Napjainkban már boszorkányégetésként van jelen a kompetenciahatárokat átlépő „nem szakemberek, illetve a szakemberek” csoportja. Sohasem volt ennyire égető a helyzet, hogy a jogos bizonytalanság helyett – mely egészen a kozmetikus szakma kialakulásától kezdve eddig nem volt ennyire vitatott kérdés – egységes milliméter pontosságú szabályozás legyen.
Szerző: Várszegi Krisztina, kozmetikus, szakoktató
Azokat a szakembereket, akik orvosi végzettség nélkül töltő eljárást végeznek filler, botox- kuruzslónak nevezik. Ebben természetesen van igazság, hiszen semmilyen kozmetikus szakmai könyv, tananyag, cikk, publikáció…stb. nem fekteti le feketén – fehéren, tűpontosan, hogy egy kozmetikus meddig dolgozhat mélységében a bőrben, illetve hol van a határ, ami felett jelenleg orvosi végzettséggel rendelkező végezhet kezeléseket.
Komplex a probléma
Ezt a problémát komplexen kell megvizsgálni, akár nemzetközi kitekintéssel – a teljesség igénye nélkül:
- Csak az egyik oldalt dobálják kővel, ez a kozmetikusok csoportja. Ha orvos hibázik – márpedig van ilyen, nem kevés -, nem kap ekkora hírt. Pedig nem minden orvos végezhetne ilyen kezeléseket.
- Az alaptanterv innovációs fejlesztését sem tudjuk kivitelezi, pedig, ha az alapok nem megfelelőek, akkor nem tudunk jól építkezni rá.
- Nincs fejlődési lehetősége a kozmetikusnak, hiányoznak a ráépülő képzések, amelynek segítvégével el lehetne jutni egy magasabb szintű képzettségi skálához (MKKR szintezettség). Pl. engedélyeztetést kértünk egy mélyebb kozmetikai képzésre, mely a kozmetikus technikus után következne a ranglétrán, de semmilyen formában nem kap engedélyt, mely a bőr mélyebb rétegeinek orvosi szintű megismerésén alapszik.
- Más országokban az alapképzésben már elkülönül, ha főiskolai illetve egyetemi képzésre készül a kozmetikus tanuló. Svédországban például az egészségügy alá tartozik a kozmetikus /wellness szakember. A mesterképzésünk is elavult. Az új bőrkutatásokat nem is ismerik sem az oktatók, sem a tanulók.
- Orvosi szintű képzés kozmetikusoknak, szépészeti dolgozóknak: nekik is ki kell járni az orvosi egyetemet pl. Oroszországban, de más a bejutási követelmény a kozmetikus képzés miatt, és más az orvosi képzés is a számukra. (Ha egy kozmetikus ügyvéd vagy tanár szeretne lenni, akkor is ki kell járnia az adott képzésre vonatkozó képzési időt.)
- Amerikában az FDA szabályainak megfelelően van a szabályozás, hogy ki, mivel dolgozhat. Illetve ellenőrzik azokat a vállalatokat, amelyek nem megfelelő gépeket árulnak, nem megfelelő személyeknek. Nálunk is kellene egy ilyen ellenőrző apparátus, hogy a másik oldalról is meg legyen támogatva a szakma. Ne értékesíthessen mindenki mindent (is).
- Ez az oktatásra is vonatkozik: ne oktathasson boldog boldogtalan mindenfélét, csak szigorú szabályok között! Orvos se oktathasson tűs mezoterápiát, csak egyetemi képzés keretei között. De ugyanígy, egy most végzett pillás se oktathasson szempillaépítést. A FAR erre a szigorú szabályozásra jelenleg nem alkalmas.
- Az Országos Iparkamarának sokkal szélesebb szerepkörben kellene mozognia, mint például Németországban. Nem külön megyei szintezettséggel, mert ez még jobban mélyíti a különbségeket, és nem összehozza a szakembereket. Jelenleg az egyik megyei kamara létrehoz egy eseményt, és sokan nem is tudnak róla az ország másik felén, hogy ilyen volt….Még mindig nagy a szakadék a pesti agglomeráció illetve a vidék között ezen a téren is.
