A kozmetikus szakma az utóbbi évek során sok változáson ment és megy át. Változnak a trendnek és változnak az igények a vendégek részéről is. Rengeteg új eljárás, hatóanyag és eszköz került be az elmúlt 10 évben a kozmetikába. Köztük néhány „vitatott”.
Szerző: MÓRÓ GABRIELLA kozmetikusmester
A kozmetikai ipar sok bevált, közkedvelt elektrokozmetikai és manuális eljárása az orvostudományból ered.
A bőrszépítő módszereket mérhetetlen érdeklődés övezi. Ezért sem meglepő, hogy a szépségipar egyre több, az orvoslásban szabványszerűen használt eszközt, technikát, hatóanyagot vesz át.
Ezekre az esetekre jellemző, hogy egyszerűsítik a használat módját, csökkentik a behatolási mélységet és ezzel együtt a gépek technikai tudását is – például a lézerek közül mi csak a soft-lézereket használhatjuk, ami nem véletlen.
Alapvető különbség a két szakma között az is, hogy a kozmetikusok nem dolgozhatnak a bazális réteg alatt (a sminktetoválást kivéve, ahol inert anyagot juttatunk be meghatározott mélységbe), csak az orvosok. Kozmetikusok a szervezet integritását sértő eljárásokat nem végezhetnek.
Az orvostudományból származó elektrokozmetikai metódusok közé tartoznak többek között az elektromos árammal és ultrahanggal való kezelések, a vákuum-masszázs, a lágylézeres, a bioptron lámpás eljárások, illetve a legutóbbiak: az abráziók, a rádiófrekvencia, a kavitáció, a HIFU, az elektroporáció és az IPL.
Ezzel el is érkeztünk azokhoz az eljárásokhoz, amelyek már ennél is tovább mennek, mert vagy nekrózist (sejthalál) okoznak, roncsolnak, vagy valamilyen direkt hatóanyagot juttatnak a bazális réteg alá.
AZ ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZ FOGALMA
Az EÜ 1997. évi CLIV. törvény 3. § h) pontjának ha-hd) alpontja alapján orvostechnikai eszköz minden olyan készülék, amelynek célja:
– ha) a betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése;
– hc) az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése, pótlása vagy módosítása, például a hialuronsavas fillerek;
– ha) nagy teljesítményű lézerekkel a körömgomba, az érelváltozások, a bőrkinövések eltávolítása, a lézeres hámlasztás, a plazmával való szemhéjránctalanítás (pontszerű necrosis), a cryo, a lézeres alakformálás, a HIFU 4 mm alatti mélységben – ezek eleve betegségek vagy betegségmegelőzés céljából történő kezelések;
– hd) a hialuronsavas, a botoxszal való és a bioszálas feltöltések.
Ez utóbbiakat jelenleg sokan „vitatott eljárások”-ként emlegetik, és annak ellenére végzik, oktatják a kozmetikusoknak (vagy laikusoknak!), hogy sem a jogszabályi környezet, sem a tudásunk és a feltételrendszerünk nem adott ezen eljárások biztonságos végzéséhez.
A kozmetikus kompetenciájának határai
A lézeres körömgomba-, bőrnövedék-, tetoválás-, szőreltávolítás, érés pigmentkezelés (frakcionált lézer, carboon peeling) jelenleg nem kozmetikus kompetencia. Ahogy a plazma- és a hialuronpen, a botox és bioszálas feltöltések sem azok.
Ezeket az eljárásokat az egészségügyi törvény szabályozza, és orvosi hatáskörbe helyezi. Az 1/2011. (I.7) NEFMI és a 15/2006. OM rendelet alapján: sem OKJ-s képzettségű egészségügyi dolgozó, sem kozmetikus nem végezhet injekciózást – sem önállóan, sem orvosi utasításra.
A kozmetikus nem végezhet ilyen beavatkozásokat,
- mert az eszköz-, a bőr- és a kézfertőtlenítést nem egészségügyi elvárással fertőtleníti,
- nem használ steril eszközöket,
- nem ismeri fel a szövődményeket, a nem várt eseményeket és
- nem képes azok elhárítására,
- nem egészségügyi elvárás szerint és módon gyűjt és rögzít elektronikusan adatokat,
- ha kozmetikusként van is felelősségbiztosítása, az nem megfelelő erre a tevékenységre.
Szakmai szemmel nem is értem, hogy miért nevezzük ezeket „vitatottnak”?! Hiszen ezeket legfeljebb a kozmetikusok egy csoportja vitatja, mert szeretnék, ha az orvosok „átengednék” nekünk a fenti eljárásokat, hogy hivatalosan is beletartozzanak a kozmetikus tevékenységébe.
