Fotó: Shutterstock.com

Dehidratált bőr – bőrtípusok 2. rész

A száraz bőr megközelítése alapvetően nem egyszerű dolog – Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, tulajdonképpen minden alap bőrtípus lehet „száraz”. Miért? Mit is takar tulajdonképpen a száraz bőr fogalma?

 

Vendégeink sokszor panaszkodnak arra, hogy száraznak érzik bőrüket. A bőr anatómiai szerkezete lényegét tekintve minden emberben egyforma, rassztól és nemtől függetlenül. Az olyan külső adottságok azonban, mint a bőr színe, fénye, tapintása minden ember esetében más és más lehet. Vannak, akiknek a bőrében olyannyira fokozott a faggyútermelődés, hogy bőrük szinte állandóan fénylik, zsíros tapintású, mégis száraznak érzik időnként bőrüket.  Mások kénytelenek a napot azonnal krémezéssel kezdeni, mert elviselhetetlen a bőr „húzódása”, szélsőséges esetben bőrük elhalt szarusejtjei röhögve távoznak a bőrfelszínről hámlás formájában. A száraz bőr meghatározására több elméletet is felállíthatunk. Figyelem! Az alábbi elméletek csupán tapasztalataink alapján születtek, így nem kőbe vésettek!

A száraz bőr típusai:

1. Klasszikus száraz bőr (nagyon száraz, érzékeny bőr) – Általában ez a bőrtípus a zsírhiányos (alipikus) felszíni vízhiányos bőrtípus.

2. Száraz bőr (száraz, de nem feltétlen érzékeny bőr) – Ezen a bőrtípuson a mélyrétegi vízhiányos (dehidratált) bőrtípust értjük.

3. „Néha” száraz bőr (száraz, de mégis „zsíros” bőr) – Ezen a bőrtípuson a korpás szeborreás, felszíni vízhiányos bőrtípust értjük.

Amiben megegyezhetünk, hogy mindegy milyen oldalról közelítjük meg a kérdést, a VÍZ, mint éltető elem, minden bőrtípusnak szükséges. Ez alól talán csak a már pingvinként közlekedő, 3. trimeszterben lévő várandós vendégünk a kivétel, ha hiperhidratált bőrt eredményezett kismamasága. Ám neki már kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy bőr hiperhidratáltságával törődjön…

Miért víz?

Ha a sarki talponálló hűséges vendégeinek szeretnénk elmondani a vízfogyasztás fontosságát, valószínűleg elszörnyedve merednének ránk, hisz szerintük a víz méreg. A viccet félretéve, a víz az emberi homeosztázis egyik alapvető koncepciójának, a folyadékháztartásnak az alapvegyülete. A folyadékháztartásunk egyensúlyi állapotának fenntartásához elengedhetetlenül szükséges. Ez azt jelenti, hogy a szervezet által veszített folyadék mennyiségének meg kell egyeznie a szervezet által felvett folyadék mennyiségével. Mivel az emberi test tömegének több mint a fele víz, felnőtt férfiaknál 60%, nőknél – a nagyobb testzsír-százalék miatt – 50%, míg a csecsemőknél 70%. Ennek 34%-a sejten kívüli, 66%-a sejten belüli víz. A sejten kívüli víztér egy része az érpályán belül, másik része az érpályán kívül helyezkedik el. A felnőtt ember sejtjei mindösszesen kb. 28 liter folyadékot tartalmaznak. Az említett tények beláthatóvá teszik, hogy a sarki vendéglátóipari egység törzsközönségének minden tiltakozása ellenére a víz az egyik alapvető lételem, s míg az ember élelmiszer nélkül 4-6 hetet bír ki, víz nélkül csak néhány napot. A folyadékháztartás egyensúlyának fenntartásához szükséges víz mennyisége egyénenként változó, és a testmozgás, a szervezet működése, a környezeti feltételek (hőmérséklet, páratartalom) függvénye.

