Fotó: Shutterstock.com

Hormonok kereszttüzében

Tinikozmetika – A pubertás az emberi életnek egy olyan életszakasza, melynek során az egyén egy időben esik át a pszichoszociális, a fizikai, valamint a másodlagos szexuális jellemzők fejlődésén. Mindez gyakran bőrremenően…

A kamaszkor időszaka a tizenéves korra tehető, de nehéz meghatározni a pontos időintervallumot. Szakaszai a köznapi életben és a pszichológiai felosztás szerint a prepubertással kezdődik, melyben a biológiai változások megkezdődnek. Pubertásnak nevezik azt az időszakot, amikor ezek a változások teljesen kifejlődnek, és a záróképet a posztpubertás jelenti, amikorra az egyén pszichológiai problémái is megoldódnak, és kialakul személyiségének egyensúlya.

Hormonok viharában

A biológiai felosztás a különböző hormonhatások által kiváltott változások szerint osztályozza ezt az életszakaszt. Ezek a szakaszok nem választhatók szét, szinte egy időben zajlanak. Az ardenarce alatt a hipofízis ACTH hormonjainak hatására a mellékvese kéregállományában androgén előalakok (tesztoszteron is) szekréciója indul meg, melynek eredménye a szőrzetnövekedés a szeméremtesteken és a hónaljárokban (axillarche-nak is nevezik) a fokozott apokrin és merokrin verejtéktermelés valamint faggyútermelés, mely kóros esetben acne kialakulását is okozhatja. A menarche során a hipothalamusz GnRH termelésének ciklusos jellege rendszeressé válik. Ennek hatására a hipofízis FSH és LH hormonjai, melyek a lányoknál a petefészek ösztrogén és progeszteron termelését szabályozzák, szintén elkezdik működésüket. Így szépen lassan – kezdetben rendszertelenül – kialakul a lányoknál a menstruáció. A fiúknál ezt spermarche-nak hívják és a tesztoszeron illetve a sperma termelése indul el a herékben. Ezzel szinte párhuzamosan történik a lányok esetében a telarche, ennek során az ösztrogén hormonok termelődése következtében elkezdődik a mellszövet fejlődése, amely nem ritkán asszimmetrikusan zajlik. Ez akár 2 évvel is megelőzheti a menstruáció megjelenését. A fiúknál ezt helyettesíti a genarche, a nemi szervek fejlődésével. Végül, de nem utolsó sorban megtörténik a pubarche, melyben a szeméremtest változásai következnek be az ösztrogén és androgén hormonok hatására.
Általában a fiatalok ebben a viharos életszakaszban ismerkednek meg a kozmetikussal. A zavaró comedók, acnék, nem kívánatos szőrök ellen kezdjük meg közös küzdelmünket. De különböző bőrelváltozásaik súlyosbodása is előfordulhat, például a psoriasis vagy az atópiás ekcéma, anyajegyek változásai. A faggyúmirigyek perifériáját alkotó sebocyták sejtfelszínükön és a sejt belsejében számos receptort expresszálnak (jelenítenek meg) a hormonok és egyéb anyagok számára. Ez magyarázza hormonérzékenységüket. Ezen sejtek biológiai funkciói azonban sokrétűek. A zsíranyagok kiválasztásán kívül a neuroendokrin rendszer „részeként” hormonokat szintetizálnak, valamint immunfunkciók ellátására is alkalmasak, így gyulladásos válaszra közvetlenül is képesek. A fokozott faggyútermelés és az aknék legfőbb okozója a tesztoszteron, amely a nők szervezetében is van – elsősorban a mellékvesekéreg és a petefészek jóvoltából – bár jóval csekélyebb mennyiségben, mint a férfiakéban. Ez felelős többek között az izomzat fejlődéséért, a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért, a libidó fokozásáért a szőrnövési és faggyútermelési rendellenességekért. Mely átalakulás nélkül a vázizomban a leghatásosabb. Azonban a bőrbe jutva a különböző szöveti enzimek (5-alfa-reduktáz) hatására egy átalakulási termék keletkezik, amelyet dihidro-tesztoszeronnak (DHT) neveznek. Ez a DHT a tesztoszteronnak a bőrben és faggyúmirigyekben legaktívabb formája.

