A tanulóképzés változásai kapcsán a korábban gyakorlati oktatással (is) foglalkozó kozmetikus mesterek egy része felhagyott a tanulóképzéssel. Szerencsére azonban sokan maradtak, és folytatták, folytatják a következő generáció felkészítését a szakmára – köztük Deákné Antal Évi kozmetikus mester, aki úgy gondolja, hogy tanulóképzés a szakma jövőjének egyik legfontosabb része, és hogy mesterként a képzés a hivatása a része.
Szerző: MG
Gyakorlati oktatóként részt veszel a duális képzésben. Mennyiben más, mint az egyéb képzések?
Deákné Antal Évi: A duális képzés lényege, hogy a szakmai felkészítés megosztva történik az iskola és a gyakorlati képzőhely között: az elméleti alapokat elsősorban az intézmény adja, míg a szakmai kompetenciák gyakorlati része valós munkakörnyezetben, működő vállalkozásnál történik, azaz a szakirányú oktatás jelentős részét duális képzőhely biztosíthatja.
A mai rendszerben a duális szakmai oktatás jellemzően szakképzési munkaszerződéssel valósul meg, ami azért fontos, mert a tanuló nem pusztán „gyakorlatra jár”, hanem egy szabályozott jogviszonyban, valós munkafegyelmi és szakmai környezetben tanul. Ez a modell a szakmai szocializáció szempontjából kifejezetten értékes, mert például esélyes, hogy a gyakorlati hely később alkalmazza a tanulót.
A duális képzés mellett a szakmai gyakorlatot az iskola saját tanműhelye, gyakorlóhelye vagy más, nem klasszikus vállalkozási környezet is biztosíthatja. A lényegi különbség az, hogy a duális modellben a tanuló közvetlenebbül találkozik a szakma piaci, ügyfélkezelési, minőségbiztosítási és munkafegyelmi valóságával, tehát itt nem csak technikai fogásokat tanul a tanuló, hanem: vendégkommunikációt, higiénés és protokollfegyelmet, időgazdálkodást, etikus szakmai viselkedést, és szolgáltatási szemléletet is.
Vagyis a duális képzés nem egyszerűen „gyakorlati hely”, hanem a szakmai személyiségformálás tere is.
Mióta vannak tanulóid? Milyen tapasztalataid vannak az újabb és újabb generációkkal?
Deákné Antal Évi: A mai tanulók mások, mint a korábbi generációk, és ez több energiát igényel az oktatótól. De azt látom, hogy megfelelő keretekkel, következetességgel és személyes példával nagyon sokat lehet adni nekik — és sokszor többet is visszaadnak, mint elsőre gondolnánk. 25 év után úgy érzem, hogy a megszerzett tudásomat és tapasztalatomat tovább kell adni. Egy szakma akkor marad erős, ha van utánpótlás, és az utánpótlás minőségét nem lehet kizárólag tankönyvből biztosítani.
Sokan felhagytak a tanulóképzéssel. Ha megkérdeznék, te miért nem, mit válaszolnál?
Deákné Antal Évi: Valóban sok kolléga felhagyott a tanulóképzéssel, és ezt meg is értem, mert ma ez a feladat szakmailag és emberileg is nagyobb terhelést jelent, mint korábban. Én mégis azért nem hagytam abba, mert számomra a tanulóképzés a szakma jövőjének egyik legfontosabb része.
Mesterként számomra a képzés nem csak „plusz feladat”, hanem a hivatás része. A mesterfokozatnak szerintem arra is kötelez, hogy a szakmai minőséget képviseljük és továbbörökítsük.
A kozmetikus szakmában a kézügyesség, higiénia, vendégkommunikáció, szakmai alázat és etikai tartás csak valós helyzetekben formálódik igazán. Ebben a gyakorlati képzőhely szerepe pótolhatatlan.
Hiszek abban, hogy a jól képzett, emberileg is felkészített utánpótlás a szakma fennmaradásának feltétele — és ebben nekünk, tapasztalt mestereknek kulcsszerepünk van.
