Fotó: Shutterstock

Kenni vagy nem kenni?

Igazolható-e a kozmetikai készítmények és kezelések eredményessége? Vajon a ránctalanító krém valóban eltünteti a ráncokat? A megereszkedett kontúrokra ajánlott termékek tényleg csodát tesznek? A súlyfelesleget a testünkön képes egy kozmetikum eltüntetni?

Az arc és a test bőre korunk előrehaladtával megváltozik, lassan megöregedik. A végbemenő élettani változások miatt 35 éves kor felett a bőr egyre többet veszít a hidratációjából és a rugalmasságából. Az izomtónus és a turgor csökken, az egyre vékonyodó bőr fokozatosan megereszkedik, kontúrját veszti. Negyvenéves kor után pedig az irreverzibilis biológiai folyamatok túlsúlyba kerülnek.
A kozmetikusok prevencióként is és a már meglevő problémákra is tudnak ajánlani a vendégeknek, professzionális, magas hatóanyagot tartalmazó kozmetikumokat. De vajon az ajánlott készítménnyel valóban hatékonyan kezelhetőek ezek a bőrproblémák? 

EU-s szabályozás

Az Európai Unió területén forgalomba helyezett professzionális kozmetikumok gyártásáért, a termékekben felhasznált alapanyagokért és segédanyagokért, az Európai Kozmetológiai Tudományos Tanács (SCCP, Scientific Committee on Consumer Product – Cosmetology) felel.
A Tanács, azért, hogy a kozmetikai termékekben felhasznált összetevők, mindenki számára elérhető és átlátható legyen, 1993. június 14-én kidolgozott egy jogszabály módosítást.[1]
■ Ennek értelmében minden kozmetikumot az első forgalomba kerülés előtt bevizsgálják. A bevizsgálást végző személynek gyógyszerészeti, toxikológiai, bőrgyógyászati, orvosi vagy hasonló végzettséget adó oklevéllel kell rendelkeznie a 89/48/EGK irányelv 1. cikkében előírtak szerint.
Mind a lakossági, mind a professzionális kozmetikumoknak a bevizsgálást követően, tartalmazniuk kell a terméken felhasznált összetevők listáját, hogy a felhasználó hozzá jusson minden szükséges információhoz. Amennyiben ez bármi okból nem tudja a termékgyártója megoldani, úgy köteles vagy a termék csomagolásán feltüntetni.
■ Az összetevők listáját a hozzáadás időpontjában mért súly alapján, csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Az 1%-os koncentráció alatt az összetevőknek nem kell mennyiségi sorrendben lennie.
Amennyiben egy teljes új hatóanyag-komplex is van a termékben, kérheti a forgalmazó, hogy fantázia névvel vagy számsorral jelölhesse (pl.: Syn-Ake). A felsorolást mindig meg kell előznie az „összetétel” szónak. (INCI  – International Nomenclature of Cosmetic Ingredients).
■ Azért, hogy ez a mindenhol egységes legyen, a Bizottság összeállította a kozmetikai termékekben megtalálható és alkalmazott összetevők nevezéktanát – a kozmetikumokat gyártó cégek információi alapján. Mindegyik anyagról készült egy úgynevezett MSDS vagy biztonsági adatlap (Maternity Safety Data Sheet), amely rögzíti és információt szolgáltat a felhasználók számára a vegyszerek, veszélyes anyagok fizikai, kémiai és élettani hatásairól, valamint a vegyi anyagok biztonsági felhasználásáról, a tárolásáról és a maradék biztonságos felhasználásáról.

A biztonsági adatlapok tartalmi követelményeit a REACH szabályozza. A globális harmonizációs rendszer (Globally Harmonised System – GHS) 16 pontban határozza meg a biztonsági adatlap formai követelményeit. A biztonsági adatlapok tartalmai és formai követelményeit jelenleg az (EU) 2015/830 rendelet írja elő.