Hol a határ?
Ez lenne a jövő kozmetikája? Pár év múlva már arcplasztikát fogunk a tevékenységünkbe beemelni? Van olyan kolléganő, aki a honlapján szemhéjplasztikát, teljes (hialuronnal, botoxszal) arctöltést, a glabella és fül előtti terület töltését, lézeres arcfiatalítást hirdet.
Nem az a kérdés, hogy elég bátrak vagyunk-e, és elég ügyes-e a kezünk, hanem az, hogy
- képesek vagyunk-e magasabb szinten megtanulni az anatómiát;
- felismerjük-e az esetleges szövődményeket;
- képesek vagyunk-e ezeket elhárítani;
- kiépítettük-e azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a fertőzésveszély és a szövődmények elkerülésében és hogy
- a vendégekről, a szolgáltatásról megfelelően és kötelezően elektronikusan rögzítsünk adatokat;
- ezzel együtt a lehetséges következményeket és a felelősséget is teljes mértékben felvállaljuk?
Jelenleg ez a feltételrendszer nem adott.
Jogszabályban rögzítettek a határaink
A jogszabályok tekintetében egyértelmű: ami a kozmetikus KKK-ban (korábban SZVK-ban) le van írva, ami a kozmetikus munkaterület leírásban szerepel, azt végezheti jogszerűen a kozmetikus.
Ami nem szerepel benne, azt nem.
Tehát arc- és szemhéjplasztikát, a tetoválás és a bőrnövedékek vagy a lógó szemhéj bőrének eltávolítását stb. sem végezhetjük –, ahogy pszichológusok sem leszünk attól, hogy több száz ember problémáját hallgatjuk meg.
A kozmetikusok az MKIK és az ITM felügyelete alá tartoznak és nem az EMMI-hez, így semmilyen egészségügyi tevékenység, pláne orvosi végzettséget előíró, nem végezhető. Ez nem a mi hatáskörünk.
Ápolunk és szépítünk, nem gyógyítunk.
A változtatás feltétele
Semmi sem állandó, csak a változás. Lehet és kell is változtatni ésszerű határok közt, ha az a szakma épülésére, a vendégek és a mi javunkra szolgál.
De nem úgy, hogy egy eljárás gyakorlatba ültetése megelőzi a hozzá szükséges tudást, és hogy anyagi haszonszerzéstől vezérelve, ügyeskedve kikerüljük a jogszabályokat, majd tízből öt jól sikerült esetnél már hirdessük és oktassuk is azt – és persze a másik nem jól sikerült öt esetet, azaz öt, akár egy életre megnyomorított vendéget a sorsára hagyva.
Ha az orvosok és felettes szerveik úgy látják, hogy a kezünkbe adhatóak újabb, jelenleg még orvosi kompetenciák, és az előírt feltételrendszer kialakítására is sor kerül, akkor személy szerint én is megteszek mindent, hogy a kozmetikusok szakmai tevékenységi körét ehhez igazítva, jogszabály-módosítást kérjünk.
Ez azonban, hangsúlyozom még egyszer, annak a függvénye, hogy orvosi körökben mit és hogyan hagynak jóvá, és a feltételrendszer kialakítása megtörténik-e.
Addig pedig be kell tartani a jelenleg hatályos jogszabályokat, és a kompetenciahatárokon belül maradva fejlődni, tanulni, képezni magunkat.
Annyi sok más, hatékony kezelés van a kezünkben, ami nagyon látványos és eredményes, ezért érdemes azokat jól felépítve, a megfelelő szaktudással kibővítve használni.
A legcsodálatosabb dologgal dolgozunk, a személyiségünkkel és a kezünkkel, amivel megérinthetünk másokat, fizikálisan és érzelmileg is, hiszen energiákkal dolgozunk, és ezzel olyat tudunk adni, amivel elvarázsoljuk a vendéget, aki emiatt rendszeresen vissza fog vágyni és térni hozzánk.
Ez kiváltságos dolog és hatalmas kincs, hiszen nagyon kevés embernek engedjük meg, hogy hozzánk érjen, simogasson, tudjon a legféltettebb titkainkról.
A mi dolgunk a prevencióra nevelés, a rendszeres kozmetikai kezelésekre való szoktatás és a lakosság edukálása a helyes bőrápolást illetően.
MÓRÓ GABRIELLA kozmetikusmester,
a BKIK Kézműipari Tagozat XVII. Egészségügyi Szolgáltató Osztály, Kozmetikus Szakma Csoport elnöke.
