Az immunrendszer minden olyan anyaggal szemben fellép, amit nem a sajátjaként ismer fel, elősegítve ezzel a szervezet állandóságának fenntartását. Működése az immunitásban (védettség) nyilvánul meg.
Szerző: Boronkay Vica kozmetikusmester, biológiatanár és mentálhigiénés szakember
Az immunitásnak két típusát különböztetjük meg.
■ Létezik veleszületett és
■ szerzett immunitás.
A veleszületett immunitás, ahogyan a neve is jelzi, velünk születik, már a magzati korban kialakul. Az antigénnel (immunválaszt kiváltó anyag) való első találkozás előtt is jelen lévő ,,adottságunk”, azaz nem specifikus. Komponensei a bőr mint első védelmi vonal, a testnyílások nyálkahártyái, valamint az ott képződő baktériumölő anyagok, enzimek (pl. lizozim a nyálban).
Korábban a bőrt a szervezet általános immunválaszait közvetítő szervnek gondolták, mára azonban felfedezték kiemelkedő immunológiai szerepét. A keratinocyták összetett működésének és az immunfolyamatokban való részvételének felfedezése világított rá a bőr aktív immunológiai szerepére. Ennek következményeképpen született meg és terjedt el a ,,bőrimmunrendszer” kifejezés.
RES és MPS
Az immunrendszer részrendszerei közül a bőr szempontjából a RES (Reticulo Endothelialis Systema – nyálkahártya és bőr asszociált immunrendszer) és az MPS [Mononuclear Phagocyte System – fagocita sejtek rendszere) nagy jelentőségű. A környezet felől érkező kórokozók, fizikai és kémiai ingerek elsőként a bőrrel vagy a nyálkahártyákkal találkoznak, így bőrünk kitüntetett szerepet játszik a szervezet védelmében, épségének megőrzésében. A kozmetikus iskolákban már tanulmányaink kezdetén találkozunk az autogén sterilizáció és az esophylaxia fogalmával.
■ Az autogén sterilizáció a bőr kívülről érkező kórokozók ellen irányuló védelme, amit a corneocyták folyamatos hámlása, alacsony víztartalma (10%), illetve a bőr jellegzetes sav- és lipoidköpenye biztosít.
■ Az esophylaxia a bőr belső védekezése. Sérülésekor különböző kórokozók juthatnak a bőrbe. Ilyenkor az immunapparátus sejtjei (MPS) aktivizálódnak.
→ A hámban a Langerhanssejtek, illetve a corneocytákon felszabaduló citokinek (interleukinek, tumor nekrozis faktorok stb.),
→ az irhában a limfocyta, histiocyta, monocyta sejtek „lépnek hadba”. Utóbbiak ellenanyagot termelnek, vagy fagocitálják a kórokozókat.
→ A kocsonyás alapállományban lévő hyaluronsavnak (viszkozitásnövelő) is kitüntetett szerepe van a védekezésben.
Immun-barrier
A bőrünk tehát nem csak fizikai védőgát, hanem egyben immun-barrier is. Különféle súlyos bőrfertőzések és daganatok hátterében a bőr immunológiai aktivitásának csökkenése áll, míg túlműködése krónikus gyulladások, hiperszenzitivitási reakciók és autoimmun bőrbetegségek kialakulásával jár. Amikor az immunrendszer, illetve a bőrimmunrendszer működése optimális, kialakul a védelem (immunitás). Azonban előfordul, hogy a rendszer működése nem megfelelő, vagyis lehet:
■ túlműködő – autoimmun reakció-túlérzékenységi reakció, a környezeti antigénekre adott szokatlanul erős immunválasszal (allergiás reakció pl. kontakt dermatitis, kontakt urticaria, atopiás dermatitis – ekcéma);
■ rosszul működő – autoimmun betegség – a szervezet a saját anyagait tekinti idegennek és támadja meg (pl. vitiligo, psoriasis);
■ alulműködő – immunhiányos állapot – az immunrendszer a funkcióját nem tudja betölteni. Ez a bőrön leginkább mesterségesen kialakított, pl. egy-egy hevesebb immunválasz tszteroidokkal történő elnyomása estén. Specifikus válaszképtelenség esetén elmarad az immunválasz (pl. rákos daganatok).
Az emberi szervezettel kb. 1012 számú mikroorganizmus alkot élőközösséget. A ,,társbérlők” ezen kis családjába a bőr felszínén lévő mikroszervezetek is beletartoznak. Az emberi bőr flóráját alkotó parányi élőlények ökológiai rendszerét mikrobiomnak nevezzük. Sokszínűségét számos tényező befolyásolja. Ilyenek például
■ a genetikai tényezők,
■ a tranziens (átmeneti) baktériumok jelenléte,
■ a környezeti hatások és
■ az életvitel.
A bőrön születéskor kezdenek megtelepedni és elszaporodni a mikroorganizmusok. Ez a folyamat életünk során tovább zajlik és a felnőttkorra kialakul az egyénre jellemző mikrobiom. A bőr normál, vagyis rezidens flórája jelenti azoknak a bőrön velünk élő mikroorganizmusoknak az összességét, amelyek tünetmentes bőrfelszínről egy bizonyos embernél rendszerességgel vagy az emberek többségének bőréről általában kitenyészthetők. A mikróbák megléte egyénenként és testfelszínenként is eltérő. A bőrterületek hőmérséklete, nedvessége, pH-ja, napfénynek való kitettsége, a szőrtüszők, a faggyú- és a verejtékmirigyek száma befolyást gyakorol az egyes fajok megjelenésére. A rezidens flóra alkotói a biológiai egyensúly fenntartásának főszereplői. Segítenek abban, hogy az egészséges ember bőrén más patogén (kórokozó) mikroorganizmus ne tudjon megtelepedni és elszaporodni.
