Veszélyes anyagok a kozmetikában

Szerző: LINHART RITA kozmetikusmester, szakoktató, a ZSZC Keszthelyi Asbóth Sándor Szakgimnáziumának gyakorlati oktatásvezetője, SkillsHungary szakértő.

Tudjuk, nem elég empatikusnak lenni, a vendéggel gondoskodóan törődni, szakmailag folyamatosan fejlődni, hanem tudatos üzleti tervezői, marketing szakemberi funkciókat is el kell látnia a szépségiparban dolgozó szakembernek. Ahhoz, hogy ezek a szerepkörök sikeresen megvalósuljanak az aktuális jogszabályi környezet is ismerni kell.
Különösen sok kérdést vet fel napjainkban veszélyes hulladékok fogalma és azok ártalmatlanításának formája.

Mi is az a veszélyes anyag?

Az az anyag vagy készítmény, amelynek bármely összetevője, illetve átalakulási terméke a különféle módon meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, emberi életre/egészségre vagy a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetén károsító hatást fejt ki.
Mindennek az alapja a tiszta, rendezett, esztétikus munkakörnyezet. Ennek érdekében különböző tisztító és fertőtlenítő szereket használ a kozmetikus (biocid termékek). A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes keverékhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítását. Ezeket higított formában kell használni, így mentesül a szépségipari szolgáltató a hulladéknapló vezetése alól.
A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek felett rendelkezési jogosultsággal bíró személy, valamint az, akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve keverékek megfelelő őrizete, gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek. Magyarul, a veszélyes anyagokat el kell különíteni, zárható szekrényben kell tárolni, és csak az arra jogosult személy (aki munkavédelmi, balesetvédelmi oktatásban részesült) használhatja rendeltetésének megfelelően.
Nagyon fontos, hogy a veszélyes anyagot, illetve a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem szabad! A lejárt szavatosságú biocid termékeket össze kell gyűjteni és a területileg illetékes veszélyes hulladéklerakó helyre kell elszállíttatni.

EU-s tiltólista

Önmagában a kozmetikai termékek nem tartoznak a veszélyes anyagok, hulladékok közé. Ettől függetlenül tudatosan, körültekintően kell megválogatnunk azoknak a kozmetikumoknak a körét, melyek a legbiztonságosabbnak tűnnek. Európai polgárként viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert itt jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak a kozmetikumokra, mint mondjuk, az Egyesült Államokban. Az EU-ban például tiltólistán van minden olyan vegyület, amely összefüggésbe hozható rákbetegségekkel, szaporodási- és születési rendellenességekkel. A feketelista folyamatosan változik, az elmúlt tíz évben 1370 anyag került a tiltottak közé. Ezen kívül vannak olyan anyagok, melyeknek a használata mennyiségi és minőségi paraméterek alapján korlátozott. Bővebben: 246/2013. (VII.2) Korm. rendelet és az Európai Parlamenti Tanács 1223/2009/EK rendelete.

Mi számít veszélyes hulladéknak?

Minden olyan hulladék, ami eredete, összetevői vagy koncentrációja miatt a környezetre kockázatot jelent. Megsemmisítésével és ártalmatlanításával részletesen a 225/2015.(VIII.7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól foglalkozik.
A kozmetikai gyakorlatban a biocid termékeken kívül veszélyes hulladéknak számítanak a fertőző, mikroorganizmusokat (kórokozókat), illetve azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek emberben, vagy más élő szervezetben betegséget okoznak/okozhatnak. Ilyenek az egyszer használatos tűk (mezopen, dermaroller, tetováló tűk), valamint a komedók tisztításához használt egyszer használatos tisztítókendők, gumikesztyűk. Természetesen ezeket a hulladékokat egy külön, erre célra rendszeresített edényben kell gyűjteni. A veszélyes hulladékok begyűjtésével és megsemmisítésével foglalkozó céggel szerződést kell kötni. Az előírt dokumentumokat ki kell tölteni, szabályosan vezetni kell, ellenőrzés esetén be kell tudni mutatni.

