Egy jó szakember nemcsak a bőrünket szépíti meg, hanem a lelki egyensúlyunkhoz is hozzájárul. Koósné Bató Dóra 1993-ban végezte el a kozmetikus iskolát, és bár az élet többször is újrakezdésre kényszerítette, a hivatása iránti rajongása a mai napig töretlen. Szemlélete annyira inspiráló, hogy volt olyan vendége is, aki miatta választotta ezt a pályát. A Gazdagréten dolgozó szakemberrel elhivatottságról, holisztikus szemléletről, a modern gépi kezelésekről és az őszinte vendégkapcsolatokról beszélgettünk.
Szerző: BF
Nemrég megírtuk, hogy az egyik vendégedre olyan mély hatással volt a munkád és a szemléleted, hogy miattad döntött úgy: ő maga is kozmetikus lesz. Milyen érzés tudni, hogy valakit ennyire inspiráltál?
Nagyon jólesett, amikor elmondta Kata. Bártan mondhatom, hogy nekem ez a hobbim, a hivatásom és a szenvedélyem is egyben. Amióta kozmetikus vagyok, nem ismerem azt a fogalmat, hogy „jaj, már megint dolgozni kell menni”. Egyetlen percig sem éreztem munkának ezt a szakmát, és valószínűleg ezt a lelkesedést tudtam átadni neki is.
Mióta vagy a pályán?
1993-ban végeztem, de egy rövid kimaradás után 1996-ban kezdtem el újra, folyamatosan dolgozni. Azóta csak a két gyermekem születése jelentett megszakítást. A költözéseink miatt háromszor kellett teljesen a nulláról újrakezdenem és felépítenem a vendégkörömet. Bár nem szeretem magamra használni azt a szót, hogy „jól csináltam”, de tény, hogy három hónap alatt mindig sikerült megtöltenem a naptáramat.
Jelenleg hol érhetnek el a vendégek?
Most a XI. kerületben, Gazdagréten dolgozom.
Szerinted mi az a titok vagy plusz, amivel megfogod és meg is tartod a hozzád érkezőket?
Emberközpontú vagyok, és szerencsére a vendégeim is hasonlóan gondolkodnak, mint én. Nyilván az arcápolás miatt jönnek el hozzám, de a kezelések során olyan szintű bizalom alakul ki, hogy érzik: nálam bármit elmondhatnak. Tudják, hogy nem csapom be őket, és nem akarom félrevezetni őket sem a problémáikban, sem a kezelések kiválasztásában.
Többször előfordult már, hogy egy vendégem egy máshol ajánlott, méregdrága kezelésről kérte ki a véleményemet, én pedig lebeszéltem róla, mert tudtam, hogy az ő bőrének az nem tenne jót. Nálam a vendég nem egy „darabszám”, akinél az a cél, hogy minél több pénzt ott hagyjon. Ha egy drága kezelés nem neki való, biztosan nem csinálom meg. Amikor ezt megtapasztalják, rájönnek, hogy nem átverni akarom őket, és végleg elköteleződnek.
A krémtől a csúcstechnológiáig

Nemcsak kézi kezeléseket alkalmazol, hanem komoly gépparkkal is dolgozol. Milyen technológiák találhatóak meg nálad?
Igen, a prémium minőségű alaptermékek mellett gépekkel is dolgozom. Van HIFU gépem, oxigenizációs és microdermabráziós berendezésem, lézeres mezoterápiám és LPG gépem is.
A vendégek inkább a hagyományos, kézi, kényeztető masszázskezeléseket vagy a gépi eljárásokat keresik?
Ma már egyértelműen a gépi kezelések felé hajlanak inkább. Megmondom őszintén, akármilyen jó egy kozmetikai termék – én is nagyon szeretem a professzionális krémeket –, egy bizonyos kor felett a sejtmegújításhoz és az öregedési folyamatok lassításához le kell mennünk az irharétegbe. A krémekkel csak az epidermiszig tudunk hatni, a mélyebb rétegekhez elengedhetetlen a gépi kiegészítés.
A te személyes kedvenced melyik?
A HIFU kezelés rendkívül látványos, de a lézeres mezoterápia is csodákra képes. A Covid alatti lezárások idején az egyik rendszeresen járó vendégem megrémülve hívott fel, mert a fél év kényszerpihenő alatt láthatóan elindult nála az öregedési folyamat. A lézeres mezoterápia fantasztikusan vissza tudja fogni ezt a folyamatot. Ötvenévesből persze nem tudunk húszévest csinálni, de gyönyörűen fel tudjuk frissíteni a bőrt.
A HIFU-nál is előfordul, hogy lebeszélsz valakit?
Abszolút. A HIFU-nál elengedhetetlen, hogy legyen még egy olyan kötőszöveti állomány, amiben tudunk dolgozni. Ha a bőr már nagyon lestrapált és elveszítette a kollagénkészletét, akkor nincs mit megszaporítani, felesleges a kezelés. Ilyenkor inkább a lézeres mezoterápiát vagy a hámlasztásokat javaslom. Nagyon szeretem például a spanyol Exseption hámlasztó kezeléseit, amelyek nem károsítják a bőrt, hanem a saját hámlasztó enzimjeinket serkentik – olyan ez a bőrnek, mint egy saját testsúlyos edzés.
Lélekápolás a kozmetikai székben
A vendégeid a bőrápolás mellett a „lelküket is nálad hagyják”. Mennyire van jelen a munkádban a pszichológia?
Ez 50-50 százalék. Egy jó kozmetikusnak azonnal fel kell ismernie, mire van szüksége a vendégnek. Van, akinél látom, amikor beül a székbe, hogy most csendben kell maradni: ő feltöltődni, pihenni jött, nem fog megnyílni. És van a másik típus, aki még be sem ért az ajtón, de már mondja a háttértörténetét.
Nem megterhelő ez számodra? Nem telítődsz a mások problémáival?
Ha egy nap 3-4 vendég is elmeséli a nehézségeit – és mivel közel állnak hozzám -, hajlamos vagyok átvenni a rossz érzéseiket. De szerencsére hamar helyrejövök. Ráadásul nemcsak a bánatot, hanem a pozitív élményeket, az örömöt is megosztják velem, ami viszont engem is feltölt.
Mivel tudsz kikapcsolódni a mindennapok után?
Amikor tehetem, az utazás tölt fel a legjobban. De a munkahelyi hétköznapokban a zene az én menedékem. Amíg bent van a vendég, mindig szól a háttérben a zene. Mélyen hiszek a zene gyógyító erejében, engem is ellazít, megnyugtat.
Egyébként is nehéz kihozni a sodrodból, nem igaz?
Igen, a lányom viccesen mindig „buddhának” hív emiatt (nevet – a szerk.). Persze velem is előfordul, hogy feszültebb vagyok, de alapvetően egy nagyon nyugodt típus vagyok, akit nehéz felhúzni.
Ha most kellene döntened, újra ezt a hivatást választanád?
Százszor is!
Említetted a lányodat, ő is ezt a hivatást választotta?
Nem. Titokban kicsit sajnáltam, hogy a lányomból nem lett kozmetikus, de ő más típus, mint én. Én nem szerettem volna semmi ráeröltetni, tiszteletben tartom az ő döntését. Én pedig hálás vagyok, hogy azt csinálhatom, amit tiszta szívből szeretek.