“A felszíni vízhiány legtöbbször szeborreás vagy alipikus bőrtípus mellé társul, a mélyrétegi vízhiány pedig bizonyos kor után már minden bőrön megjelenik alap bőrtípussal együtt, vagy területenként esetleg önállóan”

Mennyi víz?

A megfelelő folyadékbevitel, a folyadékháztartás egyensúlyának fenntartása nagyon fontos számos fiziológiás folyamat normális működéséhez, ehhez viszont az embernek rendszeres folyadékbevitelre van szüksége a szervezet működése közben (izzadás, légzés, vizelés) elvesztett folyadék pótlására. A nap közben elfogyasztott élelmiszerekkel mintegy 0,5 – 1 l víz jut be a szervezetbe, míg a fehérje, zsír és szénhidrát-metabolizmus során további 0,25-0,4 l keletkezik. Ezek alapján a napi ajánlott folyadékbevitel férfiaknak kb. 2-3 liter, nőknek napi 1-2 liter.

Mi szabályozza? Hogyan hasznosul?

A test minden részének, így a bőrnek is folyamatos vízfelvételre van szüksége, mivel folyamatosan vizet veszít el. A szervezet vízháztartását, tehát a folyadék felvételét és leadását, a neuroendokrin rendszer szabályozza. A napi vízforgalom felnőttek esetében a teljes vízkészletükre vonatkoztatva 6%, csecsemőknél ez 20%. A vizet aztán mi jól felhasználjuk, pl. a nyál, az epe, a hasnyál és egyéb más emésztőenzimek termelődéséhez, az emésztéshez, a felszívódáshoz, a tápanyagszállításhoz, a testszövetek felépítéséhez és regenerációjához, a testhőmérséklet folyamatos fenntartásához, valamint az anyagcsere során keletkezett bomlástermékek kiválasztásához és a szervezetből való kiürítéséhez.

Mit jelent az hidratáció?

Az oldatokban az oldódó részecskék – molekulák, ionok – oldószer-molekulákat kötnek meg maguk körül, azaz szolvatálódnak (a vizes rendszerekben ezt a folyamatot hidratációnak nevezik). Ha híg az oldat, akkor az oldott részecskék körül szabadon kialakul a szolvátréteg és marad szabad oldószer-molekula, amely nem tartozik a szolvátburokhoz. A szolvatált részecskék – amelyeknek a mérete többszöröse mind az oldószer, mind pedig a nem szolvatált részecskék méretének – a diffúziós mozgás közben együtt mozognak a szolvátburokkal, egy mozgó egységet képeznek. A hidratáció a szolvatáció egy speciális esete, az a folyamat, amelyben a szabad ionokból vagy molekulákból hidrátburokkal körülvett ionok, illetve molekulák jönnek létre. A hidratáció során a hidratálódó részecske köré vízmolekulákból álló burok épül. Fontos szerepe van az oldódásban, a sejtélettani folyamatokban, a plazmakolloidok és a sejtmagvak duzzadásában. A hidratáció stabilizálja az oldatot, ugyanis megakadályozza, hogy az oldott anyag részecskéi újból összekapcsolódjanak.

Mit jelent a hidratáció a bőrünk esetében?

A kérdésre kérdéssel válaszolunk annak érdekében, hogy elindítsuk a közös gondolkodást. A bőr mely rétegének hidratációjára gondolunk? Bizony, a kérdés teljesen jogos.

Vízhiány esetén két rétegben megjelenő vízhiányra gondolunk:

■ A felszíni vízhiány a szaruréteg csökkent víztartalmát jelenti, ami a szaruréteget alkotó keratin dehidratáltságát eredményezi, de kiterjedhet a hám többi rétegére is, melyek szintén kevesebb vizet tartalmaznak a normálisnál.