Állatkísérlet helyett mesterséges emberi bőr
A kozmetikumokban felhasznált összetevők és a késztermék használatának biztonsági vizsgálata során figyelembe kell venni a kísérleti és egyéb tudományos célokra használt állatok védelméről szóló 86/609/EGK irányelv (1) követelményeit, melyben 1998. január 1-jétől megtiltották az állatkísérletek végzését – mert a kísérleti eredmények nem voltak pontosak.[2] Helyette olyan eljárásokat dolgoztak ki, melyek a bevizsgált anyagok tulajdonságait, az emberi bőrre gyakorolt hatását teljes biztonsággal megtudja határozni.
Ilyen például, az ECVAM 2010. áprilisban jóváhagyott bevizsgálási módszere is, amiben az emberi bőr két olyan mesterséges modelljét fejlesztették ki, amelyek helyettesítik az in vivo, élő állatokon végrehajtott bőrirritációs tesztek jelentős részét.

A magyar helyzet
„2010-ben az Egészségügyi Minisztérium, az Európai Uniós jogszabályokkal harmonizálva megalkotta a 1223/2009. rendeletet, amely meghatározza a Magyarországon forgalomba hozott kozmetikumokban felhasználható és tiltott, illetve a korlátozottan felhasználható anyagok listáját. A jogszabály foglalkozik a nanorészecskékkel is; a rendelet értelmében 2013. január 11-től életbe lép a kozmetikumokban lévő nanorészecskékre vonatkozó notifikációs rendszer, azaz a nanorészecskék jelenlétét be kell jelenteni.”[3]
Ezek ismeretében, a kozmetikumokat gyártó cégek a már bevizsgált és a biztonsági adatlapon is meghatározott bőrre gyakorolt tulajdonságokat figyelembe véve fogják összeállítani vagy kifejleszteni a legújabb krémeket, szérumokat, ampullákat. Így pontosan tudják, hogy az előállított kozmetikumnak milyen bőrre gyakorolt hatása van, hiszen laboratóriumban is bevizsgálták az összetevőket egyenként és különböző teszteken is ellenőrizték ezek eredményességét.
Arról, hogy ezeknek a termékeknek a hatásmechanizmusát és eredményét korrekt és megfelelő módon közvetítsék a kozmetikusok és a fogyasztók felé, a Magyar Reklámetikai Kódex gondoskodik.[4]

Rés a falon

Azok a termékek, amelyek nem alkalmasak kis- és nagykereskedelemben való forgalmazásra – pl. gyorsan romlik, mert nem tartalmaz, tartósítószert – ezen a kötelező bevizsgálási folyamaton nem mennek keresztül. Ezért mind a felhasznált anyagok eredete és minősége, mind az összetétele bizonytalan marad. Ezeknek a kis mennyiségben előállított termékeknek a bőrre gyakorolt hatását és eredményességét a forgalmazó nem tudja bizonyítani, hiszen nincs a kezében a termékek bevizsgálást bizonyító dokumentáció. Mindig győződjünk meg arról, hogy a kozmetikánkban használt termékek ellenőrzött gyártósorról, laboratóriumban bevizsgált összetevőkből állnak!

A kozmetikai gyakorlatban felhasznált kozmetikumoknak igenis van bizonyított élettani hatása, de az öregedési folyamatot és a környezetünk okozta károsodásokat csak lassítani tudjuk. Bőrünk rendszeres ápolásával karbantartjuk az arcunkat, testünket és ez akár 5-10 évet is fiatalíthat a bőrünk és az arcunk állapotán, meghazudtolva a tényleges életkorunkat. Azonban az igazi eredmény elérése érdekében ne feledkezzünk meg az egészséges életmód, a táplálkozás és a sportolás jelentőségéről sem!

[1] Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:31993L0035&from=HU

[2] Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:31993L0035&from=HU

[3] Forrás: https://kockazatos.hu/hatteranyag/kozmetikumok

[4] Forrás: http://www.ort.hu/hu/kodex/ii-fejezet/17-resz

Ajánlott cikkek

Minden megosztás számít!
FacebookPinterestTwitterGoogle+LinkedInEmail

Vélemény, hozzászólás?