Légy környezettudatos!

Szerző: Markovics Vera, fitoterapeuta-képzésben részt vett újságíró, kozmetikus

Az emberek évezredek óta szépítkeznek. A vegyipar megjelenéséig csak a természetben előforduló anyagokat használták fel erre a célra. Míg 50 évvel ezelőtt a szappan, a krém, az arcvíz vagy a dezodor használata kielégítette a bőrápolással kapcsolatos igényeket, addig ma különböző termékeket kínálnak az arc, a test más-más területére, az eltérő bőrtípusokra, a bőrproblémákra, mást a gyereknek, mást a fiataloknak, mást az időseknek, hogy a sminkszerekről már ne is beszéljünk.

Ennek köszönhetően vannak, akik naponta akár 10-15-féle kozmetikai terméket is használnak.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy kozmetikumban milyen sok kémiai összetevő szerepel, akkor elgondolkodtató, hogy kinek jó az, ha ez a trend folytatódik.

Hosszú távban gondolkodni

Annál is inkább a józan észt kellene segítségül hívnunk, mert az összetevők jelentős részének hosszú távú, a környezetre, ezáltal ránk, emberekre való hatását egyáltalán nem vizsgálják. A Harvardi egyetem orvosi iskolájának egyik közleménye (1) szerint csak azt nézik, hogy rövid távon nem okoznak-e problémát a kémiai összetevők. Az egyre bővülő termékválasztékkal, a felesleges, nem lebomló csomagolóanyagok mennyiségének növekedésével természetszerűen együtt jár a környezetterhelés fokozódása is.

A vásárlók többsége ma még nem tudatos fogyasztó, (bár a tudatos vásárlók tábora folyamatosan nő), azaz ők többnyire nincsenek tisztában azzal, hogy a szépségápolási termékek bizonyos összetevői, és maguk a csomagolóanyagok milyen káros hatással lehetnek a környezetre, és ezáltal ránk, emberekre is. Ráadásul joggal gondolhatják azt, hogy az  engedélyezett, a boltok polcaira kerülő, megvásárolható termékekkel – legyen az élelmiszer vagy kozmetikum – minden rendben van, hiszen egyébként nyilván nem is engedélyezték volna a forgalomba hozatalukat.

Ez is érdekelhet: Környezettudatos szalonoké a jövő 

Környezetkárosító műanyagok

A műanyag teljes életciklusa során szennyezi a környezetet. Mind az alapanyag kitermelése (kőolaj), mind a gyártása légszennyezéssel jár. Anyagai hulladékként bekerülnek az ivóvízforrásokba, és egyre több jel utal arra, hogy az emberi szervezetbe jutva, károsan hatnak a hormonrendszerre, egy részük akár rákot is okozhat. A keletkező műanyahulladék felszámolása rendkívül energiaigényes, jelentős mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez, a klímakrízishez.  (2)

A Codecheck-app.com szerint a tisztító és kozmetikai szerekből például egyedül Németországban évente körülbelül 100 tonna szilárd, polimer mikrorészecske, és 50-szer ennyi folyékony, gélszerű polimer kerül a vizeinkbe és a talajba.

Félmegoldások világszerte

Számos országban, így például Nagy-Britanniában, Kanadában, az Egyesült Államokban és Németországban a testápolókban, tusfürdőkben és a bőrradírokban már betiltották a mikro-műanyagok használatát, ugyanakkor az arckrémekben, a sminkszerekben, a fényvédőszerekben továbbra is engedélyezik az úgynevezett folyékony műanyagokat. Ezeknek többféle szerepet szánnak a kozmetikumokban: működhetnek többek között emulgálószerként, filmképző anyagként, konzisztenciát növelőként.

Csomagolóanyagok

Nagy kihívást jelentenek a csomagolóanyagok. Általában a luxusmárkákra jellemzőek a valójában felesleges, reklámszerepet betöltő, többrétegű csomagolóanyagok. Ezeknek nagy része általában nem újrahasznosítható. (Szerencsére egyre több forgalmazó kezd áttérni a minimalista csomagolásra – a szerk.)

