A szépségipart az egyik leginkább környezet-szennyező iparágnak tartják, ezért fenntarthatóvá és környezetvédőbbé tétele kulcsfontosságúnak számít. De vajon mi, akik nem vagyunk gyártók, „csak” felhasználók, mi, kozmetikusok, mit tehetünk e téren a mindennapi munkánk során?
Szerző: Markovics Vera kozmetikus, szakújságíró
A kozmetikai iparban a fenntarthatóság szempontjából különösen kritikusnak számítanak azok az anyagok, amelyek károsak az egészségre és a környezetre. Az alábbiakban áttekintjük közülük a legjellemzőbbeket, valamint az ezeket helyettesíthető, alternatív megoldásokat.
Pálmaolaj
Becslések szerint a kozmetikumok 70 százaléka tartalmaz valamennyit belőle. Az a baj vele, hogy a nagyüzemi termeléséhez hatalmas területen irtják ki a Föld tüdejeként is emlegetett, főleg Dél-Kelet-Ázsiában található esőerdőket, pusztítva ezzel a bennük élő állatokat, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez, egyes fajok végleges kipusztulásához vezet. Emellett ez a tevékenység az üvegházhatású gázok kibocsájtásával is jár.
Alternatíva lehet a fenntartható forrásból származó, tanúsított pálmaolaj vagy egyéb növényi olajok, zsírok együttes felhasználása. A babassuolaj és a kókuszolaj zsírsavösszetétele eléggé hasonlít a pálmaolajéhoz. Stabilitás szempontjából pedig a shea- és a kakaóvaj lehet a kiváltója.
Parabének
A kozmetikumokban még ma is találhatóak olyan konzerváló és emulgálószerek, amelyek biológiailag nehezen bomlanak le, és nemcsak a természetet, de az egészséget is károsítják: ide tartoznak a parabének, mely anyagok környezetkárosító hatásuk mellett hormonális diszruptorként is működhetnek. Helyettesíteni a parabéneket növényi alapú vagy természetes tartósítókkal, például fermentált kivonatokkal lehetne.
Triclosan
Ez egy ugyancsak nemkívánatos konzerváló anyag. Egyrészt, mert mérgező a vizek élőlényeire, másrészt ez az anyag is felelős lehet az antimikrobális rezisztencia terjedésében.
A triclosant helyettesítheti a benzil-alkohol és a kálium-szorbát.
A Föld védelmében évek óta kongatják a vészharangot, s ha az utóbbi idők éghajlati anomáliáira, az árvizekre, a kiszáradt tavakra, folyókra vagy a földön-vízen megtalálható műanyag szeméthegyekre gondolunk, akkor be kell látnunk, itt az idő menteni, ami még menthető.
DMDM hyidantoin
Ugyancsak távol kellene tartani magunkat azoktól a kozmetikumoktól, amelyek összetevői között DMDM hyidantoin, Imidazolidyl Urea olvasható. Veszélyes formaldehid szabadulhat fel belőlük. Alternatívaként a rozmaringkivonat használatát javasolják.
SLS-SLES-PEG
Az emulgáló anyagok közül a Sodium laureth sulfate (SLES) magyarul nátrium-lauret-szulfát, a Sodium lauryl sulfat (SLS), magyarul nátrium-lauril-szulfát és a polietilén-glikol (PEG) összetevők kerülendők. Ezek az anyagok nemcsak nehezen bomlanak le, de a vízi környezetet is károsítják. Alternatívát jelentenek a cukoralapú tenzidek (Coco glucoside), a lecitin és a glicerin alapú emulgálók.
Mikroműanyagok
A káros vegyi anyagok között ott találjuk a mikroműanyagokat és a hormonhatású fényvédőket, amelyek a vizek élővilágát károsítják. A kozmetikai gyártók igen sok műanyagot használnak, főként a csomagoláshoz, mert könnyű előállítani és olcsóbb is, mint a természetes anyagok. Ugyanakkor a környezeti hátrányuk szinte felbecsülhetetlen. Szerencsére ma már egyre szélesebb az újrahasznosítható csomagolású, professzionális kozmetikumok kínálata is.
Amit tehetünk
– A környezetkárosító anyagok alternatíváit részesítésük előnyben a munkánk során.
– Lehetőleg tanúsított termékeket (bio, natúr és fair-trade tanúsítványok) vásároljunk és használjunk.
– Részesítsük előnyben az újrahasznosítható csomagolású (vagy csomagolásmentes) kozmetikumokat.
– Figyeljünk oda a vízfogyasztásra és az energiafelhasználásra.
