Többféle bőrtípus esetében is beszélhetünk száraz bőrről. A tünetek megjelenése rendkívül gyakori, annál is inkább, mivel bármely korosztályt érinthet, különféle bőrtípusok kapcsolódó jelensége lehet. Ráadásul a kor előrehaladtával fokozódik, így az anti-aging kezelésekbe szinte mindig be kell illeszteni a hidratáló, normalizáló kezeléseket.
Szerző: Farkas Éva, okleveles vegyészmérnök, mérnöktanár, kozmetikus
Nézzük meg, valójában mit is jelent a száraz bőr kifejezés?! Első pillanatra nyilván a bőrünk különböző rétegeiben megjelenő vízhiányra, dehidratációra gondolunk. Ha a felső hámrétegben jelentkezik, akkor felszíni, ha a mélyebben fekvő bőrrétegekben, akkor mélyrétegi vízhiányról beszélünk.
– A felszíni vízhiány a szaruréteg víztartalmának csökkenését, a keratin dehidratáltságát jelenti,
– a mélyrétegi vízhiány pedig az irha és a bőralja dehidratációja, tulajdonképpen a turgor csökkenése. A lazarostos kötőszövet sejtjei és sejt közötti állománya kevés vizet tartalmaz, csökken a glükóz-aminoglikánoknak, az extracelluláris mátrix összetevőinek a mennyisége, amelyek a vízmegkötésért felelnek.
Sokkal közelebb kerülünk azonban az igazsághoz, ha a bőrfelszíni hidrofil lipid minőségét is vizsgáljuk, mivel az epidermális lipidek mennyisége nagyban befolyásolja a bőrünk vízvesztését.
Következésképpen a szárazság egy olyan bőrállapot, amit a bőrfelszini hidrofil lipid csökkenése, összetételének megváltozása előidéz.
A bőrfelszíni hidrofil lipid a savköpenyből és a zsírköpenyből tevődik össze, tehát van hidrofil és lipofil része is. Összetevői a szaruképzés során keletkeznek a széteső sejtek sejtmagjaiból, a keratinociták citoszkeletonjából, illetve a verejtékből, faggyúból. Ez a filmréteg védi a hámréteget a túlzott vízvesztéstől. Az epidermális lipidek pedig azok az összetevők, amelyek gátolják a láthatatlan vízleadást (TEWL), ezáltal védik a szaruréteg hidratáltságát.
A száraz bőr
A száraz bőr ideiglenesen is kialakulhat, és enyhe tünetekkel is járhat, de bőrbetegségek kísérő jelensége is lehet (pl. atópiás dermatitisz).
A tünetei sokfélék lehetnek, feszülő érzés, durva, érdes tapintás, kipirosodás, de akár viszketés, berepedezés is.
■ A bőr kiszáradását előidézheti az időjárás változása is. Ősszel-télen, amikor a páratartalom csökken, fokozottan jelentkezik. Beltéren a fűtés tovább csökkenti a levegő nedvességtartalmát, így könnyebben kiszárad a bőrünk. Oda kell figyelni a fürdésre is, hiszen a hosszú ideig tartó túlságosan meleg hőmérsékletű fürdő, különösen szárító hatású tusfürdőket használva, kimossa a vizet, és a lipideket is a bőrből. Számolni kell bizonyos gyógyszerek (pl. vérnyomáscsökkentők) mellékhatásaival is, amelyek szintén előidézhetik a száraz bőr tüneteit.
A tünetek enyhítésére elengedhetetlen a megfelelő otthoni bőrápolás is a rendszeres kozmetikai kezelések mellett. Amennyiben bőrbetegség áll a háttérben, akkor bőrgyógyászati kezelés is szükséges.
Mivel a felszíni vízhiány legtöbbször a szeborreás vagy az alipikus bőrtípus mellett jelentkezik, így a kezelés során figyelembe kell vennünk a komplett tüneteket, ugyanígy azt a tényt is, hogy a kor előrehaladtával a mélyrétegi vízhiány szinte mindenkinél megjelenik.
