Volt egyszer egy kislány, akinek a nagymamája fodrász volt, a nagypapája pedig egy fodrász szövetkezet vezetője – nagyon-nagyon régen, a 70-es években –, akik sokszor magukkal vitték őt egy-egy fodrász és kozmetikai versenyre, vagy éppen egy új üzlet megnyitójára. Mindez nagyon izgalmasnak tűnt a számára: a csillogás, a sminkek, az illatok, a hajlakkfelhők és a szép ruhák az elegáns szállodákban. Morvai Andrea, egészségügyi végzettséggel rendelkező, holisztikus szemléletű kozmetikus mester, gyakorlati oktató már gyermekként belecsöppent a szépségipar világába.
Szerző: MG
A vonzó csodavilág ellenére előbb mégis az egészségügy felé vetted az irányt.
Morvai Andrea: Az emberi test működése, tökéletessége mindig is lenyűgözött. És ez a mai napig meghatározza a munkámat, a hitemet, és azokat az eredményeket, amelyeket kozmetikusként érek el a vendégeimnél.
Felnőttként, két kamasz gyerek mellett ültem vissza az iskolapadba, hogy megtanuljam azt a szakmát, ami végül a hivatásom lett. Ennek 25 éve. Negyed évszázad. Hihetetlen, milyen gyorsan elszaladtak ezek az évek. Azóta már az unokáim is kamaszodnak A legszebb az, hogy soha, egyetlen napon sem éreztem még azt, hogy nehezemre esne bemenni a munkahelyemre. Kicsit lassabban, de ugyanolyan lelkesedéssel indulok el ma is.
Sok tanulás, képzés, mestervizsga, szakmai gyakorlati oktatóképzés volt ezekben az években. Közben az akkori szalonban voltak tanítványaim, akik ma már a kolléganőim. Van, akivel baráti kapcsolatunk is lett. Néhányan közülük már mesterek, akik szintén mentorálnak. Ez igazán szívmelengető érzés, nagy büszkeség a számomra.
A szakmában eltöltött 25 évből megosztanál velünk néhány meghatározó, emlékezetes pillanatot?
Morvai Andrea: A szamárlétrát végigjárva, eleinte segítőként, később oktatóként képviseltem az akkori cégemet. Emlékszem, az első tanfolyamom után azt mondtam, ez nekem nem megy, soha többet nem szeretnék a kolléganők elé állni. Nem így lett. Nagyon sok képzést tarthattam itthon és külföldön is. Később egy iskolában is taníthattam szakmai gyakorlatra a jövő generációját. Nagyon szerettem ezt az időszakot. A legnagyobb élményem talán mégis az volt, amikor az országos kongresszus szakmai blokkját vezethettem mintegy ezerfős közönség előtt.
Teltek, múltak az évek, új termékeket, új gépeket ismertem meg. Fejlődtem, invesztáltam, tanultam. Ebben a szakmában – úgy gondolom – folyamatosan képezni kell magunkat, nem lehet megállni, mert a fejlődés nagyon felgyorsult.
Aztán jött a járvány, amit mindannyian megéreztük, aminek viszont lett egy pozitív eredménye is, mert az új munkarendemnek köszönhetően azóta egyszerre csak egy vendéget kezelek. Korábban egy nagy szalonban dolgoztam, ahol többen voltunk, és ahol a kozmetika mellett más szolgáltatás is volt. Ekkor már egyre jobban éreztem, hogy lépnem kellene. Számolgatás, tervezés, helyszín, mennyibe fog kerülni, mit mondok majd a többieknek, mit szólnak majd a vendégek, és a kérdések csak záporoztak.
És egy szép, őszi napon jött a lehetőség. Nem volt idő a latolgatásra, kifogások gyártására, patópálkodásra. Döntöttem és belevágtam. A párom nagyon sokat segített. A helyiséget teljesen felújítottam, és a saját ízlésemre és elképzelésemre alakítottam ki. Színek, bútorok, világítás, hangulat, energia…mind-mind én voltam.
Nemcsak én, a vendégeim is imádják. Lehet, hogy sok idő telt el, míg megvalósult, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy nem adtam fel az álmomat, és az álmom minden nap ott lebegett előttem arra várva, hogy megvalósítsam.
Az álmom minden nap ott lebegett előttem arra várva, hogy megvalósítsam.
Az álmaid szalonjának első évfordulóját egy kisebb rendezvénnyel ünnepelted meg, ahol ajándékokat is osztogattál. Kiket leptél meg a „Leg-leg-leg” oklevelekkel?
Morvai Andrea: Jubileumi ünnepséggel emlékeztünk meg az üzlet egy éves megnyitásáról, és a szakmában eltöltött 25 évemről. Egy kis ajándékkal készültem a vendégeim számára, amivel szerettem volna megköszönni nekik, hogy támogattak az elképzeléseimben, hogy velem együtt örültek a szakmai sikereimnek, és drukkoltak, amikor a titkos terveimről meséltem nekik. Így született meg a „Leg-leg-leg” oklevél ötlete: Ki az, aki a legrégebb óta a vendégem, ki az, aki 2025-ben a legtöbbször járt nálam, ki vásárolta a legtöbb terméket az otthoni bőrápolásához, és ki az, akinek már a gyereke is hozzám jár?
Külön öröm volt számomra, hogy az általam preferált márka vezetősége is eljött erre az alkalomra. Nekik is megköszöntem a sok támogatást, és azt közösséget, amelyhez jó tartozni.
Kellemes nap volt. Könnyed, vidám, kötetlen. Voltak finom falatok, pezsgő, lufi, sok nevetés és elmélyült beszélgetés. Valamint az az igény, hogy legyen ilyen közösségi nap máskor is.
Kívánom minden kolléganőmnek, hogy legyenek céljaik, álmaik, és legyen kitartásuk, hitük a megvalósításukhoz!
