Egy adott bőrtípust a víztartalom, a faggyútermelődés és a hámképzés milyensége határoz meg. Az alapbőrtípus örökölhető, a bőr állapota azonban az életmódtól, életkörülményektől, egészségi állapottól, átmeneti (életszakaszok váltását jelölő) hormonális változásoktól és külső környezeti hatásoktól függ.
Szerző: Boronkay Vica kozmetikusmester, biológiatanár és mentálhigiénés szakember
Serdülőkorban a nemi érés gátlásáért felelős toboz- és csecsemőmirigy erre vonatkozó tevékenysége leáll, így beindul a nemi érés. Az egyre fokozódó ütemben termelődő nemi hormonok (a nemi mirigyek hormonjai és a mellékvesekéreg szexuálszteroidjai) kialakítják a jellegzetes testi változásokat, a másodlagos nemi jellegeket. A hormonális változásokra (némelyeknél öröklött androgén túlérzékenység) a szőrtüszők és a faggyúmirigyek is reagálnak.
A szeborrea leginkább a fejtetőn, a test és az arc középvonalában szembeötlő. Az arcon, elsősorban a homlokon, az orron, orrszárnyak körül, orrajak és álli barázda mentén jelentkezik. A mellkason és háton pedig egy alapjával felfelé fordított (Arnosan) háromszög területén tapasztalható. A bőr ezeken a területeken zsíros, fénylő, és verejtékezés is bőségesebb. A zsírosság felhevülés, kipirulás, izzadás kapcsán így főleg nyáron fokozódik.
Zsírosodó bőr, fokozott izzadás
Kamaszkorban az ivarmirigyek munkába lépésével a faggyúmirigyek is fokozott működésbe lépnek, és a bőrfelszín zsírosabbá válik. (E bőséges faggyútermelés normál körülmények között éveken át fennállhat, és csak a felnőttkorral hagy lassan alább.) Az apokrin verejtékmirigyek is ,,hadba állnak”, a verejtékmirigyek szekréciójának növekedése az erősödő izzadás, melynek következménye a ,,szagosodás”.
A faggyúmirigyek megújulása 12–14 napot vesz igénybe (ez a basalis sebocyták érési ideje). A képződő faggyú folyamatosan jut a bőrfelszínre, ahol folyékony halmazállapotú. A mirigy kivezető infundibulumának a (kivezető cső kissé tölcsérszerű beszájadzása) falát elszarusodó hám borítja, az erről leváló szarusejtek a faggyúval együtt a felszínre kerülnek. Az infundibulumban lipofil sarjadzó gombák (Malassezia furfur) is fellelhetők, amelyek immundeficiens állapotban gyulladást okoznak.
A főbűnös DHT
A sebocyták (faggyútermelő sejt) számos hormonreceptort hordoznak. A faggyú mennyiségét, az androgén (férfi típusú) hormonok fokozzák. (Az androgén hormontermelés gátlását az ösztrogének, a faggyú mennyiségi csökkentését az antiandrogének okozzák.) A faggyúmirigyek túlműködéséért és az infundibulum fokozott szarutermelődéséért (hiperkeratózis) elsősorban a pilosebaceus egység kórosan magas 5α-dihidrotesztoszteron (DHT) szintje felelős.
A megjelenő aknés tünetek kialakulásában is az egyik főbűnös a DHT nevű androgén hormon. Ez a hormon elsősorban a herékben, a szőrtüszőkben és a mellékvesekéregben szintetizálódik a tesztoszteronból, a túlműködő 5-alfa-reduktáz enzim hatására. A bőrben a tesztoszteront az 5α-reduktáz enzim alakítja 5α-DHT-ná. Ez az enzim az arcon a sebocyták citoplazmájában és sejtmembránjában van jelen.
Nem minden a genetika
A szeborreás bőr nagymértékben a genetikai tényezők függvénye.
Öröklődése szempontjából: egygénes, maga a jelleg domináns, de kifejeződését a hormonális környezet is befolyásolja.
A bőrtípuson belüli állapotok és fokozatok azonban már külső tényezőkön múlnak: életmód, táplálkozás, stresszhatások, helytelen kozmetikumok alkalmazása stb.
A bőrfelszíni emulzióban eltolódik a ceramid és a faggyú mennyiségi aránya, emellett a vízmegkötő faktorok kialakulása sem optimális, így a szeborreás bőr felszíni vízhiányos lesz. A bőrlégzés gátoltsága miatt értágulatok alakulhatnak ki, amelyek aktív (artériás) és passzív (vénás) vérbőség kialakulásához is vezethetnek. Manapság a szabadabb erkölcsi hozzáállás és a testi éréssel gyorsuló nemi érés következtében, számos kamasz és ifjú lány él a fogamzásgátlás gyógyszeres eszközeivel. Utóbbiak a bőrre is hatással vannak, azok fénykárosodása mellett, keringési rendellenességekre fogékonyabbá válnak, irritatív hatásokra érzékenyebbek lesznek. A nemi hormonok megfékezése kevesebb faggyú termelését eredményezi, ennek következménye a tünetileg enyhébb szeborreás bőr megjelenése. Kozmetikai gyakorlatunk során, az ifjú hölgyeknél ezért tapasztalhatunk mind gyakrabban enyhe szeborreás, felszíni vízhiányos, érzékeny bőrt.
