Egy idős rózsakertész a Mecsek lejtőjén lévő kertjében észrevette, hogy a legöregebb, már majdnem kiszáradt rózsatöve néhány hónap alatt új hajtásokat hozott, miután a szomszédos, fiatal rózsa leveleiből készült kivonattal kezdte el öntözni. Meglepődve kérte meg biológuskutató unokáját, hogy vizsgálja meg a kivonatot. A laborban exoszómákat találtak benne – olyan mikroszkopikus „hírvivőket”, amelyek a fiatal rózsa regeneráló jeleit továbbították.
Szerző: Támogatott tartalom - Loidl Kata fitoC oktató és Bánhegyi Zsolt fitoC termékmanager a fitoC márka alapítói
Fokozatosan alakult ki a múlt század vége felé az exoszómák felfedezése és működésük megértésének története. Napjainkra az egyik legizgalmasabb kutatási területté vált a sejtkommunikáció és a gyógyászati kutatások területén.
Az exoszómák felfedezése
1983-ban két tudóscsoport is megfigyelte egymástól függetlenül, hogy a vörösvérsejtekből exoszómaszerű struktúrák különíthetők el. Ekkor még azt gondolták, hogy ezek a lipidgömbök a sejtek hulladékait csomagolják be és szállítják el.
A kilencvenes évek közepén derült ki, hogy immunsejtek is bocsátanak ki exoszómákat, amelyek képesek más immunsejteket befolyásolni – tehát funkcionális szerepük is van.
2007-ben felfedezték, hogy az exoszómák nagyon sok hasznos „anyagot” tartalmaznak, többek között mRNS-t, és ezeket képesek más sejtekbe juttatni – ezzel bizonyítottá vált a genetikai információ sejtek közötti átvitelének lehetősége.
2010-tól kezdődött az exoszómák alkalmazásának vizsgálata az onkológia, a regeneratív orvoslás és kozmetológia területén is.
2020-ban jelentek meg az első, különösen humán és növényi őssejtekből származó exoszóma-alapú készítmények, amelyeket terápiás és regeneráló céllal kezdtek el alkalmazni.
A kozmetikai ipar növényi kivonatokból származó exoszómákat használ leginkább.
Miből áll egy exoszóma?
Az exoszómák kisméretű, lipidmembránnal határolt, a sejteken kívül létező vezikulák (szállítógömbök), amelyeket a sejtek választanak ki. A kettős foszfolipidburok koleszterinből, ceramidokból és még számos zsírfajtából áll. Átmérőjük nagyságrendileg megegyezik a kisebb méretű liposzómákkal, általában 30–150 nanométer. Különféle biológiai molekulákat tartalmaznak, amelyekkel befolyásolni tudják a sejtek működését.
A leggyakrabban szállított anyagok: fehérjék (peptidek), lipidek (zsírok), mRNS, miRNS (ideiglenes örökítőanyag-másolatok) és DNS (örökítőanyag) darabok.
Ezeket a molekulákat más sejtekbe juttatják el, így kulcsszereplők a sejtek közötti kommunikációban.
Az exoszómák keletkezése
Az exoszómák születése bonyolult, összetett folyamat. Leegyszerűsítve így történik:
- Először a sejtmembrán betűrődik, amelybe a sejt bejuttat különféle molekulákat, pl. receptorokat, fehérjéket, lipideket, mRNS-eket.
- Majd ezek a betűrődések bezáródnak, és belül kialakulnak a vezikulák, amelyek megtöltődnek a molekulákkal. Ezután a vezikulákkal töltött test összeolvad a sejt külső membránjával, és a lipidgömbök kiszabadulnak a sejtből, exoszómákat alkotva.
Hogyan működnek a szervezetben?
