Lakatos Péter életminőségi szakértő üzenete a nők számára egyértelmű: a longevity nem a végletekig hajszolt önsanyargatásról, hanem az intelligens energiagazdálkodásról szól. A cél nem az, hogy nőként férfi protokollokat kövessünk, hanem az, hogy saját biológiánkat megértve, a stresszt és a terhelést finomhangolva őrizzük meg az életerőt évtizedeken át.
Szerző: EA
A szerzőnek eddig hat könyve jelent meg longevity témakörben, Kortalanul című kötetével – amely egyben életmód programja neve is – arra szeretne választ adni, hogyan lehetne egészségesen megélni az éveket ötven felett. A tréner az „egészséghossz” fogalmáról beszél és nem kizárólag élethosszról, mert mint mondja, az egészségben eltöltött évek értékesek igazán számunkra. A statisztikák szerint a japán társadalomban az élet utolsó egy-két évében jelentkeznek krónikus betegségek, míg a magyaroknál ez a szám lehet akár 5-10 év is.
Tisztázni a céljainkat
Ha valaki szeretne életmódot váltani, mert mondjuk rosszul alszik, túlsúlyos, stresszes, akkor először azt kell tisztáznia, milyen célok mentén akarja ezt megvalósítani. A „miért”-re való válasz mindennél fontosabb, hiszen a szakemberekkel való együttműködéshez érdemes megfogalmazni, miért „küzd”. Az idősebb korosztálynál például problémaként lép fel, hogy amikor nyugdíjba mennek, céltalanná válnak: ha van egy unoka, akkor már lehet azt mondani, szeretném megélni, hogy diplomája legyen, családot alapítson. Az aktív korosztály esetében előfordul, hogy az életmód – például a horkolással járó apnoé a közös alvást veszélyezteti, ilyenkor a férfiak fejében megfordul, hogy akár a párjukat is elveszíthetik. Számtalan feleség érkezik a férjével a konzultációra ezzel a problémával.
Fenntarthatóság az életmódváltásban
Lakatos Péter szerint amikor valaki meg tudja fogalmazni a céljait és képes hosszú távon tenni érte, látványos eredményeket lehet elérni.
„Hangsúlyozom, olyan drasztikus változásokat bevezetni, mint például a koplalás vagy az egyén számára túlságosan megterhelő tréning, nem tarthatóak. Egy túlsúlyos ember esetében az ízületei számára az intenzív mozgásforma – a futás, ugrálás – rendkívül megterhelő lenne. Az életmódváltásnak fenntarthatónak kell lennie. Magam hosszú ideig sportoló voltam, küzdősporttal foglalkoztam és kettlebel tréninggel”
– mesélte egy interjúban. – Dolgoztam vezetőként az üzleti szférában, de mindig szerettem volna visszatérni a sportba és másoknak segíteni. Edzettem olimpikonokat és civileket egyaránt és szerintem mindenki „atléta” lehet a szónak annak az értelmében, hogy a testi erőforrásait hatékonyan tudja használni. A természetes, változatos mozgásformákban hiszek, amit a természeti népek ma is gyakorolnak: futnak, dobnak, gyalogolnak, emelnek, húzódzkodnak, úsznak stb… Én alapvetően ezeknek a mozgásformáknak vagyok híve az európai emberek számára is, a kizárólag súlyzókkal való edzés helyett.
Mikrotápanyagok szerepe
Az életmódváltás receptje egyszerűnek tűnik: „Egyél kevesebbet, mozogj többet.” Ezt azonban könnyű mondani, de rendkívül nehéz betartani. A csapatommal azon dolgozunk, hogy ezen az úton végig vigyünk valakit, ha szükség van rá, orvost is bevonunk a programba. Ilyen lehet például az alvási apnoé vagy az inzulinrezisztencia, a kettes típusú cukorbetegség, amikhez szükség van dietetikus, belgyógyász által javasolt terápiára – mondja.
