Ha ma visszanézel a pályád elejére, mit mondanál annak a lelkes, de bizonytalan önmagadnak, aki még csak most indul el az úton? Sorozatunk következő részében Faragó Zsuzsanna Suu sminkmester mondja el a véleményét, aki szerint a válasz nem mindig egy konkrét tanács – sokkal inkább egyfajta belső megnyugvás. Hiszen vannak utak, amelyeket nem lehet lerövidíteni, csak végigjárni.
Szerző: BF
– A pályám során rengeteg dicsérettel és kritikával találkoztam, de ezeket soha nem éltem meg személyes sértésként. Sokkal inkább ösztönző erőt láttam bennük: olyan visszajelzéseket, amelyek arra sarkalltak, hogy tanuljak, fejlődjek, és mindig egy kicsit jobb legyek. Még akkor is, ha egy-egy kritika abban a pillanatban fájt, hosszú távon mind hozzátettek ahhoz, aki ma vagyok – emberileg és szakmailag egyaránt – mondja Faragó Zsuzsanna Suu, majd gyorsan hozzáteszi: éppen ezért nem változtatnék semmin, és nincs olyan üzenet sem, amit a kezdő önmagamnak kellene címeznem. Mindent tapasztalatból tanultam meg.
Az alázat, a szorgalom és a kitartás végigkísérte az utamat, ahogyan az is, hogy mindig a saját fejlődésemre koncentráltam, nem mások eredményeire.
– Ha visszatekintek az elmúlt tizenhat évre, egyértelműen kijelenthetem: egyetlen pillanatát sem bántam meg annak, hogy a sminkes hivatást választottam. Ez az út tele volt kihívásokkal, könnyebb és nehezebb időszakokkal, de mindegyik hozzátett ahhoz az emberhez és szakemberhez, aki ma vagyok. És talán éppen ez a legfontosabb üzenet: minden lépés számít, még azok is, amelyek akkoriban bizonytalannak tűntek – tette hozzá Faragó Zsuzsanna Suu.
Ha az eddigi részekről lemaradtál, Ide kattintva Csernai Judit, ide kattintva Bakos Anikó, ide kattintva pedig Köves Katalin üzenetét olvashatod!