■ A mélyrétegi vízhiány, ahogy a nevében is benne van, a mélyebben fekvő bőrrétegek dehidratációját jelenti. Elsősorban az irha és bőralja dehidratációjára gondolunk, amikor mélyrétegi vízhiányról beszélünk. Az irhát felépítő lazarostos kötőszövet sejtes és sejtközötti állománya kevesebb vizet tartalmaz a normálisnál. Elsősorban a vízmegkötést biztosító anyagok, a glükóz-aminoglikánok hiányoznak, ami maga után vonja a rostok dehidratációját, hisz nincs elegendő mennyiségű víz, amit megköthetnének.

Álljunk meg egy szóra! Nem, nem kell megijedni, nem nyelvtani elemzés következik. Ám néhány fogalom tisztázása véleményünk szerint itt szükséges.

Sokszor sajnos tévesen használjuk az alábbi kifejezéseket, ezért nem árt tisztázni, „ki kicsoda”: Turgor: a sejtek és a rostok egymásra gyakorolt nyomása, hidratációjuk következtében. Amikor hidratációról beszélünk, erre gondolunk. Sajnos sokszor összekeverik az izomtónussal és a rugalmassággal, pedig e két fogalomnak kevés köze van a vízhez. Nem jelenthetjük ki, hogy az izomtónus és a rugalmasság nem függ a szervezetünk vízháztartásától, hisz ahogy már korábban leírtuk, ez minden élettani folyamatot befolyásol és minden sejtre, szövetre hatással van. Kozmetikai értelemben azonban mélyrétegi vízhiányon a turgor csökkenést értjük.

Ennyi elmélet után térjünk át a gyakorlatra!

A dehidratált bőrtípusok kialakulásának fő oka, hogy a bőr rétegeiben kevesebb víz van jelen a normálisnál. A vízhiány nem csupán a vízmolekulák hiányát jelenti, hiányoznak a vizet megkötő, illetve ott tartó anyagok is. A dehidratáció tehát a bőr különböző rétegeiben fellépő vízhiányt jelenti.

A mélyrétegű vízhiány felszíni vízhiánnyal párosul, kivéve hormonális vagy egyéb hatásokra kialakuló fokozott verejtékezés esetében.

Milyen dehidratált bőrtípusokkal találkozhatunk a kozmetikai gyakorlatban?

► Felszíni vízhiányos bőr

Induljunk ki a normál bőr állapotából, ahol a hidratáció optimális. Ez csak abban az esetben fordulhat elő, ha a külső környezeti hatások, életvitelünk, illetve a bőr működésének belső egyensúlya a legmegfelelőbb. Mivel sok minden megváltozott a környezetünkben, génmódosított élelmiszereket fogyasztunk, sok hormonkészítményt szedünk gyógyszerként, iszunk a csapvízzel együtt, ezek nem tűnnek el nyomtalanul, visszakerülnek a szervezet keringésébe. A megváltozott időjárási viszonyok, mint például az erős napsütés, az ózonréteg vékonyodása, illetve a nem megfelelő bőrápolás, a bőrtípusok állapotán, milyenségén is változtatnak. Ezért, különösen a légszennyezett nagyvárosokban már ritkán találkozhatunk a klasszikus normál bőrrel, gyakrabban találkozunk inkább felszíni vízhiányos bőrökkel, melyeket a víztartalom kivételével talán normálnak tekinthetnénk, de a vízhiány miatt mégsem azok.

A dehidratációval az alap bőrtípusoknál kísérő tünetként találkozunk, de ha szigorúan önálló bőrtípusként beszélünk róla, akkor csak a hámréteg vízhiányáról beszélünk.

Felismeréséhez, szükségünk van a szubjektív tünetekre is: milyenek az életkörülmények, étkezési szokások, folyadékbevitel. Objektív tünetként pedig nyugalmi helyzetben egy órával a letisztítás után, szabad szemmel is jól láthatók a felszínes, vékony kis ráncocskák, melyek jellemzik ezt a bőrtípust. Ha kísérő tünetként jelenik meg (alipikus, szeborreás, dehidratált), akkor az alap bőrtípus határozza meg az objektív tüneteket.