Hidratáló kezelés
Éppen ezért fordítanak a kozmetikumok gyártói különös gondot az otthoni ápoló termékek palettájára, amelyeket úgy terveznek meg, hogy tökéletesen kiegészítsék a szalonkezeléseket. Hiszen az nem várható el, hogy heti vagy akár havi szalonkezeléssel meg lehessen oldani a problémát – rendszeres napi ápolás szükséges, különösen igaz ez a száraz bőr ápolása esetén. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
1. Az otthoni bőrápolás során fontos a bőr napi kétszeri letisztítása és hidratálása. A letisztítás során a bőrtípusnak megfelelő arctej, olajos vagy habzó lemosó alkalmazása, majd a tonizálás elengedhetetlen olyan természetes kozmetikumokkal, arcvizekkel, amelyek hidratálják a bőrt, és felkészítik az emulziók, olajok felvételére. A letisztításhoz otthon és a szalonban is gyengéd ápolókat érdemes használni, mint pl. a cukortenzidek. Ilyen pl. a coco-glucoside vagy a szappangyökér-kivonat, amelyek kíméletesek a bőrhöz. Tonizálásra tökéletesen alkalmasak az aromavizek keverékei, például a rózsa- vagy az orvosi levendula aromavíz. Fontos továbbá, hogy mindenképpen kerüljük el az alkoholtartalmú tonikok használatát.
2. Szalonkezelés során minden alkalommal, de hetente egyszer az otthoni ápolásba is, be kell illeszteni egy peelingezést, amelynek során az elhalt szarusejtek eltávolításra kerülnek, így a bőr hatóanyagfelvevő képessége jelentősen megnövekszik. A bőr érzékenységétől függően választhatunk enzim vagy savas peelinget is, például glükonolakton tartalmút, amely egy polihidroxi-sav (PHA) – gyengéd hámlasztó, erőteljes hidratáló vegyület, segít a fényvédelemben, és antioxidáns hatással is rendelkezik.
3. Ezután következnek a hidratáló kozmetikumok, a szérumok, majd a magasabb zsírtartalmú krémek.
4. A szalonkezelés alkalmával a hatóanyag-bevitel során az ampullákból, szérumokból különleges hidratáló anyagokat juttathatunk eljárástól függően a bőr felső és mélyebb rétegeibe.
– A hámréteget hidratálhatjuk poliolokkal (pl. glicerin), zsírkisérő anyagokkal (pl. ceramidokkal, lecitinnel), szénhidrátokkal (pl. glükóz), különféle algakivonatokkal vagy természetes hidratáló faktorokkal.
– A mai modern technológiákkal detektálásra került a bőrfelszíni hidrofil lipid összetétele. A természetes hidratáló faktorok (NMF, SSzF) összetevőit is ismerjük. A hiányzó komponensek visszapótlásával jelentős eredményeket tudunk elérni a hidratálásban. Ilyenek az aminosavak, az urea, a PCA, a tejsav és a tejsav sói, a laktátok és a szénhidrátok. A hámréteget hidratálja a közepes molekulatömegű hialuronsav is.
– A kötőszövet hidratálására alkalmas a kis molekulatömegű hialuronsav (a glükozaminoglikán, az extracelluláris mátrix fő összetevője) vagy az aminosavak, oligopeptidek.
Meg kell említeni az okkluzív hidratáló, TEWL-gátló anyagokat, amelyek a láthatatlan vízleadást tudják csökkenteni. Ilyenek pl. a viaszok, mint a méhviasz, vagy az olajok, mint például a szőlőmagolaj vagy a kukoricacsíraolaj.
– Az rendkívül fontos, hogy a hatóanyagok bejuttatása során figyeljünk arra, hogy a bőrben természetesen is megtalálható anyagokkal tudjuk elérni a legjobb eredményeket, valamint a hordozó rendszerekbe (pl. liposzómába) ágyazott hatóanyagokkal hosszú távú hatást tudunk elérni.
5. A kozmetikai kezelést kiegészíthetjük egy gránátalma-kivonattal dúsított jojoba- vagy mandulaolajos masszázzsal.
6. Utána tápláló pakolást tehetünk fel, amelyben különféle hidratáló anyagokat, vitaminokat sorakoztathatunk fel. Ilyen lehet a B3!!alsó index!!!-vitamin, a niacinamid, amely kitűnő hidratáló hatása mellett serkenti a kollagéntermelést is, valamint az E-vitamin (Tocopherol), amely antioxidáns, természetes nedvességmegkötő anyag. További magas minőségű hidratálókat, mint a hidrolizált fibroint (selyemprotein), a hidrolizált búza proteint, vagy az ectoint is alkalmazhatjuk, amely segít csökkenteni a nedvességvesztést.
7. A kezelés lezárásaként az őszi/téli időszakban sem szabad elfeledkeznünk a fényvédelemről. Emellett fontos felhívni a vendégek figyelmét a megfelelő napi folyadékbevitelre is.
Végezetül azt is meg kell jegyezni, hogy némely regeneráló, tápláló kozmetikai összetevő, mint például a retinol vagy a C-vitamin nagy dózisú felhasználása is szárítja a bőrt. Ezért is szükséges a szalonkezelések mellett a hétköznapi ápolás során is minőségi kozmetikumokat használni, amelyek az összetevőket a megfelelő arányban tartalmazzák.
