A kozmetikus szakma látszólag a szépségről szól, valójában azonban sokkal inkább belső erőről, hitről és bátorságról. Tudja ezt már Csernai Judit oktató kozmetikus, ájurvéda jógaterapeuta is, akinek tapasztalatai szerint nem az dönti el, ki lesz sikeres ebben a hivatásban, hogy hány tanfolyamot végzett el vagy mióta dolgozik a szakmában – hanem az, hogy hisz-e saját magában. Mutatjuk, ő mit üzen fiatalkori énjének.
Szerző: BF
– Rengeteg olyan kozmetikussal találkozunk, akik 20 évesen vágnak bele a szakmába, de ugyanúgy jönnek hozzánk 40–50–60 évesen pályát váltók is. És azt látom, hogy a sikeres és a kevésbé sikeres szakemberek közötti különbség nagyon sokszor nem a felkészültség, hanem az önbizalom vagy éppen annak a hiánya – mondja Csernai Judit.
Tapasztalata szerint különösen a pályakezdők küzdenek ezzel a belső bizonytalansággal. Sok tehetséges, elhivatott kozmetikus érzi úgy, hogy „még nem elég jó”, „nincs elég tudása”, ezért nem mer belevágni, nem mer kilépni a komfortzónájából – még akkor sem, ha a szakmai alapjai már bőven megvannak.
– Én mindig azt mondom nekik: higgyék el, hogy elég jók. Ez egy nagyon erős, és sajnos nagyon női minta: nem hisszük el, hogy elegek vagyunk. Főleg akkor nem, ha vállalkozásról, bizniszről van szó – teszi hozzá Judit, aki elsősorban ezt üzenné fiatalkori önmagának: higgy magadban, hidd el, hogy elég vagy, hogy jó vagy.
Mit üzennél mai fejjel kezdő énednek? Bakos Anikó levelet írt fiatalkori önmagának
Csernai Judit szerint ez az egyik oka annak is, hogy sokszor a férfiak magabiztosabban lépnek előre, még akkor is, ha nem feltétlenül felkészültebbek.
– Ők ritkábban kérdőjelezik meg saját magukat. Egyszerűen azt mondják: ehhez értek, meg tudom csinálni – teszi hozzá.
A külső megítélés, befolyás sem segít ezen az önbizalomhiányon. Judit számos olyan történetet hallott, amikor a környezet – akár a család – nem támogatta a kozmetikusi pályát.
– Volt olyan tanulóm, akinek a férje azt mondta, legyen rendes szakmája, a kozmetikus nem az. Vagy hogy nem keres eleget, nem elég fontos a munkája. Ezek nagyon mélyen be tudnak égni az emberbe. Pedig el kell fogadni, hogy ebben a szakmában sem lehet mindenkinek megfelelni. Teljesen normális, ha van olyan vendég, akinek nem tetszik a munkád, vagy nem passzol a személyiségedhez. Ettől te még nem vagy rossz szakember, egyszerűen nem neki való vagy – mondja.
Meghatározó, mire figyelünk
A legnagyobb csapda szerinte az, amikor valaki a száz pozitív visszajelzés helyett arra az egy negatív hangra figyel.
Ha százan azt mondják, hogy fantasztikus vagy, és egy valaki nem, akkor nem arra az egyre kell koncentrálni.
A fejlődés iránti igény viszont kulcskérdés. Aki folyamatosan tanul, képzi magát, utánanéz az újdonságoknak, tanfolyamokra jár, szakmai cikkeket olvas, az egyszerűen nem lehet felkészületlen. Ilyenkor a legfontosabb, hogy ő maga is elhiggye: jó szakember.
Csernai Judit saját útja sem volt mentes a bizonytalanságtól.
– Engem nagyon hamar dobtak be a mélyvízbe. Előbb dolgoztam egy márkánál, mint hogy hivatalosan kozmetikus lettem volna. A termékek tudását magabiztosan hoztam, de sokáig féltem attól, hogy az általam oktatott szakembereknek több a gyakorlata, mint nekem – meséli. Idővel azonban rájött, hogy nem minden a ledolgozott évek száma. – Rengeteg olyan készség van – ilyen a vezetés is –, ahol nem az számít, mióta csinálod, hanem az, mennyi ‘repült órád’ van benne. Van, aki egy-két év alatt sokkal jobb szakemberré válik, jobban masszíroz, jobban ráérez a kozmetikus létre, mint az, aki húsz-harminc éve dolgozik.
Az üzenete egyértelmű: a tudás fontos, de önbizalom nélkül nem ér sokat. És talán ez az a belső munka, amit a legtöbb kozmetikusnak – és nem csak nekik – el kell végeznie ahhoz, hogy igazán sikeressé váljon.