Szerinte sokan olyan dologtól várják a változást, amit „beszedhetnek”, akár egy gyógyszer, táplálékkiegészítő vagy egy vitamin formájában. Kétségtelenül vannak olyan mikrotápanyagok, amit a magyarok többsége nem visz be a szervezetébe, ezeket pótolni érdemes – teszi hozzá. Magnéziumban a magyarok szegényen étkeznek, valószínű, hogy a legtöbbeknek a D3 vitaminszintje is alacsony, azt pótolni kell és ki kell egészíteni K2 vitaminnal. Magyarországon jellemzően szelénben, jódban rosszul állunk és Omega 3 zsírsavakban is. Lehet, hogy jobban járnánk, ha elég tengeri halat, herkentyűt ennénk, ha ezeknek az ásványi anyagoknak a szintjét optimális szintre szeretnénk húzni. Ez azonban nehezen kivitelezhető hazánkban. Szükség van laborértékek mérésére, ami orvosi kompetencia.
Izmot építeni, de mikor
Az idősebbek között is vannak, akik izmot szeretnének építeni. Egy kutatás során azt nézték meg, hogy a 20 és a 90 pluszos korosztálynál 12 hét alatt ugyanazt az edzéstervet követve mennyi izmot tudtak építeni. Ugyanannyit. Én azt szoktam tanácsolni: sosem késő, de ne várj sokáig. Sosem leszel olyan fiatal, mint ma. Ha most értetted meg a lényegét, akkor most kell lépni. A legnehezebb a döntés után a program végrehajtása, mert sokan el kezdenek hezitálni. Ez a legnehezebb része, ilyenkor a szakemberek részéről egy lökés kell, ami átlendít a holtponton.
Tiltólistán az ultrafeldolgozott élelmiszerek
A táplálkozás is fontos része az életmódváltásnak: szükségünk van a metabolikus rugalmasságra, amely azt jelenti, hogy sokféle ételt tudunk megenni úgy, hogy a szervezetünk fel tudja dolgozni, képes megemészteni és a tápanyag felszívódik. Sokféle étrend van és mindegyik működik, de az ultra feldolgozott élelmiszereket ki kell zárni az étkezésünkből, ez aranyszabály. A feldolgozott étel még rendben van: megfőzzük, megsütjük, savanyítjuk, fermentáljuk. Szintén egy kutatási eredmény, hogy ha tíz százalékkal növeljük az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását, az öt százalékkal növeli a betegség kockázatát.
A nőknek eltérő energiagazdálkodásra van szüksége
Lakatos Péter az utóbbi években egyre hangosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy a longevity – azaz a hosszú, egészséges élet – nem egy egyenruha, amit mindenkire rászabhatunk. Különösen igaz ez a nőkre, akiknél az életmódbeli protokollok vakon történő másolása gyakran nemhogy lassítaná, de gyorsíthatja az öregedést. Az olyan népszerű gyakorlatok, mint az extrém időszakos böjt, a túlzásba vitt jeges fürdőzés vagy a kimerítő, magas intenzitású edzések a férfi szervezetben kedvező adaptációt válthatnak ki, de a női endokrin rendszert könnyen „vészhelyzeti üzemmódba” taszíthatják.
Az izomtömeg mint a dinamikusság záloga
A nők esetében az öregedés elleni küzdelem legfontosabb, mégis leginkább elhanyagolt területe az izomtömeg és a csontsűrűség megőrzése. A premenopauza és menopauza során leeső ösztrogénszint drasztikusan növeli az izomvesztés és a csontritkulás kockázatát. A nők számára fontos, hogy biztonságosan, mégis érdemi ingert adva építsenek izmot.
Ne a kardió legyen az alap: A végtelenített futás helyett az ellenállásos edzés az igazán hatékony (súlyzók, kettlebell, saját testsúlyos vagy gumikötelezéssel végzett terhelés). A longevity-szemléletben a cél az, hogy a szervezet intelligens, mérhető és a regenerációhoz igazított stresszt kapjon, nem pedig az, hogy a kimerülésig hajtsuk magunkat.
- Minőségi fehérjebevitel: Az izomfehérje-szintézishez elengedhetetlen a megfelelő tápanyag, az éheztetés helyett a táplálásra kell helyezni a hangsúlyt.
- Regeneráció: A minőségi alvás és a légzéstechnikák legalább olyan fontosak, mint maga a tréning.
Életmentő izom címmel Lakatos Péter, a Kortalanul Életminőség Program megalkotója tart előadást a Lurdy Házban, november 6-án, 17 órakor az 5-ös teremben.