- Érdekképviselet hiánya. Svájcban pl. SKF – Svájci Kozmetikus Szövetség van, minden rajtuk keresztül lehetséges! Egységet hozott létre és tartja azt hosszú évek óta. Nálunk ez nagyon hiányzik. Önkéntelenül csoportosulnak a szakemberek, és nincs semmilyen olyan háttérerő, amely összefogná a szakembereket, hogy az egység végre kialakuljon és ne egymást szedje szét a szakmai társadalom.
- Nemzetközi példa: az USA egyes államaiban (például Illinois, Ohio) hivatalos szabályok tiltják, hogy kozmetikus vagy esztétikus szakember olyan eljárásokat végezzen, amelyek a „living layers of the skin”, azaz az élő hámréteget vagy azon túl érintik (például mikrotűs kezelés, pH‑alapú erős hámlasztás, botox injekció) – a bőrt. Ezt kizárólag orvos végezheti.
- Nincs komoly szankció, ha vétett egy szakember. Erre sincs egy ellenőrző apparátus.
- Elszaporodtak az „esztétikai szalonok”, melynek már a nevében benne vannak a mélyebb, invazívabb kezelések. Ezek engedélyezett körülmények között nyitottak, akkor is, ha nincs orvos még a környékén se.
- Fontos lenne a minőségbiztosítás és felelősségbiztosítás, illetve felelősségtudat erősítése
- Több külföldi országban az orvosok és kozmetikusok között konszenzus van, nem ellenségesség. Van, ahol szakmai egyezség keretei között dolgoznak együtt és egymás mellett. De sajnos a tapasztalatok szerint – tisztelet a kivételnek -, Magyarországon az orvosok többsége sem akarja a kozmetikusok szakmai fejlődését, ezért gátat szabnak annak.
- Legvégül, de nem utolsó sorban: sok „szépészeti szakember” nem akar sok időt fordítani a tanulásra. Nem akarnak éveket tanulni egyetemen, hogy azt „tölthessenek”. Pedig ez az út más országokban is ilyen: vannak olyan szakemberek, akik elkezdik az orvosi egyetemet – bármilyen korban is legyenek -, csakhogy legálisan végezhessék az esztétikai beavatkozásokat, kezeléseket. Sajnos mindig is voltak és lesznek kiskapuk, melyeket kihasználva lesznek olyanok, akik kompetenciahatáron kívüli kezeléseket végeznek. De ha tiszta, nagyon pontos határok vannak lefektetve, illetve erősebb ellenőrzések lennének a területen, akkor kevesebb lehetőség lenne ezek elvégzésére is.
A kozmetikai és orvosi beavatkozások biztonsága és jogi szabályozása érdekében világos értelmezésre van szükség: meddig dolgozhat kozmetikus, és mit végezhet csak orvos?
Ehhez fontos ismerni a bőr rétegeit és érdemes kitekinteni más országokba, hogy ott hogyan működik. Mit jelent a non-invazív, a minimálisan-invazív és az invazív fogalma, és mely kozmetikai tevékenységek hová tartoznak. Sajnos ezeket sem tartalmazza a tananyag. Az Európai Unió nem hozott egységes szabályt a kozmetikai beavatkozásokra vonatkozóan, a szabályozás tagállami hatáskör.
Bőrszerkezet és mélység – ahol még dolgozhat a kozmetikus
- Stratum corneum (kb. 0,01-0,02 mm) NON- INVAZÍV – kozmetikus ezen mélységben dolgozhat.
- Epidermis (hámréteg): kb. 0,05–0,1 mm vastag, ide tartozik a stratum corneum → itt dolgozhat kozmetikus.
- Papilláris dermisz: kb. 0,1–0,6 mm → ide nem hatolhat be kozmetikus, de ez véleményes!