Az exoszómák képesek „üzeneteket” továbbítani a sejtek között, és ezzel megváltoztatják a fogadó sejt viselkedését. Kevésbé ismert, de az exoszómák nemcsak „jó”, de „rossz” üzenetet is tudnak közvetíteni,
Így pl. szerepük van a gyulladásos állapot elterjedésében is. Amikor egy exoszóma kijut a donorsejtből, célsejtet keres a környezetében. A megtalált sejttel való kapcsolat több módon jöhet létre:
– sejtmembránhoz kapcsolódás (receptorkötődés),
– a célsejt bekebelezi az exoszómát,
– membránfúzió.
Attól függően, hogy milyen „találkozás” történik és milyen típusú sejttel, a hatás lehet fokozott kollagéntermelés, regeneráció, gyulladáscsökkentés vagy éppen felerősítés, neurontranszmisszió stb.
Az exoszómák legfontosabb szerepe a célzott sejtkommunikáció az élő szervezetben. Ezek az apró lipidgömböcskék intelligens, természetes információszállítók, amelyek specifikus célsejtekhez jutnak el, molekuláris tartalmuknak köszönhetően megfelelő információt hordoznak, és változást idéznek elő a célsejt működésében. Ezért van ilyen nagy érdeklődés irántuk az orvosi terápiákban és diagnosztikában és a kozmetikai iparban.
Kozmetikai alkalmazásai
Az exoszómák bőrszövetben található sejtekre gyakorolt hatása a regeneráló, az anti-aging kezelések egyik legfontosabb területe lett. Különösen a növény levélrészéből –, ahol a hámsejtek nagy sűrűségben találhatóak – nyert, őssejt eredetű exoszómák bizonyulnak hatásosnak, mert ezek exoszómái gyakran koncentráltabbak és célzottabbak, mint a teljes növényi szövetekből izolált vezikulák. Ez azt jelenti, hogy magas a biológiai aktivitásuk, hatékonyabb sejtszintű kommunikációt és regenerációt indukálnak, ami különösen értékes a kozmetikai készítményekben.
Az exoszómák hatása eltérő a bőr különböző típusú sejtjeire:
- A keratinocitákra sejtmegújító, gyulladáscsökkentő hatással vannak.
- A fibroblasztok működését stimulálják, fokozzák a kollagéntermelést –, amely nem jön létre C-vitamin nélkül – csökkentik a mátrixbontó enzimek termelését, elősegítik a hialuronsav termelését.
- A melenociták működését gátolják, ezáltal halványítják a pigmentfoltokat.
- Az immunsejtek esetében pedig képesek csökkenteni a gyulladásos citokininek szintjét, ezzel csökken a bőrpír, az irritáció, javul az aknés sebgyógyulás.
fitoC Exoszóma Komplex Szérum
Az exoszóma-gömböcskék a tudományos élet egyik új felfedezése. Kozmetikai alkalmazása elsősorban az anti-aging területen ígér jó eredményt, mivel pl. egy min. 3%-os exoszómás szérum egy-két hónapos alkalmazása során a bőr láthatóan megújul, megfiatalodik, az apróbb ráncok csökkennek. A fitoC háromféle növényi őssejt exoszómából hozott létre egy 6%-os Exoszóma Komplex Szérumot, amely rövid idő alatt a márka egyik legnépszerűbb terméke lett.
A rózsakertész megfigyelése tehát egy apró csodára világított rá: a természet évezredek óta alkalmaz sejtek közötti kommunikációs rendszereket –, mint amilyenek az exoszómák is. Ma már nem csupán a növények újulnak meg ezeknek a mikroszkopikus hírvivőknek köszönhetően. A kozmetikai ipar felismerte az exoszómákban rejlő lehetőséget, és az anti-aging, a gyulladáscsökkentő vagy a barriererősítő készítmények új generációjá- nak építőköveivé váltak.
A sejtek nyelvét beszélő készítmények már nem csupán hatnak, hanem tanítják is a bőrt, hogyan regenerálja és fiatalítsa önmagát.
