredeti nápolyi pizza is vegán.
Judit kezdőknek szánt hummusz receptjét itt olvashatod el. Próbáld ki!
Hummusz – téli étel meleg éghajlatról
A hummuszt azért szeretem annyira, mert valójában számtalan módon készíthető el. Az alap egy hüvelyes fehérjében gazdag, tápláló, melegítő összetevő, a főszerekkel pedig saját szájízünkre variálhatjuk a végeredményt. És mitől lesz téli? Például a cayanne-tól, vagy ha frissen, meleg pirítósra kenjük.
Amit az alaphoz használok:
- 1 kis konzerv csicseriborsó,
- 2 ek tahini (szezámmagvaj),
- só, bors, cayanne-i bors, pirospaprika, őrölt koriander, kurkuma – ízlés szerint,
- 1 tk citromlé,
- 1 kis gerezd fokhagyma vagy fokhagymapor,
- víz – kicsit több mint gondolnánk, mert másnapra besűrűsödik, ha mégis nagyon folyós lesz.
Elkészítése:
Lemossuk a konzerv csicseriborsót – a levét sütemény készítéséhez is felhasználhatjuk – beletesszük egy tálba, és a többi hozzávalóval összeturmixoljuk. Tehetünk bele más fűszert is, amit szeretünk, például szerecsendiót, füstölt paprikát, zöldfűszereket. A cayanne-i bors kihagyható, ha nem szeretjük az erős ízeket. Ha pedig pont a csípős ízeket kedveljük, akár chilivel is feldobhatjuk.
Bátran kombináld az ízeket!
Érdemes vadabb ízkombinációkat is kipróbálni, mint amilyen például a spenótos (ehhez spenótport szoktam használni), a savanyú káposztás (természetesen a levét kinyomkodva előtte).
Dobhatunk mellé más zöldségeket, például sült édesburgonyát, kápiát vagy főtt céklát, de turmixolhatjuk aszalt paradicsommal vagy konzerv articsókával is – csak a fantáziánk szab határt.
Lecserélhetjük a csicseriborsót más hüvelyesre, például vörösbabra, zöldborsóra vagy fehérbabra is.
A tahinit bármilyen magvajra vagy olajos magra leválthatjuk. Szoktam készíteni tökmag- vagy mogyoróvajjal is, egy marék napraforgómaggal vagy kendermaggal, mikor milyen a kedvem, és a konyhám felszereltsége. A magok és magvajak elegendő zsírt adnak a masszához, nincs szükségünk hozzáadott finomított olajra.
Pár napig eláll a hűtőben. Ha túl nagy adagot csináltunk, sokféleképpen felhasználhatjuk, hiszen kiváló tésztaszósznak, pédául lasagne-ba rétegezve is.