- Retikuláris dermisz: 0,6–2,0 mm → Orvos által végezhető középmély beavatkozások
- Subcutis (zsírszövet): Mély invazív beavatkozások, orvosi hatáskörbe tartoznak. Több mint 2 mm, itt már műtéti vagy injekciós eljárás jellemző.
(Ezek a mélységek megegyeznek a fenti orosz diagram réteghatározásaival.)
Példák a nagyvilágból a kompetenciahatárok meghúzása kapcsán
Floridában tilos kozmetikusnak a microneedling – a tűs mezoterápia. Connecticut-ban egy 600 órás képzés után végezhető dermaplanning, felületi AHA hámlasztások és a mikrodermabrázió. TCA >30%, IR-/laser, injekciók…stb. kizárólag orvosnak engedélyezett. Washingtonban külön speciális engedéllyel rendelkező mesteri fokozat szükséges a középmély peeling kezelésekhez és az IPL-hez is.
Közkedvelt elektrokozmetikai gépek használatára és behatolási mélységeikre a bőrbe (mm)
Az IPL behatolási mélysége a bőrbe – kezelések típusa szerint:
- pigmentfolt kezelés – kb. 0,2-0,5 mm – epidermisz (melanin)
- érkezelés (rosacea, teleangiectasia) – kb.0,5-1 mm – dermisz (hemoglobin)
- szőrtelenítés – 1-4 mm – szőrtüsző (papilláris dermisz)
- Bőrfiatalítás(rejuvenáció) kb. 0,8-1,2 mm – kollagénrostok, fibroblastok
Tehát összefoglalva:
- Felszíni kezelések (pigment, rejuvenáció): ~0,3–0,8 mm
- Érkezelés: ~0,5–1 mm
- Szőrtelenítés: ~1–4 mm, a szőrtípus mélységétől függően – általában ezt végzi kozmetikus a leggyakrabban. Tehát ez is vitatható jogi zónába esik jelenleg!
A tű nélküli mezoterápia (más néven: elektroporációs mezoterápia) egy nem-invazív vagy minimálisan invazív technológia, amely kis elektromos impulzusokat vagy ultrahanggal működő energiát használ a bőr átmeneti „megnyitására” annak érdekében, hogy hatóanyagokat juttasson a mélyebb rétegekbe tűszúrás nélkül.
Elektroporáció: kb. 0,2-0,8 mm – epidermisz és papilláris dermisz
Rádiófrekvenciás hatóanyagbevitel hőhatással – kb. 0,5-1,5 mm – papilláris dermisz, kollagénrostok(dermisz).
A tű nélküli mezoterápia sosem jut be a retikuláris dermisz vagy a subcutis mélységébe, tehát nem éri el a bőr alsó, invazív zónáit – ezért tekintik nem-invazív vagy max. minimálisan invazív kezelésnek., de ha túlmelegedés – koagulációt okoz a szakember a nem megfelelő alkalmazás miatt, akkor már felelősségre vonhatónak kell lenni. Sok ilyen károsodott bőr van.
Tehát Magyarországon jelenleg a kozmetikusok gyakorlata gyakran átnyúlik a papilláris dermisz határáig illetve tovább is (0,1–0,6 mm), de ez szakmai szokásjog alapján történik, nem alaptanterv szerinti illetve törvényi úton szabályozott. Jelenleg a legreálisabban megadható biztonságos mélység szerintem, ameddig egy kozmetikus dolgozhat: 0,5 mm.
A kozmetikai szakmai gyakorlatban a bőrkezelések biztonságos mélységi határát 0,5 mm-ben lehet/kellene meghatározni, amely az epidermis teljes vastagságát és a papilláris dermisz legfelső rétegét fedi le. E mélységig terjedő eljárások tekinthetők nem-invazívnak vagy minimálisan invazívnak, és elvégezhetők szakképzett kozmetikus által orvosi felügyelet nélkül is!