Aknék megjelenése
Az akné kialakulásának folyamata során az első ok a fokozott faggyútermelődés, melynek oka lehet a magasabb tesztoszteronszint miatt kialakult magasabb DHT mennyiség, vagy előfordulhat, hogy az 5-alfa-reduktáz enzim aktivitása nagyobb, illetve az is meglehet, hogy normál hormonszint mellett csupán a receptor szám, illetve a receptor-érzékenység magasabb. Ezen tényezők a faggyúmirigyeket megnagyobbodásra, fokozott faggyútermelésre serkentik. Ezt követően az infundibulumnál (a szőrtüsző faggyúmirigy feletti részében) a tüsző belső falának szarusejtjei túl gyorsan válnak le, és összetapadnak, így eltömítik a tüsző nyílását, elzárva ezzel a faggyú kiürülését. A hámbélésről leváló szarusejtek elkeverednek a bőrfelszín felé áramló faggyúval, valamint a folliculusban élő mikrobákkal. A keletkezett faggyúdugasz (comedo) miatt a bőrfelszíntől elzártan anaerob körülmények alakulnak ki, ahol a Propionibacterium acnes (+ Staphylococcus epidermidis) elszaporodik. Ezek a baktériumok olyan kémiai anyagokat (porfirin, szabad zsírsav), enzimeket (lipáz) választanak ki, amelyek gyulladást okoznak azzal, hogy fokozzák az elszarusodást, gyengítik a szőrtüsző oldalfalát és fehérvérsejteket vonzanak a helyszínre. Az eltömődött, meggyengült szőrtüsző fala szétreped, tartalma pedig a környező kötőszövetbe jut, mely a bőr gyulladásos folyamatait tovább erősíti. S megjelenik az akné tünetegyüttese. Az irritáló anyagok megjelenése a kötőszövetben felszabadítja a gyulladás mediátor-vegyületeit (hisztamin, szerotonin, acetil-kolin). Ezek hatására kitágulnak az arteriolák, bőrpírt (rubor) okozva, illetve vérplazma áramlik a szövetbe ennek eredménye a duzzanat (tumor). A megnövekedett nyomás ingerli a szabad idegvégződéseket, mely fájdalmat (dolor) okoz. Az enzimatikus folyamatok fokozott oxidációja pedig hőfejlődést (calor) eredményez. Több fehérvérsejt érkezik, amelyek felszabaduló anyagai megbontják a kötőszövet stabil szerkezetét (functio laesa). (Ez eredményezi a későbbi atrophyás hegeket.) A vérplazmában oldott fibrinogén kicsapódik, fibrinszálakból védőháló keletkezik a pilosebaceus egység körül és kialakul a lobgát, amely elhatárolja a gyulladt részt az egészségestől, így csökkentve a gyulladás továbbterjedésének esélyét. Az aknék tehát a pilosebaceus egység körül kialakuló, általában gennyes gyulladások. Jellemző rájuk a kiújulás (recidiválás) és a krónikusság. Elsősorban a szeborreás testtájakon jelennek meg: homlok, orr, áll, orcák, szegycsont felett, vállon, hát felső részén, de máshol is kialakulhatnak (hónaljárok, lágyékhajlat). Megjelenésük általában a pubertáshoz kötött (androgén-túltengés kialakulása). Lányoknál kb. 12-13 éves kortól, csúcs: 17. életév körül, fiúknál nagyjából 14 éves kortól, csúcs 19. életév körül. Aknék azonban előtte is kialakulhatnak (pl. Acne infantilis), és felnőttek bőrén sem ritka. Súlyossági fokozatai – elemi elváltozásokban körülírva – pustula, gyulladt papula (genny képződése nélkül), papulopustula (ha benne genny is megjelenik), tuber, nodus, ciszták (nem valódi, mert nincs tokja), vagy még súlyosabb esetben tályogok a bőr mélyebb rétegeiben, melyek esetleg sipolyokon keresztül egymással közlekedő járatokat alakítanak ki.

Külső-belső okok

Kialakulásának külső okai sokfélék, a nem megfelelő bőrápolás: tisztálkodás hiánya, túlzottan szárító hatású készítmény használata, túl zsíros és/vagy bőrlégzést gátló ásványi zsírokban gazdag kozmetikum túlzott használata. Vagy fluor tartalmú fogkrém, piszkos kézzel való nyomkodás, szennyezett levegő. De lehetnek munkahelyi ártalmak: vegyszerekkel való érintkezés, olajgőz, poros levegő. Bizonyos gyógyszerek pl. szteroidok, fogamzásgátlók szedésének kezdete vagy elhagyása, zsíros, fűszeres, füstölt élelmiszerek ételek, tejtermékek, olajos magvak, UV hiánya stressz, mechanikai irritáció: biciklizők védősisakja, szoros ingnyak, sál.
Belső okai között első helyen az androgének túltermelése áll, mely részben „alkati” kérdés, tehát öröklött okai lehetnek. De a menstruációs ciklus hormonszint-változásait is jól tükrözik az aknés göbök előbukkanása (progeszteron-csúcsban több akné jelenik meg, de daganat is okozhatja az androgén-többletet), vagy okozhatja az androgénekre a normálisnál érzékenyebben reagáló pilosebaceus egység is. Gyakori ok még az emésztés szervrendszerének bármely szakaszának megbetegedése vagy működési zavara (a gyulladt fogtól a nyombélfekélyen át egészen a vastagbélgyulladásig, székrekedésig), bármilyen gyulladás a szervezetben (pl. petefészek gyulladás, fül-orr-gégészeti gyulladás, foggyulladás), keringési zavarok (csökkent artériás keringés vagy éppen a rosacea), allergia (pl. napfényre, ételre) vagy gyógyszerek (antibiotikum, fogamzásgátló abbahagyása után).
A kezeléseink eredményeit nagyban befolyásolja, hogy az újabb aknék kialakulásának esélyét minimálisra csökkentsük. Ezért is fontos, hogy az okok ismeretében a vendéget kellőképpen kikérdezzük a kezelés megkezdése előtt. Kezelni természetesen csak az olyan aknékat szabad, amelyeknél még csak kis méretű papulák, pustulák, papulopustulák láthatók (Acne  juvenilis). Ha ettől nagyobb gyulladást tapasztalunk, ott már fennáll a hegesedés veszélye, ezért először a gyulladásos folyamatokat kell mérsékelni (pl. fényterápiával, diétával, otthoni helyes bőrápolással), s amennyiben nem javul, ne kezdjük el tisztítani, hanem küldjük bőrgyógyászhoz. Sajnos a hegek kialakulása így is elkerülhetetlen.