„A kamaszkór tünetei”
A kamaszkorúakra, a zsírosabb bőr mellett további ,,tünetek” is szembetűnőek. A hormonális változások nem csak a bőr mirigyeire hatnak ki, hanem az idegrendszerre, a keringésre, a melanocitákra és a mátrix sejtekre egyaránt.
■ A keringési rendszert érintő jelenségek: passzív vérbőség, azaz lilás érrajzolatok figyelhetők meg, főként a végtagokon. Szederjesség (acrocianosis) és márványozott bőr (cutis marmorata).
■ Szőrnövekedésbeli eltérések: a piheszőrök (vellus) megerősödnek, mely a lányoknál jelent főleg esztétikai problémát, kellemetlenséget. E korszak örök kozmetikai dilemmája a „szőkítés kontra gyanta”.
■ Pigmenttermeléssel kapcsolatos tünetek: különböző pigmentrendellenességek alakulhatnak ki a bőrön, mint például a fiatalkori szeplők tömeges megjelenése, valamint a száj körüli májfoltok. Kezelése a megelőzés (prevenció), azaz a napfény káros sugarai elleni fényvédelem.
■ Szaruképzési jelenségek: szaruképzési rendellenességek is megfigyelhetővé válnak sok esetben. Legjellemzőbb például az ,,érdes bőr”, mely a végtag feszítő oldalán kis szarucsapocskák formájában látható. Gyakori a korpázó hámlás az arcon és a fejbőrön.
■ Fogékonyabbá válik a szervezet átmenetileg a fertőzésekre: megjelenhetnek a fiatalok bőrén futószemölcsök, közönséges szemölcsök, herpesz vagy a molluscum (uszodaszemölcs).
■ Idegrendszeri tünetek: hangulatingadozások, érzékenység; provokatív viselkedés; érbeidegzési problémák – hirtelen elvörösödés, elsápadás (angioneurózis); kényszercselekvések; egyéb, tünet nélküli bőrviszketés (pruritus).
Diszkréció és bizalom
Mindezek tudatában a kamaszok kozmetikai kezelésénél tapintatosan kell eljárnunk. Fontos a diszkréció, a bizalom kiépítése. Érezze a vendégünk, hogy jó helyen van, nincs oka a szorongásra. Kezeljük felnőttként, tájékoztassuk a bőre állapotáról. A miérteket és a hogyanokat is beszéljük meg vele, azaz miért ilyen a bőre, hogyan tud javítani az állapotán. Adjunk a helyes tisztálkodásra, bőrápolásra, életmódra vonatkozó tanácsokat, hiszen a szépség és egészség megőrzésben a prevenció és a promóció is fontos.
Szeborreás bőr kezelése
A szeborreás bőr kozmetikai kezelésének alapelvei: az elhalt szarusejtek eltávolítása, ezáltal a bőrlégzés fokozása. A bőr radírozására az AHA-savas, (pl. citrom-, tej-, glikolsav) és dörzsanyagot tartalmazó mechanikai peelingek – utóbbit csak akkor, ha nem gyulladt a bőr. Ellenkező esetben a biológiai peelingek (pl. papain, bromelain, proteázok) használandók az adott bőrállapot szerint az évszakoknak megfelelően. A faggyútermelés normalizálása elengedhetetlen. Az innovatív hatóanyagok mellett az olyan gyógynövények, mint a zsálya, hamamelisz, körömvirág, hárs, kamilla, aloe vera, grépfrútmagolaj vagy a különböző algák is jótékony hatásúak. A tisztátalanságok eltávolítása kulcsfontosságú, de fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő bőrpuhításra. Alapfeladat a hidratálás is (hyaluronsav, kollagén, elasztin, nedvességkötő faktorok, szénhidrátok, nyákanyagok, aminosav-komplex stb). A bőr táplálásra jól alkalmazhatók többek között az A-, B2-, B3-, B5-, B6-, C-vitaminok. Az anyagcsere fokozása, a keringés javítása fontos a szeborrea későbbi kórképének, a rosaceanak a késleltetésére. A gyulladások kialakulásának megelőzésére, s a már meglévők csökkentésére is hangsúlyt kell fektetni (pl. mirhaolaj, boswellic-sav, neem-olaj, flavonoidok, polifenolok).
szerző
Boronkay Vica