Mi vonatkozik a kozmetikai szalonokra?
Sok kolléganő fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy a kötelező adatszolgáltatás vonatkozik-e a kozmetikai szalonokra?
Ismert, hogy a 309/2014.(XII.11.) Korm. rendelet az adatszolgáltatással kapcsolatban rendelkezik arról, hogy a hulladéktermelő kötelezett a képződött hulladékról évente – a tárgyévet követő év március 1-ig – adatszolgáltatásra, ha a képződött hulladék meghaladja:
■ veszélyes hulladék esetén 200 kg,
■ nem veszélyes hulladék esetén 2000 kg,
■ nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.

Nos, ez a rendelet csak az egészségügyi objektumokra vonatkozik, a szépségápolás területén nincs adatszolgáltatási kötelezettség.

A települési hulladékról az adatszolgáltatást a helyi közszolgáltató teljesíti, így ezt a hulladéktípust nem kell beletenni a termelői hulladékbevallásba, logikus módon ezzel kapcsolatban az ingatlanhasználót/vállalkozót semmilyen nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli.

A keletkezett veszélyes hulladék ártalmatlanítása érdekében azonban szerződést kell kötni a regionálisan illetékes hulladékkezelő céggel.

Kik és mik tartoznak a szolgáltatásuk körébe?  Egészségügyi intézményekben, valamint az egészségügyi tevékenységet végző magánvállalkozásoknál keletkezett fertőző-veszélyes hulladékok elszállítását és ártalmatlanítását, valamint ezen intézményeknek és vállalkozásoknak gyűjtőeszközök biztosítását végzik szerződéses keretek között. Ebbe a körbe humán-vagy állatorvosi járóbeteg ellátást végző magánrendelések, magánklinikák, idősotthonok, gyógyszertárak, iskolaorvosi vagy foglalkozásegészségügyi szolgáltatók, kozmetikusok, kutyakozmetikai és tetováló szalonok, stb. tartoznak.
A szerződéskötési kérelemben meg kell becsülni a veszélyes hulladék mennyiségét, amire majd egy ajánlatot küldenek. Ezek után lehet megkötni a szerződést.

Hogyan kell gyűjteni a fertőzésveszélyes hulladékokat?

■ Szennyezett éles vagy hegyes eszközt tartalmazó egészségügyi veszélyes hulladék, amely szúrt vagy vágott sérülést okozhat, vagy amely fertőző mikroorganizmusokkal szennyezett (vagy feltételezhetően szennyezett), így az injekciós tű és fecskendő, tűvel ellátott injekciós fecskendő, infúziós és transzfúziós szerelék, vágó- vagy szúróeszköz, ampulla, tárgylemez, egyéb eszközök kizárólag ADR (Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás) minősített kemény falú gyűjtőeszközökben gyűjthetők.

■ A vérrel, váladékkal kismértékben szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, egyszer használatos ruhaneműk, lepedők, tamponok, katéterek, előzetesen kiürített vizelet-, bélsárgyűjtő tasakok, és egyéb hasonló betegellátási hulladékok gyűjthetők a sárga színű, ADR minősített műanyag (nem PVC) zsákokban.

■ A nem fertőző veszélyes hulladékot zárt edényben, feliratozva veszik át a szállítók. (Fizikai és kémiai tulajdonságuknak megfelelő, ADR minősített csomagolókban, a folyékony halmazállapotúak kizárólag merevfalú, folyadékmegtartó, zárható műanyag vagy fém, vagy üveg göngyölegekbe gyűjthetőek.)

Az elszállítás módját és gyakoriságát a szerződésben rögzítettek alapján lehet szabályozni.

Végezetül fontos, hogy magunk, a vendégek és környezetünk védelme érdekében tudatosan és lelkiismeretesen kezeljük az anyagfelhasználás, hulladékgyűjtés és megsemmisítés kérdését!