Pelsőcziné Bartos Andrea ezüst koszorús kozmetikus mester, elméleti és gyakorlati oktató, országos vizsgaelnök a kozmetikus alapvizsgától a mesterszintig. Szóval nem nagyon van olyan a szakmában, aki ne ismerné őt. Andrea saját bevallása szerint szigorú – emiatt tartanak is a vizsgákon tőle -, de őt a jószándék vezeti: szeretné, ha még a vizsgán is tanulna a diákja.
Szerző: BF
„Régi motoros” vagy a szakmában… nehezen indult?
Pelsőcziné Bartos Andrea: 1989-ben, a rendszerváltáskor érettségiztem. Gyógyszerész akartam lenni, de jött egy sugallat, és szeptemberben nem az egyetem padjaiba ültem be, hanem a kozmetikus iskolába, ahova akkor nehéz volt bekerülni. Apám 800 dolgozóval rendelkező Állami Gazdaságot vezetett, Anyám a Járási Vöröskereszt vezetője volt. Nem örültek a döntésemnek, de támogattak.
Más világ volt akkor. Kozmetikus tanulóként evidens dolog volt, hogy rövid, lakkozatlan a körmünk, fehér ruhában, fehér papucsban dolgoztunk, és a mesterünk szava szent.
Mióta oktatsz?
P. B. A.: A kezdetektől foglalkozom a tanulók gyakorlati oktatásával, azt hiszem úgy a 70. tanulónál járok. Amit látok, hogy a mostani diákok mások. Mondok egy példát: előfordult, hogy a kezdő tanulóm barna, kötött, raglánujjú pulóverben akart gyantázni, és meg kellett értetni vele, hogy miért nem helyes ez. Mosolygok, mert ma az általa preferált cég elegáns ruhájában fogadja a vendégeit. Több éve tanítok, tanítottam kozmetikus iskolákban szakmai ismereteket és elektrokozmetikát. Vizsgaelnökként részt veszek a kozmetikus vizsgáztatásban az alapvizsgától a mesterszintig. A mestervizsga szakmai és vizsgakövetelményeinek a kidolgozásában több alakalommal felkérést kaptam, felkészítő jegyzetet lektoráltam is. Rengeteg szakmai barátot szereztem az országban az oktatás, és a vizsgáztatások során.
Úgy tudom, hogy a mai napig rendszeresen tanulsz te is…
P. B. A.: Igen, fontos számomra a tanulás. Az egyetemet kitűnő eredménnyel végeztem, maximális pontszámmal mestervizsgáztam, rengeteg képzésen, tanfolyamon vettem és veszek részt folyamatosan. Orvos barátaimtól pedig hatalmas tudást szereztem több érdekes területen. Emellett az innováció és az edukáció is az életem része. Rengeteget olvasok. Szakmai témákat, külföldi írásokat, bölcsességeket, életutakat, és a kutyákról.
Most épp mit olvasol?
P. B. A.: Most Zolcer János: Gorbacsov titka című könyvet – félretéve a politikát. Kíváncsi voltam, hogy egy híres politikus hogyan élhetett születése pillanatától egy nagy tűzfolttal a fején. Na, ez is a szakmaiságom! (mosolyog – a szerk.)
Téged mi inspirál?
P. B. A.: Az igény, a belső motivációm arra, hogy innovatív módon naprakész legyek, a legjobbat adjam a vendégeimnek, és az iskolában elméleti órán a tanítványaimnak.
Mi a véleményed a diákokról? A mai fiatalok is ennyire elhivatottak?
P. B. A.: Mi, a „régiek” a Tisztelet és az Alázat szentségét tanultuk, és tartjuk magunkénak. Sokfélék a tanulók. Volt háziorvos, mentőorvos, gyógyszerész, közgazdász tanulóm, nálam vizsgázók, akik alázattal álltak a tanulói státuszba. De ott a másik tábor, aki ugyancsak munka mellett felnőttoktatásban végezné az iskolát, amiről azt hiszik először, hogy ez egy könnyen elvégezhető tanfolyam. Amikor kiderül számukra, hogy magas szinten kell tanulni az emberi bőrről, kémiából, anyagismeretből, élettanból, akkor vagy feladja az ágazati alapvizsga után, vagy elvégzi gyenge szinten. Ott vannak a nappalis fiatalok, akik közül sokan nem akarnak iskolába járni, mert nem tartják fontosnak.
Élő, emberi bőrön dolgozunk, ami évtizedek múlva sem felejti el az őt ért sérelmeket.
Nem tudom, hogy ezek a fiatalok hogyan fejtik majd meg a bőrön megmutatkozó jeleket, „segélykiáltásokat”, ha végzett szakemberek lesznek. Sokat fejlődött a szakma, technikák, hatóanyagok, eljárások, elektrokozmetikai gépek területén. Nagy tudást, szakértelmet követel mindez. Régen a kozmetikus tanuló kozmetikus lett, aki a bőr szépítésével, ápolásával akart foglalkozni. Napjainkban a szempilla és a szemöldök styling érdekli a frissen végzetteket. Sajnos az a vizsgáztatói tapasztalatom, hogy a bőrhöz, a bőrtípusokhoz, a bőrön található rendellenességekhez sokan nem értenek.
