Az idei már a 10. Kozmetikus Diákolimpia volt, amelyet nagy érdeklődés mellett szerveztünk meg a Beauty kiállításon november elején. A kozmetikus tanulók versenyének győztese a Szegedi SZC Móravárosi Technikum és Szakképző Iskola egyik csapata lett. Ennek kapcsán beszélgettünk tanárukkal, Jovan Edittel, aki érthető módon nagyon büszke a lányokra.
Szerző: BF
Hogyan készültek a lányok a versenyre?
Természetesen minden szaktanár foglalkozott a diákokkal: Szabó Rita és Herczeg Gabriella kolléganők, akik Szakmai ismereteket oktatnak, az Elektrokozmetikai készülékek használata tantárgy tanára, Pulainé Szaniszló Anikó, valamint az Elektrokozmetika elmélet- és a Kozmetikus anyagismeret tanára, aki én vagyok. Mindenkitől kaptak kérdéseket, feladatlapokat, és számos tesztet oldottunk meg közösen.
A korábbi diákolimpiák kérdéseit is átnéztétek?
Igen, mindazt, ami rendelkezésünkre állt, átvettük. Nagyon sokat segítettek a felkészülésben.
Hogyan dőlt el, kik mennek a versenyre? Jelentkezés alapján vagy válogattatok?
Jelentkezés alapján. Idén végül két csapatot is tudtunk küldeni, mert többen jelentkeztek, mint három fő. Szoktunk tartani háziversenyt is, ha például 18–20-an szeretnének indulni, de most nem volt rá szükség, mivel mindkét csapat mehetett.
A korábbi években is részt vettetek a diákolimpián?
Igen, minden évben indulunk, nagyon szeretjük ezt a versenyt, széles látókört, határozottságot, döntésképességet és szerteágazó tudást igényel.
Nálatok minden szaktanár kozmetikus mester?
Igen, nálunk ez így van, fontosnak tartom, hogy a szakmát tanítók a gyakorlatba át tudják ültetni az elméleti tudásukat. Ezáltal a tanulók is könnyebben el tudják sajátítani a tananyagot, „kézzel foghatóbbá” válik. Véleményem szerint sok múlik azon, milyen szakemberek tanítanak egy szakképző intézményben. Nálunk a legtöbben hosszú éveken át dolgoztak kozmetikusként, és csak azután kezdtek tanítani. Én például 17 évig voltam gyakorló kozmetikus, mielőtt teljesen az oktatás felé fordultam.
Miért hagytad abba a kozmetikusi munkát?
Sajnos allergiás lettem, fulladásos rohamokkal. Persze már tudom, hogy lelki háttere is volt, de fizikálisan is allergiás reakciókat váltott ki a munkakörnyezet. Szerencsére volt lehetőségem váltani, korábban tanárképzőt végeztem, így, nem kellett eltávolodnom a szakmától. 2003-ban tanítani kezdtem, amivel továbbra is kapcsolódhatok ahhoz, amit szeretek.
Milyen tapasztalataitok voltak az idei versennyel kapcsolatban?
Nagy örömmel vettük az idei újítást, hogy a színpadon, időre kellett választ adni, és a rendszer azonnal mutatta, hogy ki volt az első, és ki hogyan áll a különböző kérdések között. A szervezés is első osztályú volt.
A diákok jól érezték magukat?
Fantasztikusan! Nagyon büszkék vagyunk az eredményre! Az első helyezett serleget egyik teremből a másikba vittük a rendezvény után az iskolában, mindenki büszkén mutogatta. Most az iskola közös dicsőségfalának legfelső helyére került, és minden tanuló csodálja.
A versenyzők hányadévesek voltak?
Végzősök. Egyikük 13. évfolyamos, a másik két lány pedig a kétéves érettségi utáni képzés utolsó évében van a 2/14. évfolyam tanulói.
Milyenek a mostani tanulók? Elhivatottak?
Szerencsére van köztük sok elhivatott, de összességében kevesebb, mint régen. Felgyorsult a világ, az elhivatottság már nem a régi. Komoly befolyásoló hatással bírnak a közösségi oldalak, ahol nagyon egyszerű mindennek a megszerzése kis befektetéssel. Aztán olyanok is akadnak, akik azért jönnek, mert máshova nem vették fel őket, vagy mert hallották, hogy jól keres egy kozmetikus. Arra viszont sokan nem gondolnak, mennyi munka és tanulás áll a munkájuk mögött. Komoly erőfeszítést igényel a szakma elsajátítása mind elméleti téren, mind pedig a gyakorlatban. Csodálatos szakma rengeteg ismerettel.
Szerinted melyik a három legfontosabb tulajdonság a szakmában?
Először is: a szaktudás. Ha valaki nem érti, mit miért csinál, előbb-utóbb kudarcot vall.
Második: a személyiség. Sok vendég inkább marad egy kevésbé technikás, de kedves és figyelmes szakembernél, mint egy modortalan profinál.
Harmadik: a technológiai ismeretek, bár ez önmagában nem elég – a hozzáállás és a tudás együtt működnek igazán.
Hogyan látod a szakma jelenlegi trendjeit?
Ami most nagyon zavaró, az az esztéta-képzés kérdésköre. Sokan kompetencia nélkül végeznek például ajaktöltést. Nem is az a fő probléma, mert általában szépen sikerül, hanem hogy komplikáció esetén semmit nem tudnak tenni az érintettek. Nem véletlenül végzik ezeket a beavatkozásokat bőrgyógyász orvosok. Ráadásul sokszor bizonytalan eredetű töltőanyagokat rendelnek külföldről – akár Temuról is –, és ez életveszélyes lehet. Régen ez nem fordult volna elő.
Mesélnél a három győztes diákról?
Szőke Petra, Orgoványi Jázmin és Kurilla Csenge – mindhárman nagyon elhivatottak. Petra például három éve fodrászként végzett nálunk, most pedig kozmetikusnak tanul. Őt a régi fodrászati ismeretei is segítik. Mindhárom lány rendkívül illemtudó, kedves, és nagyon jó velük együtt dolgozni.
Mennyire lehet megszerettetni a diákokkal a nehezebb tananyagot, például az anyagismeretet, ha jól tudom, főként az a mumus mindenhol…
Nekem annak idején sokáig fogalmam sem volt, miről beszél a kémiatanárunk – amíg nem lettem kémia szakos hallgató. Ezért hiszem, hogy gyakorlati oldalról könnyebb megközelíteni bizonyos tantárgyakat, és ezáltal a diákokat. Ha azt látják, hogyan kapcsolódik a tananyag a munkájukhoz, rögtön érdekesebbnek érzik. És persze: aki szereti a szakmáját, az szeretettel, hitelesen tudja átadni az elmémleti tudást is.
