Pólya Veronika: A kihívások éve

Szeretem a kihívásokat – hangsúlyozta Pólya Veronika kozmetikus, akivel majd egy éve beszélgettünk, amikor nagy fába vágta a fejszéjét azzal, hogy otthagyta a neves, esztétikai klinikán élvezett kényelmes, biztos pozícióját, és saját üzletet nyitott – egy barber szalonban. Most újra megkerestük, hogy megkérdezzük, hogyan alakult az elmúlt éve.

Szerző: MG

Nagyon nagyot változtattál az életeden. Nem bántad meg? Sikeres évet zártál?

Szeretem a kihívásokat, ha nem lennének, esküszöm – mondja mosolyogva Veronika – nem is ezt a hivatást választottam volna. Az, hogy otthagytam a biztos bevételi forrásom, bevallom, bizony sokszor felmerült bennem kérdés formájában az utóbbi hónapokban.
De mindenkinek megvan a maga prioritása. Az enyém az, hogy a nap végén érezhessem, hogy tényleg segítettem, tényleg jót tettem, és eközben senkit sem használtam ki vagy vertem át – és azt, hogy a vendégeim bíznak bennem.
Az életfilozófiám, ami egyben a szakmai hitvallásom is, az az, hogy inkább legyen jóval kisebb a bevételem, de nem ajánlok olyan dolgot senkinek sem, amire valójában nincs szüksége. Ebből is látható, hogy nem vagyok jó üzletasszony – folytatja nevetve. –  Nem is azért lettem kozmetikus, hogy rommá keressem magam, hanem kizárólag azért, hogy minél több embernek segíthessek. Ezért nekem (az is) fontos, hogy csak annyit költsenek nálam, amennyi feltétlenül szükséges. Bár jobban kereshetnék egy másik úton, de az nem az enyém lenne.  A kapcsolatom a vendégeimmel egészen különleges, szinte bármikor kereshetnek bármivel, a legegyszerűbb bőrápolásos kérdéstől kezdve, egészen az esztétikai eljárásokig.

Hogy érzed magad, sikerült beilleszkedned a barber szalon mindennapjaiba?

Nagyon jól érzem magam itt, és egyre jobban értékelem azt, amim van, és azokat, akik körülöttem vannak. Bevallom, néha úgy érzem, bolond vagyok, hogy szembe megyek a széllel – mondja elkomolyodva –, de a nap végén, amikor üzeneteket kapok a vendégeimtől, az megerősít abban, amilyen vagyok, és amit csinálok. Azt gondolom, az elmúlt évemet a vendégeim sikersztorijaiban kell mérnem – innen nézve nagyon sikeres vagyok.

Van pár ember, akire felnézek a szakmában, és a vendégeim mellett, sokszor belőlük is merítkezem, mert csodálom őket, és remélem, hogy egyszer én is eljuthatok oda, ahol ők most vannak, és hogy én is elmondhatom majd, hogy igen, megérte.

 

A pályaválasztásomat nem a pénzkeresési lehetőség motiválta, hanem a segíteni akarás.


Hölgyvendégeid is vannak? Ha igen, ők elfogadták, hogy egy alapvetően férfiakra specializálódott helyre menjenek hozzád?

A szalonban hárman vagyunk, két borbély lány és én. Bár a vendégeink többnyire férfiak, nekem vannak női vendégeim is. Őket nem érdekli, hogy ez egy borbély szalon. Az is lehet, hogy fel sem tűnt nekik, mert itt nincs az a tipikus, férfias hangulat.

Mi alapján döntsünk, amikor kozmetikai márkát vagy gépet keresünk?

Erre az évre mit tervezel?
Az idei évi terveimet még nem szeretném felfedni. Sok mindent elemezgettem az elmúlt évben, amit egyelőre még csak emésztgetek. Viszont van egy-két dolog, amit nagyon szeretnék megvalósítani, és aminek a reményei szerint a vendégeim is örülnek majd, de ez egyelőre titok – legközelebb elárulom (mosolyog – a szerk.).