A marketing most nagy úr! Ha jó a kozmetikus marketing stratégiája, nagy tömegeket tud maga mellé állítani a Social média felületein keresztül.
Mi lehet a probléma?
P. B. A.: Nem tudnak „kerek egészben” gondolkodni, sem diagnosztizálni a frissen végzettek (tisztelet a kivételnek!). A hiányosság onnan ered, hogy nem olvasottak, nem beszélgetnek, telefon-függőségben élnek. Az emberi test működése pedig nem ismert sokuk számára. Azon vagyok az oktatásaim során, hogy minél szélesebb körben mutassam be az emberi bőrt és működését, problémáit, a kozmetika világát mind az iskolában az elméleti, és a szalonomban a gyakorlati óráimon. Nem minden kozmetikus szakember rendelkezik tökéletes finommotorikai képességgel vagy tökéletes elméleti tudással.
Hogy látod, mi a legfontosabb manapság a vendégeknek?
P. B. A.: A mai nő, a vendég olvasott, kíváncsi, és „mindentis” ki akar próbálni. Elvárja tőlünk, kozmetikusoktól, hogy mindenhez (is) értsünk. Sokuk rendszeresen jár kozmetikába, de vannak, akik 50 évesen döbbennek rá, hogy létezik ez a szolgáltatás, és akkor veszik igénybe, mert nem akarnak megöregedni.
Milyen vagy vizsgáztatóként?
P. B. A.: Amikor vizsgáztatok, általában félnek tőlem a tanulók, sőt, a mesterjelöltek között is akadt már olyan, aki tartott tőlem. Tartanak a határozottságomtól. Pedig az ars poeticám a segítségnyújtás. A célom az, hogy még a vizsgáján is tanuljon a jelölt, lehet szó akár mestervizsgáról is. Fontos, hogy a „fehér foltok”, a megválaszolatlan kérdések értelmet kapjanak.
Mi a legfontosabb tulajdonsága egy kozmetikusnak szerinted?
P. B. A.: Elsősorban a vendégei tisztelete és az elfogadás.
Nagyon sok mindennel foglalkozol, marad szabadidőd?
P. B. A.: A munkám a hobbim is egyben, ahol preferálom a naprakész tudás mellet a színek szeretetét, a pozitív emberi kapcsolatokat. Szeretek sminkelni. Régebben versenyeztem is. Esküvőkiállításokon pedig rendszeresen modelleket sminkeltem. De a munka mellett szeretek utazni, a nap, a víz, a természet közelsége az éltető erőm. Nagy „gurmé” létemre szeretem a jóféle ételeket, a bajai „Sobri” halászlét, a termelői és kézműves piacok portékáit, vagy meginni egy jó pohár sauvignon blanc-t a férjemmel. De nem csupán enni, főzni és sütni is szeretek a családomnak, a konyhában is szeretek alkotni.
Másik nagy hobbim a kutyáim: a nagytestű közép ázsiai juhászok, és a parson russell terrier szukám, kutyakiállításokra is járunk. Iskolába jártam velük, handling órákat vettem, hogy megtanuljam a kutyákkal a türelmet, a felvezetés technikáját, a fegyelmet, ami egy kutyakiállításon elvárás. Az évek során megismertem a kutyák lelkét. Az első parson russell terrier kan kutyám nagy tanítóm volt. Összességében elmondhatom, hogy szívvel-lélekkel csinálok mindent az élet minden területén.
A segítés és az optimizmus az életem motivációs rugója.
Egy ilyen színes, tartalmas és gazdag pályívvel van még célod?
P. B. A.: Azt szoktam mondani, hogy erre a szakmára igaz: „mindenki másként csinálja”, de ha az utunk ugyanaz, akkor a végeredménynek is ugyanolyannak kell lenni! Célom, hogy mindenki (kezdő, és „régi motoros” kozmetikus) számára egyértelmű legyen: ha van egy korpás szeborrea felszíni vízhiányos bőr, amit, ha megszabadítunk a comedóktól egy tisztító kezelés során…akkor az a diagnosztizálásnál még korpás szeborrea felszíni vízhiányos bőr marad!
Végezetül Marcus Aurelius szavait küldöm mindenkinek:
Ha azzal töltöd az idődet, hogy
pillangókat kergetsz, el fognak repülni.
De ha azzal töltöd az idődet,
hogy szép kertet alakíts ki,
a pillangók maguktól jönnek hozzád.
Ha arra koncentrálsz, hogy
fejleszd magad, minden, amit
akarsz, el fog jönni hozzád.
Az alapján vonzunk, hogy kik
vagyunk, nem pedig az alapján,
hogy mit akarunk.
Ne hajszolj, hanem vonzz
magadhoz!