Szőrnövési rendellenességek
A tinik másik problémája, hogy a gyermekkori vellus, amely kevésbé pigmentált, lassan lecserélődik terminális szőrzetre, amely általában hosszabb, pigmentáltabb és gyakran kissé vastagabb is elődjénél. Természetesen ez is az androgéneknek köszönhetően alakul ki. A normál pubertáskori szőrnövési rendellenességeket (hipertrichosis) célszerű először a szőkítéssel kezdeni, majd ha a fájdalomtűrő képességet leteszteltük, a szülő beleegyezését is megkaptuk és a szőrszálak még mindig zavaróak, elkezdhetjük a gyantázást. (Nehogy a borotválást válassza!)

PCOS
Amennyiben a szőrnövési rendellenesség a test azon tájain is előfordul, ahol már hirsutismusnak tekinthető (áll, arc két oldala, dekoltázs…), esetleg aknéval is párosul, gondolnunk kell egy olyan betegségre, melynek neve Policisztás ovarium (petefészek) szindróma (PCOS).

Először úgy gondolták, hogy elsősorban petefészek rendellenességnek tulajdonítható, mivel gyakran összefüggésben áll a megnagyobbodott policisztás petefészkekkel, ezért lett a neve policisztás petefészek szindróma. Ismeretes azonban, hogy normál méretű petefészkek esetében is előfordulhat a PCOS, valamint a normális menstruációs ciklust tartó nőknél is fordulhatnak elő policisztás petefészek elváltozások.
A PCOS csak nőknél fordul elő, és általában pubertáskorban kezdődik. A becslések szerint a nők 3-10% -át érinti. Bár a jelek és tünetek a legtöbb beteg esetében hasonlóak, a különböző rasszokat másképpen érinti. Például az Egyesült Államokban a betegek 70% -ánál hirsutizmus van, szemben a japán 10-20% -kal.
A PCOS pontos oka még nem ismert, de azt feltételezik, hogy akkor alakul ki, amikor a petefészkek túltermelik az androgén hormonokat (pl. tesztoszteron). Ezt a luteinizáló hormon (LH) túltermelése okozza, amelyet a hipofízis termel. A PCOS-sel rendelkezők ezen kívül képtelenek hatékonyan inzulint termelni. Ez a perifériás inzulinrezisztencia. Ezért többségük elhízott. Valamit az emelkedett inzulinszint szintén hatással van a petefészek működésére.
A betegségnek számos tünete van, melyek nem mindig egyszerre fordulnak elő. Jellemzőek rá a hiányos, ritka vagy szabálytalan menstruációs időszakok, a ritka vagy hiányzó ovuláció, ami meddőséget okoz, illetve a cisztás megnagyobbodott petefészkek. Az elhízás, amely esetleg hirtelen következik be, a betegek 50% -ánál jelentkezik. (A súlygyarapodás a törzsre összpontosul, így viszonylag vékonyak a karok és a lábak.) Túlzott szőrzetnövekedés is jellemzi, ami az arc, áll, dekoltázs, has, hát illetve a hüvelykujj vagy a lábujjak területére lokalizálódik (hirsutizmus). Az is gyanús lehet, ha túl korán fejlődik ki a szeméremszőrzet (8 éves kor előtt). Ezen kívül előfordulhatnak az alopécia (kopaszodás) különböző formái; és súlyos esetekben a mélyebb hang és a megnövekedett izomtömeg. A bőr zsírosabbá válik, gyakran alakulnak ki rajta acnék, melyek legrosszabb esetben a hónaljban, az ágyékban és a mell alatt is jelentkezhetnek (Acne inversa). Jellegzetes tünete még az Acanthosis nigricans, melyben hiperpigmentált bőrterületek láthatók a nyak hátsó részénél, hónaljárokban, mell alatt, csuklónál, könyöknél illetve a térdnél, melyek felülete lehet bársonyos vagy durva tapintású. Azonban nem csak külső tünetei vannak, jellegzetessége még a diabetes mellitus, különösen az elhízott betegekben a magas vérnyomás, emelkedett vérzsírok (hiperlipidémia) és szív-érrendszeri megbetegedések.
Mivel ez a betegség az életnek már ilyen korai szakaszában elkezd kialakulni, több figyelmet igényel. Többféle terápiás lehetőség létezik, ha nem kezdik el időben kezelni, akkor már nehezebben tartható kordában. Figyeljünk vendégeinkre, és ha szükséges, irányítsuk őket orvoshoz!

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?