Vendég-flóra
Az emberi bőr mikrobiomjában baktériumok, gombák, vírusok és ízeltlábúak is megtalálhatóak.
■ A bőrflórát alkotó baktériumok közül a nedves felszíneken (hajlatok, hónalj, lágyék) főleg Staphylococcus és Corynebacteria fajok fordulnak elő.
→ A száraz területeken (lábszárak, karok), megtalálhatók Staphylococcusok, Streptococcusok, Corynebacteriumok és Propionibacteriumok is.
→ A faggyúmirigyekben gazdag (arc, mellkas, hát) területekre a lipofil (zsírkedvelő) baktériumok jellemzőbbek, pl. Propionibacteria. Kutatások igazolják, hogy a baktériumok nemcsak a bőr felszínén élnek, hanem a hám mélyebb rétegeiben, a szőrtüszőkben, a mirigyekben, sőt az irhában is megtalálhatóak.
■ Az emberi bőrön jelen lévő gombák jelentős része a Malassezia nemzetségbe tartozik, de Candida-fajok is azonosíthatóak. Egészséges bőrön legnagyobb mennyiségben a fül mögötti felületen mutathatók ki.
■ A mikrobiomban fellelhető vírusok közül testrégióktól függően különböző fajták jelennek meg, jelentősebb mennyiségben azonban főként a papillomákat és szemölcsöket okozó Papillomaviridae család tagjai fordulnak elő.
■ A bőrflórát alkotó ízeltlábúak közül a Demodex folliculorum és Demodex brevis atkák jellemzőek, amelyek főként az arci területeken, a pilosebaceus egységekben élnek.
A tranziens, vagyis a vendég-flóra jellegzetessége, hogy az egészséges bőrfelszínről a különböző felületaktív, fertőtlenítő hatású szerekkel könnyen eltávolítható. Megfigyelések igazolták, hogy általános immungyengüléskor vagy a bőrfelszín ellenálló képességének csökkenésekor az átmeneti/vendég flóra egyes tagjai kóroki tényezővé válhatnak. A bőr rendszeres vagy túlzott fertőtlenítése a normál bőrflóra durva megfogyatkozását okozza. Ennek a következménye, a bőr biológiai egyensúlyának felborulása, ellenállóképességének gyengülése. A védőflóra újraépüléséhez időre van szükség, mialatt a vendégflóra mikroorganizmusainak elszaporodása is teret nyer. A bőr normál flórájának megváltozása érzékenyebb, gyulladásra hajlamos bőr kialakulását vonja maga után. Fontos szem előtt tartani azt a tényt, hogy minden egészséges ember bőre saját, egyedi mikrobiommal rendelkezik. Számára az az egészséges, és ezért a kívülről történő elhangolása (pl. probiotikumok által) bőrbetegségek előidézője lehet.
Tudj meg te is mindent a fényvédelemről! KATTINTS! >
Immungyengítő UV-sugárzás
Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az UV-sugarak módosíthatják a bőr immunvédelmét. Ez a folyamat a fotoimmunoszupresszió. UV-sugárzás hatására ugyanis csökken a bőrben a Langerhans-sejtek száma, gyengül a T-limfociták aktivitása és a Langerhans-sejtek antigén-prezentációs képessége. A fénykárokkal szembeni védekezésben különböző anyagok szabadulnak fel (pl. interleukinek, TumorNekrózisFaktor-α, hisztamin). Erős vagy tartós napsugárzás következtében, annak UVA- és UVB-sugarai hatására megnő a bőrben a rendkívül reaktív káros szabadgyökök mennyisége, és visszafordíthatatlan változások mehetnek végbe a hám és az irha szerkezetében. Idővel a bőr megvastagodik, kiszárad, ráncok, redők, rendellenes pigmentált foltok jelennek meg a felszínén. Azonban már rövid távon is megfigyelhető a káros sugarak hatása: egy-egy túlzásba vitt napfürdőzés következtében a bőr érzékennyé, gyulladásossá válik. Ennek tükrében a bőr fényvédelmének szükségessége felértékelődik. A kozmetikus kötelessége vendégeinek tájékoztatása, a megfelelő prevenció lehetőségeinek vázolása és a helyes napozás szabályaira való figyelemfelhívás.
Készülj a nyárra, készülj a bőrvédelemre! KATTINTS! >
A témáról többet is olvashatsz a Kozmetika közép- és mesterfokon c. könyvben
A Kozmetika közép- és mesterfokon című mű tematikája az iskolai szakmai ismeretek tantárgy témavezetése szerint halad, de többletinformációkat, komoly biológiai és orvosi háttértudást rejt magában. A magas szintű elméleti és gyakorlati tudást jól érthető köntösben tálalja, továbbá segíti a tisztánlátást a mai kusza, marketingzajos szakmai világunkban.
Megrendelhető:
kozmetikakonyv@gmail.com; illetve a Beauty Forum webshopjában