Mit is jelent a bőr regenerációja? A sejtek állandó megújulását. Milyen hatóanyagokkal támogathatjuk a szervezet önmegújító, regenerációs folyamatait, mi, kozmetikusok? Az alábbiakban az örökzöld megoldásoktól kezdve, a legújabbgenerációs, sejtszintű beavatkozásokig.
Szerző: Szakonyi Eszter, a Vintage Beauty kozmetikai termékcsalád fejlesztője és tulajdonosa
A bazális rétegben keletkező bőrsejtek a bőrfelszínre érve leválnak, lehámlanak. Ez alatt az út során a sejtek egy sor biokémiai és morfológiai változáson mennek keresztül, amelyek a bőr különböző rétegeinek kialakulását eredményezik.
A legtöbb 50 év alatti felnőtt esetében egy bőrképzési ciklus 28-42 nap – viszont 80 éves korig akár 30-50%-kal is megnövekedhet a bőrsejtek megújulásához szükséges időtartam.
A bőr regenerációs ciklusának hosszát befolyásolja az életkor, a táplálkozás, a bőrápolási szokások (benne különösen a bőr hidratáltságának mértéke) és a környezeti tényezők. A bőr öregedésének a genetikán túli első és legfontosabb belső katalizátora a stressz, külső tényezők közül pedig az UV-sugárzás.
A bőrregeneráció támogatása
A bőr megújulási képességének gyorsításával, tehát a bőrképzési ciklus rövidítésével, a bőr megjelenése bármely életkorban frissíthető.
Ehhez elsődlegesen az életmódbeli szokások megváltoztatása, a bőrápolás célzottá tétele és a stressz csökkentése vezethet el.
A rendszeres testmozgás, a fehérjében (hüvelyesek, diófélék, magvak, hal, baromfi) és az antioxidánsokban (eper, alma, gyömbér, kurkuma) gazdag étrend, továbbá a belső stressz csökkentése, a környezeti ártalmakkal szembeni védelem (UV-sugárzás) és bizonyos bőrmegújító és bőrhidratáló anyagok tudatos használata szükséges.
A B3 vitamin (vagy niacinamid), a C-vitamin, az E-vitamin, az alfa-liponsav, a hialuronsav, bizonyos alga és planktonkivonatok nagyban hozzájárulhatnak a regenerációs folyamatok fokozásához úgy, hogy közben a Stratum corneum épségét megőrzik.
Hogy miért is fontos a Stratum corneum épsége, ahhoz érdemes visszamennünk az időben az 1960-as évekig, amikor AM Kligman, amerikai gyógyász, professzor és munkatársai bebizonyították, hogy a Stratum corneumban sokkal több van, mint pusztán hámló corneocyták sokasága. Az elvégzett vizsgálatok bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy az epidermisz felső szakaszai sokkal fontosabb szerepet játszanak a szervezet immunitásban és a külvilággal szembeni védelemben, mint ahogy azt eredetileg gondolták.
A Stratum corneum tulajdonképpen a külvilág elsődleges kapcsolata az immunrendszerrel. Amennyiben a bőrfelszín hidrofil lipid rétege ép, normál bőrről beszélünk. Azonban ez legritkább esetben igaz. Ennek köszönhető a különböző bőrtípusok kialakulása.
Bőrápolás során tulajdonképpen a legfontosabb feladat a bőrfelszín hiányzó anyagainak pótlása, és ezáltal a bőr védelmi funkciójának optimalizálása.
Corneoterápia
Az igazi corneoterápia azokat a megelőző beavatkozásokat írja le, amelyek elsősorban a Stratum corneum barrierjének kiegyensúlyozott működésére és helyreállítására irányulnak. A corneoterápia a bőr megbomlott egyensúlyának kezelésével foglalkozik nedvességmegkötő és bőrpuhító anyagok ismételt használatán keresztül.
Ezek az anyagok krémekbe keverve „hidratálóként” váltak ismertté, és a 20. század talán egyik legfontosabb kozmetikai felfedezései voltak. Az e célból használható anyagok tárháza bőséges.
1. „Örökzöldeknek” számítanak
– a hialuronsav és az aloe, valamint
– bizonyos növényi olajtípusok (feketekömény, ricinus, stb.) és
– növényi kivonatok (ginzeng, ginkgo biloba, havasi gyopár, zab).
