2025 év végén a kozmetika világában országosan több helyen is mestereket avattak. A Pest Megyei Kereskedelmi Iparkamarában (PMKIK) végzettek közül az alábbiakban Havas Niki és Kovács Anita Noémi osztja meg gondolatait, élményeit a kozmetikus mesteri cím eléréséhez vezető útról, a legnehezebb és legemlékezetesebb pillanatokról, valamint a szakma szeretetéről. Végül pedig Szabó-Panyik Dalma, a vizsgabizottság elnöke, felidézve a saját vizsgáját, vall a mesteri cím szakmai jelentőségéről.
Szerző: MG
Havas Niki: A mester cím számomra nem rang, hanem felelősség, tudás, alázat és példamutatás
„Az életutam már a megszületésem pillanatában nehéz volt. Koraszülöttként hat és fél hónapra születtem, háromnapos koromban meghaltam –, majd visszatértem. Valahol mélyen mindig éreztem, hogy dolgom van itt. Gyermekkoromban bántalmazó kapcsolatban nőttem fel, nem kaptam valódi támogatást, sose mondták, hogy jó vagyok valamiben. Sokáig csak tettem a dolgom, túléltem, mentem előre.
Amikor kozmetikus lettem nyolc évvel ezelőtt, már tudtam: ez nekem nem csak egy szakma. Többet akartam. Bizonyítani – elsősorban magamnak –, hogy képes vagyok rá. Hogy van helyem, értékem, hangom. A mester cím számomra nem rang, hanem felelősség: tudás, alázat és példamutatás. De bevallom, hogy a hozzá vezető út nem volt drágakövekkel kirakva. Felnőtt fejjel váltottam szakmát. Nappal iskolába jártam és gyakorlatra, éjszaka kórházban dolgoztam nővérként. Mindeközben a »háttérben« két gyermek, egy férj, egy teljes élet várt. Fáradtság, kételyek, lemondások –, de emellett egyre erősebb belső bizonyosság.
Amikor elvégeztem a kozmetikus képzést, tudtam, hogy nem állok meg. Előbb szakoktató lettem, majd amikor megnyílt a lehetőség, belevágtam a mesterképzésbe is. Nem volt könnyű ötvenévesen újra visszaülni az iskolapadba, de nagyon fontos volt számomra.
Az elmélet különösen nagy kihívás volt, annak ellenére, hogy csak nyolc év telt el az alapvizsgám óta, mert a tananyag sokkal részletesebb, mélyebb, összetettebb volt. Itt már nem volt elég tudni – érteni, rendszerezni, átlátni kellett. És közben elfogadni azt is, hogy tanulni nem gyengeség, hanem bátorság.
A legemlékezetesebb pillanat a vizsga vége volt és a díjátadó gála. Amikor egyesével hívtak be minket az eredményhirdetésre, megkérdezték, hogy van-e nálam zsebkendő? Mert érzékeny természetű vagyok, hamar kicsordulnak a könnyeim –, de akkor és ott a könnyeim a megérkezést jelentettek. A díjátadó gálát pedig mesébe illő helyszín, ünnepélyesség, méltóság jellemezte, ahol egy pillanatra királynőnek érezhettem magam. A PMKIK valóban mindent megtett azért, hogy ez a nap emlékezetes legyen. Fantasztikus embereket, kollégákat ismertem meg – ez a közös út örökre összeköt minket.
Nem gondolom, hogy megváltoznék attól, hogy kozmetikus mester lettem. Ugyanaz az ember szeretnék maradni, aki most vagyok. Aki emlékszik arra, honnan jött. Aki alázattal dolgozik, kérdez, tanul, fejlődik. Szeretnék oktatni. Olyan kozmetikusokat nevelni, amilyen én is vagyok: szakmailag igényes, emberileg érzékeny, felelősségteljes. Akik nem felejtik el, hogy minden arc mögött egy történet van –, és hogy a tudás csak akkor ér valamit, ha emberséggel párosul.”
Kovács Anita Noémi: Életem meghatározó élménye volt
„25 éve dolgozom kozmetikusként Várpalotán. Ez a 25 év megtanított arra, hogy a folyamatos fejlődés és megújulás mennyire fontos a vendégek és a magam szempontjából is. Most éreztem azt, hogy szakmailag ott tartok, hogy mester lehessek, és a meglévő tudásomat átadjam. Újra felépítettem az alapoktól az elméleti és gyakorlati tudást, amit kibővítve az itt tanultakkal, segített összefűzni a munkám során megszerzett ismereteket.
A képzést szakmailag és emberileg is nehéznek éltem meg, de végül rengeteget adott, amit sikerült a javamra fordítanom. Szakmailag azért, mert 25 év rutinból végzett munkáját át kellett adnom szóban, ami néha gondot okozott, de megfejlődtem a 3 hónap alatt, azt hiszem. Emberileg pedig azért, mert komoly visszaigazolás arról, hogy jól csinálod-e, amit csinálsz. A maximalizmusom és az önkritikám miatt nem tudtam, hogy viselem majd. Bevallom, kudarcnak éltem volna meg, ha nem sikerül a felkészülés és a vizsga.
Sok mindenben fejlődnöm kell még, és nagyon sok tudást kell még magamba szívni, ugyanis arra is rájöttem, mennyi mindent nem tudok még. De mind a magam, mind a bizalmukat nekem ajándékozó vendégeim miatt megyek tovább ezen az úton, hogy még jobban átlássam és beépítsem a folyamatosan szerzett tudást a munkámba.
A képzés során tapasztaltakból két dolgot emelnék ki, ami életem meghatározó pillanata, szakasza lesz. Az egyik, hogy olyan kolléganőket ismertem meg, amiért örökre hálás leszek. Egymást segítve, támogatva, nevetve, néha pedig sírva vittük végig azt a 3 hónapot. Ami egy életre összeköt minket. A másik a mesterlevél átvétele. Akkor és ott tudatosult bennem, minden feszültséget lerakva, hogy sikerült, megcsináltam. Megerősített abban, hogy jó úton járok, és hogy a tudásommal, az alázatommal továbbra is erősítsem a szakmánk jó hírét.”
Szabó-Panyik Dalma, a vizsgabizottság elnöke: Mindig fontos volt számomra a szakmai fejlődés
„Nagy megtiszteltetés, hogy mestervizsgabizottsági tagként, illetve elnökként is részt vehetek a vizsgákon. Ezekben a helyzetekben gyakran felidézem a saját vizsgám pillanatait, és az oda vezető utat. Az út nem volt könnyű, sok tanulással, kitartással és önfegyelemmel járt. Voltak nehezebb időszakok, amikor egyszerre kellett helytállnom a családban, a munkában és a felkészülésben.
A kozmetikus mesteri cím számomra nemcsak egy elismerés, hanem felelősség is: szeretnék példát mutatni, hogy a minőségi munka, a folyamatos tanulás és a szakma iránti alázat kéz a kézben jár.
A mesteri cím nemcsak mélyebb tudást és magabiztosságot ad, hanem azt az érzést is, hogy valódi értéket teremtünk a vendégeink számára. Segít kitűnni, bizalmat építeni, és megmutatni, hogy elhivatottan, szívvel-lélekkel dolgozunk. Emellett inspiráló fejlődési út, ami motivál a folyamatos tanulásra, és lehetőséget ad arra, hogy hosszú távon is örömmel és büszkeséggel végezzük a hivatásunkat.”
Az előző részben szereplők motivációját és élménybeszámolóját ide kattintva olvashatod.
