Az utóbbi néhány évben rengeteget változott a kozmetikus szakképzés, amivel párhuzamosan változtak a tanulótartás feltételei is. Ez utóbbi következtében az évtizedekig kozmetikus tanulókat a gyakorlati munkába beavató mesterek közül sokan visszaléptek a számukra már hálátlanná váló feladattól, de szerencsére nem mindenki. Az alábbiakban a ma is tanulókat tartó, oktató Deákné Antal Évi kozmetikus mestert kérdeztük ez irányú tapasztalatairól.
Szerző: MG
Évi kimagasló szerepét a tanulók gyakorlati oktatásában jelzi, hogy az elmúlt években a Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a szakképző iskolák is többször felkértek vizsgabizottsági feladatok betöltésére, valamint a duális képzőhelyek ellenőrzésére.
Kamarai elismerés
Szenvedélyem a munkám, amely egyben a hobbim is. Hálás vagyok a sorsnak, hogy azzal foglalkozhatom, amit szeretek, mert számomra ez a munka maga a megvalósult álom – hangsúlyozza Évi a beszélgetésünk elején. – A tanulóképzésben 2006 óta, tizenhetedik éve veszek részt – folytatja. – Nemrég vehettem át a helyi kamarától az ezüst fokozatú elismerést a szakképzésben eltöltött, 15 éves folyamatos és kimagasló munkámért. Az oktatásban elsősorban a kozmetikai szakmai ismeretek gyakorlati elsajátítására helyezem a hangsúlyt. De, mivel komplex szalonom van, nálam a tanulók betekintést nyerhetnek a rokon szakmákba is, a fodrászatba, a műkörömépítésbe és a masszázs világába. Ezenkívül velem együtt vesznek részt egy vállalkozás mindennapjaiban, a vendégelőjegyzéstől és az időpont-egyeztetéstől kezdve, a kezelési javaslatokon és a bőrtípus megállapításán át, egészen a bürokratikus feladatokig. Ezáltal betekintést nyernek a nyugták és számlák elkészítésébe, és a termékrendelések menetébe is.
A szakma szeretetének átadása
– Nagy hangsúlyt fektetek az aktuális évszaknak vagy ünnepnek megfelelő szalonkinézetre – folytatja Évi a mindennapjai bemutatását. – Ilyenkor a dekorálásba szintén bevonom őket. Amit nagyon fontosnak tartok, és el is várom a tanulóimtól, az a vendégekkel való tökéletes kommunikáció. Ennek elsajátítására is sok időt fordítok. A legjobb tudásom szerint, örömmel adom át a szakma szeretetét, és maximálisan felkészítve indítom vizsgázni a tanulóimat. Büszkén mondhatom, hogy a végzett diákjaim ma már sikeres kozmetikusok, a jelenlegi tanulóim pedig az Országos Diákolimpia dobogós helyezettjei voltak.
A nálam végzett, kozmetikussá váló lányok magukkal viszik a lelkem egy darabját, és egy cseppnyi varázst a Nefertiti szépségszalon miliőjéből.
Csökkenő bevételek
– Az új támogatási törvény alapján csökkennek a bevételei a tanulókat foglalkoztató mestereknek, azaz az enyém is, de szerencsére még nem váltunk, váltam veszteségessé e téren – mondja Évi. A mostani tanévtől kezdve a szerződéses időszak majdnem két hónappal rövidebb, és ez a „sikerdíjra” is kihatással lesz. A legnagyobb problémát abban látom, hogy össze vannak mosva a szakmák. A támogató minisztériumnak az a célja, hogy a munkaszerződéssel rendelkező tanulók bevételt generáljanak az adott vállalkozás számára. Ez egy termelő vagy ipari cégnél igaz is lehet, de a szolgáltatóknál már kevésbé. Főleg egy vidéki kis üzletben nem, ahol attól, hogy tanulókat képzünk, nem fog megemelkedni a forgalmunk, mert nem tudunk több vendéget fogadni, azaz a tanulókkal sem lesz több munkánk. Ráadásul a szolgáltatóiparon belül a szépészet a többinél kényesebb terület, mert itt közvetlen testi érintkezés van a vendég és kozmetikus között. Sok ügyfél még felügyelet mellet sem engedi meg, hogy tanuló végezze el rajta a kezelést – hangsúlyozza Évi. Ez is azt idézi elő, hogy nem tudjuk növelni az ügyfélszámot, és ezáltal a bevételt sem.
Hogyan tovább?
A tanulóképzés számomra hivatás, ezért addig folytatom, amíg az adott körülmények biztosítják az oktatáshoz szükséges erkölcsi és anyagi feltételeket. Elmondhatom, hogy a nálam végzett kozmetikussá váló lányok magukkal viszik a lelkem egy darabját, és egy cseppnyi varázst a Nefertiti szépségszalon miliőjéből – zárja Évi egy mosollyal a beszélgetést.