Az elmúlt évek kozmetikai fejlesztései előtérbe helyezték a peptideket, a szacharidokat, a növényi őssejteket és a retinolt.
2. A peptideknek több száz változata létezik. Ezen aminosav láncolatok képesek javítani a szövetek feszességét, gyorsítják a sebgyógyulást, alkalmasak a gyulladások és pigmentáció csökkentésére és a kollagéntermelés fokozására.
3. A szacharidok és származékaik a nedvességmegkötésben jeleskednek (pl.: chondroitin-szulfát), míg az őssejtek őssejttenyészetből kivont molekulák, amelyek egyfajta katalizátorként működnek azáltal, hogy az emberi bőr őssejtjeit aktivitásra késztetik (argán őssejt, alma őssejt, zeller őssejt, stb.).
A Dél-Koreából származó új kivonási eljárások, mikroorganizmus-kultúrák és fermentációs technológiával előállított növényi kivonatok elérését tették lehetővé.
4. Regenerációs céllal szintén egyre népszerűbbek – habár az európai kozmetikai kultúrában még idegenkedésre okot adóak – a különböző csiganyálkák, amelyek összetétele a csiga táplálásától függően módosítható.
– A vörös ginzenggel táplált csigák nyákja több szaponint tartalmaz, míg
– az Aloe verával tápláltaké nyugtató hatásban erősebb.
Előbbit atópiás dermatitiszre, utóbbit irritált bőrökre ajánlják.
– Különlegességet jelentenek az aranyházú csigák, melyek nyákja a nap káros UV-sugarait is képes blokkolni a magas antioxidáns tartalom mellett.
5. Jó ideje keresett kozmetikai alapanyagok a magas fehérje és szacharid tartalmú, tengeri élőlényekből (állatokból, növényekből) és gombákból nyert kivonatok.
– Előbbire példa a medúzakivonat, amely akár 34-35% tiszta kollagéntartalommal is rendelkezhet, a tengeri csillagból hidrolizált kollagén és a lazacorrból kivont proteoglikán.
– Utóbbira az ezüst rezgőgomba említhető (Tremella fuciformis), mely fitokollagénben bővelkedik.
Cell supporting molekulával megvalósítható a repair, azaz a regenerációs kozmetika
Biomolekuláris terápia
Fentieken túl, létezik egy másik, említésre méltó bőrregenerációs elmélet, amely Panaijotis Kleanthous biológus nevéhez kötődik, aki megalkotta a cell supporting molekulák fogalmát, amelyek felelősek a citoplazmán belüli információáramlásért.
Méretüket tekintve kb. ezred akkorák, mint egy hialuronsav molekula – ez lehetségessé teszi a kötőszövetig történő eljuttatásukat. A 25. életévünkig megfelelő számban vannak jelen minden sejtünkben, így tökéletes az információáramlás. Később azonban csökken az aktivitásuk, amely sejtműködési zavarokhoz vezet.
A kutatások során 96 ilyen molekulát azonosítottak, létrehozva ezzel a biomolekuláris terápiát az orvostudományban. Ezek kezdetben injekciókat jelentettek, amelyek a „hasonlót a hasonlóval” elv alapján készültek.
Az öregedéssel kapcsolatos eredmények különösen sikeresnek bizonyultak, így világossá vált, hogy Cell supporting molekulával megvalósítható a regenerációs kozmetika is. Célja, a bőrt olyan állapotba hozni, hogy képes legyen saját magát regenerálni. A folyamat a cytoplazma működésének tökéletesítésére, támogatására irányul.
Bármely megközelítést is vizsgáljuk, az evidens, hogy a hámréteg biokémiai folyamatainak optimális működése az egész szervezet szempontjából kulcsfontosságú, ehhez pedig a különböző bőrregenerációs technikák és anyagok nyújtanak szakszerű megoldást. De muszáj kihangsúlyozni azt is, hogy nemcsak stabil immunitás, de igazán szép bőr sem képzelhető el a hám épsége nélkül.
A manapság divatos arctöltési, feszesítési technikák mellett sokszor ez feledésbe merül. Sokszor az irha „pattanóan feszesre” töltött, a bőralja makulátlan, csak épp a hám szenved a biokémiai folyamatok diszharmóniájától…
Ilyenkor érdemes felidézni a nagy kozmetikus mesterek örökérvényű szentenciáit, miszerint „Csak jó posztóból lehet szép ruhát varrni. (Merklikné Gallai Zsuzsa).