Az ilyen bőrtípusnál a kezelési célok a következők: Az elhalt szarusejtek többségének eltávolítása, a szaruréteg vékonyítása, ezáltal a hámsejtek oxigén-felvételének fokozása. Mivel a bőr hidratáltságát a változékonyság jellemzi, így fontos a keratin hidratációjának helyreállítása, a bőrfelszíni hidrofil lipid visszaállítása. A felszíni vízhiány kialakulásának késleltetéséhez, fényvédő tartalmú bőrtápláló gélek használatát javasoljuk a vendégnek.

► Mélyrétegű vízhiányos bőrtípus

A bőr felszínének vízhiánya mellett az irha sejtközötti állományában is kimutatható a vízhiány. Tehát a bőr mélyebb rétegeiben a cutisban és a subcutisban is vízhiány alakul ki, a lazarostos kötőszövet sejtközötti állományának glükóz-aminoglikán tartalma csökken, a rostok mennyisége és szerkezete megváltozik, a hám- irha határán a papillák ellaposodnak, megnyúlnak (a papillák „ellaposodnak”). Könnyen megvizsgálható, hiszen ha két ujjunk közé fogjuk a bőrt és elengedjük, akkor láthatóvá válnak a mélyebb ráncok, illetve alakváltoztatás után nehezebben nyeri vissza az eredeti alakját a bőr. Az arcon az orr-ajak barázda elmélyül, az izmokkal együtt a bőr is engedelmeskedik a gravitációnak. Ha zsírpárnácskákkal kibélelt bőrrel találkozunk és a fül előtti részt szemrevételezzük, ott már szabad szemmel is láthatóak a hosszanti, elmélyült ráncok.

Kialakulásához hozzájárulhat vízelvonó, szárító kozmetikumok használata, hurutos betegségek, a hormonháztartás csökkent működése, túlzott napozás, egyes gyógyszerek szedése, disszimilációs folyamatok felgyorsulása.

Kezelési célok: Az elhalt szarusejtek többségének eltávolítása, a szaruréteg vékonyítása, a bőr víztartalmának helyreállítása, illetve fokozása, a bőrfelszíni hidrofil lipid visszaállítása, a hámsejtek oxigén-felvételének fokozása, fényvédelem, az anyagcsere-folyamatok gyorsítása, öregedésgátlás.

Kezelési terv

Kezelési terv – általános hatóanyagok a dehidratált bőrtípusok kezelésénél – amennyiben „tisztán” dehidratált bőrről van szó, ami nem érzékeny

A megadott fő hatóanyagok természetesen csak a „tipikus” eseteknél irányadóak meghatározott módon. Célja, hogy egy összefoglaló áttekintést nyújtson. Figyelem! A felsorolás nem teljes körű! Egyéb hatóanyagokról kérdezze meg kozmetikusát, volt tanárát!A dehidratált bőrtípus nem a fiatal korosztály jellemző bőrtípusa. Fiatal korban általában csak a felszíni vízhiányos fajtájával találkozunk.

Tapasztalataink alapján azt is elmondhatjuk, hogy ritkán találkozunk önállóan ezzel a bőrtípussal. A felszíni vízhiány legtöbbször szeborreás vagy alipikus bőrtípus mellé társul, a mélyrétegi vízhiány pedig bizonyos kor után már minden bőrön megjelenik alap bőrtípussal együtt, vagy területenként esetleg önállóan.

Források:

Báthory Kati-Juhász Klári: Kozmetikai diagnosztika

Báthory Kati-Juhász Klári: Bőrtípusok a kozmetikai gyakorlatban

Piknik Kör előadásai

BKIK szakmai előadásai

 

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?