Bár ma még kevesen vannak, de ha lassan is, évről évre nő az erősebbik nemhez tartozó kozmetikusok száma. Közéjük tartozik Kovács Kristóf Zsolt is, aki szerencsésnek érzi magát, hogy azt csinálhatja, amit szeret, s akit a szakmai mindennapjairól kérdeztünk.
Szerző: MG
Miért lettél kozmetikus?
Világéletemben piperkőc voltam, imádom az illatokat, színeket. Az egészséges életmód „követőjeként” pedig már elég korán része volt az életemnek a bőrápolás. Ezen felül segítő típus vagyok, szeretek emberekkel foglalkozni, és az egyik szeretetnyelvem az érintés.
A legnagyobb indíttatás az volt, hogy olyat szerettem volna csinálni, ami feltölt engem is, és ami hálás. A vendégek mindig nagyon örülnek, amikor jönnek hozzám, amikor ott vannak és boldogan távoznak a szalonból. Szerencsésnek érzem magam, hogy azt csinálthatom, amit szeretek.
Hogyan fogadta a családod, a kozmetikusképző iskola és a diáktársak, majd a vendégek?
A családom mindig is támogatta az elképzeléseimet, sosem korlátoztak, gyökereket és szárnyakat adtak. Nagyon örülnek annak, hogy megvalósítottam magam. A képzés 62 fővel indult. Ketten voltunk fiúk és nem volt olyan tanár, aki ne tudta volna a nevem (mosolyog – a szerk.). Persze időnként kuriózumnak éreztem magam férfiként, de azt éreztem, hogy a mi csapatunk így kerek velem, velünk együtt. A vendégek is jól fogadták, és tény, hogy egy-két szégyenlősebb férfi valószínűleg hamarabb jön el hozzám kezelésre, mint egy nőhöz, mert jobban tud velem azonosulni, közelebb érez magához.
Segítő típus vagyok, szeretek emberekkel foglalkozni, és az egyik szeretetnyelvem az érintés
Szakmai hitvallásod?
Gondolkodjunk rendszerben, amikor a bőrt kezeljük. És a bőrápolás fókuszában ne csak esztétika, hanem egészség is legyen.
Legkedvesebb kezelésed?
A klasszikus nagykezeléseket szeretem leginkább, rengeteg masszázzsal, szérumokkal, gépekkel kiegészítve, de nagy szerelmem a tisztítás is, azért nagyon odavagyok.
Leggyakrabban kért kezelésed?
Mélyhidratáló kezelés.
Sminkelsz is?
Tetszene nagyon a smink, de a vendégeim nagy százaléka úgysem kérné kezelés után, ezért sminkben nem gondolkodom, mert azt általában hétvégén, eseményekre, esküvő, bulik stb.-re kérik legtöbbször, és nekem a hétvége és a munka párosa nem fér össze.
Te jársz kozmetikushoz?
„A suszter cipője lyukas”– mondás rám is illik. Nagyon ritkán sajnos, de olyankor vagy rábízom magam a szakemberre, vagy kifejezetten pl. tisztíttatni megyek el, ha már úgy érzem és látom, hogy szükséges.
Mi volt a legnehezebb ezen a pályán?
Talán maga a döntés, meg az első lépések, hogy férfiként, minden ezirányú tapasztalat nélkül azonnal belevágjak egy saját, önálló vállalkozásba.
És a legszebb?
A legszebb mindig az, amikor visszajeleznek a vendégek. Hogy milyen csodás a bőrük, hogy milyen jó, hogy összeállítottuk a rutint, hogy mennyire feltöltődtek nálam.