Környezetterhelő összetevők

A leggyakrabban előforduló környezetet szennyező összetevők:
1. Mikroműanyagok
Mikroműanyagnak mondunk minden szilárd, nem oldódó szintetikus polimert. A mikroszkopikus méretű, parányi műanyagrészecskék a legkülönbözőbb kozmetikumokban fordulhatnak elő, egyebek között peelingekben, tusfürdőkben vagy a samponokban. De ajakrúzsokban és sminktermékeklben is előfordulhatnak.
Gyakran előforduló, káros összetevők:
■ INCI mikro műanyagok
– Nylon-12
– Nylon-6
– Polyethylene (PE)
– Polyethylene terephthalate (PET)
– Poly(methyl methacrylate) (PMMA)
– Polypropylene (PP)
– Polystyrene (PS)
– Polyurethane (PU)
– Polytetrafluoroethylene (PTFE)

2. Folyékony polimerek
   A folyékony műanyagok főleg konzisztenciát növelő és töltő anyagok, amelyeket a krémekben, hajápolókban, körömlakkokban, rúzsokban is felfedezhetünk. Ezek hasonlóan nehezen bomlanak le a természetben, mint szilárd halmazállapotú testvéreik. Különösen az akrilalapú polimerek jelentenek komoly problémát, mert igen nagy mennyiségben készülnek, és környezetterhelő hatásuk sem igen marad el a mikroműanyagokétól.
   ■ INCI folyékony műanyagok
   – Acrylates/C10-30 alkyl acrylate crosspolymer
   – Acrylates copolymer
   – Carbomer
   – Cyclohexasiloxane
   – Cyclopentasiloxane
   – Polyquaternium-7
   – Sodium polyacrylate
   – és még 143 további.
   (Forrás: Codecheck-app.com)
3. Szilikonok
   Egyes szilikonfélék kozmetikai felhasználását szintén erősen kritizálják a környezetvédő szervezetek. Az „Öko Test” német fogyasztóvédelmi magazin (3) szerint nemcsak az a gond vele, hogy károsítja a bőrt (és egyébként is könnyen lehet mással helyettesíteni), hanem az is, hogy lemosva a természetes vizekbe jutnak, onnan a halakba, illetve a talajba, a növényekbe, az állatokba, és a táplálékláncon keresztül az emberekbe is. Mivel a szilikon biológiailag a gyengén lebomló műanyagok közé tartozik, a környezetben tartósan megmarad. A szilikonféléket az összetevőkben (Ingrediens) a végződéseik alapján lehet beazonosítani: -xan(e), -con(e). Például: Octamethylcyclotetrasiloxan (D4), vagy a Decamethylcyclopentasiloxan.

Tudatos gyártók

Ma már léteznek olyan társaságok (Magyarországon pl. Tudatos vásárlók Egyesülete), amelyek kritikusan szemlélik a szépségipart, s nyilvánosságra hozzák a legkritikusabb eseteket, pl. a túlzott műanyaghasználatot. Egyértelmű törekvésük, hogy a szépségipar számára a fenntarthatóságot, a bőrbarát anyagokat tegyék a luxus szinonimájává.

Ennek köszönhetően is a szépségipar meghatározó szereplői közül egyre többen érzékelik a tudatos fogyasztók táborának bővülését, és az általuk megfogalmazott kritikákat, fenntartásokat, különös tekintettel a környezetrombolás problémáira. Éppen ezért évek óta tesznek azért, hogy mérsékeljék az ágazat ökológiai lábnyomát. Egyre többen természetes anyagok felhasználására állnak át, és vannak olyan nagy márkák is, amelyek üzemeikben 100 százalékban megújuló forrásokból elégíti ki a villamosenergia szükségletüket, bevállalják, hogy csökkentik az energia- és vízfogyasztásukat, és gátat szabnak a széndioxid kibocsátásuknak. Ezekről a kozmetikumok csomagolásán informálják a vásárlókat.

Légy tudatos fogyasztó!

Változtassuk mind természet közelibbé a szalonunkat! Dolgozzunk olyan termékekkel, amelyek megfelelnek az öko készítményekre vonatkozó követelményeknek. A kozmetikumok összetételében törekedjünk kerülni a környezetkárosító, nem lebomló műanyagokat. A tanúsított natúr, bio, Demeter szépségápoló készítmények esetében nem kell tartani környezetkárosító anyagok jelenlététől.

Legyünk kritikusak a csomagoló anyagokkal szemben is. A megoldás nem lehet más, minthogy radikálisan csökkenteni kell a műanyaggyártást. A kozmetikai iparnak is át/vissza kell térnie az üveg és porelántégelyekre. Sokan felvetik a visszaváltható üvegek bevezetésének szükségességét. Érdemes elolvasni a Tudatos vásárlók egyik cikkét: „A jó és a rossz műanyagok” címmel. 

Forrás:
1.„Toxic Trespass: Harmful & Untested Chemicals in Everyday Products” to a Harvard School of
Public Health (HSPH) audience on February 6. 2014.
2. www.greenpeace.org/hungary/blog/5828/amuanyag-karos-hatasai-melyekbe-sokszor-belesem-gondolunk/
3. www.oekotest.de/kosmetik-wellness/SilikoneWas-macht-der-Kunststoff-in-Kosmetik_10764_1
.html