Egyre több vendég keres növényi alapú és „cruelty-free” terméket, hiszen sokan életmódváltásból, etikai, fenntarthatósági, környezetvédelmi és/vagy egészségügyi aspektusból is meghatározzák a választásukat. Azt gondolhatjuk, hogy szakemberként könnyű kideríteni egy készítményről, hogy tartalmaz-e állati eredetű anyagot, ám a valóság ennél árnyaltabb.
Szerző: Csernai Judit, a Biodroga oktató kozmetikusa, ayurvéda jógaterapeuta. Fő érdeklődési területe a speciális hatóanyagok, a masszázstechnikák, illetve a holisztikus kozmetika.
Nagyon sokféle elnevezése, kódja lehet az összetevőknek, így sokszor nem is tudjuk, milyen származású anyaggal állunk szemben. Ebben szeretnék most segíteni egy kétrészes összefoglalóval, a teljesség igénye nélkül.
Milyen összetevőket kerüljünk?
Vannak könnyebben kiszűrhető állati eredetű anyagok, amelyeket megnevezésük szerint egyértelműen megtalálunk az összetevői listán. Azért fontos tudnunk, hogy attól, hogy egy készítmény „bio”, „natúr” vagy „természetes” felirattal rendelkezik, még tartalmazhat állati eredetű anyagot.
⇒ A sminktermékek egyik jellemző színanyaga a kármin, ez adja a rúzsok vörösességét. Az összetevő listában Carmin néven vagy CI 75470 színkód alatt található – ez vegán rúzsba semmiképpen nem kerülhet be. A sellak a körömlakkokat teszi szinte lerobbanthatatlanná. Mindkettő eredeti gazdája egy ízeltlábú.
⇒ Az ajakápolók és a szempillaspirálok egyik leggyakrabban használt alapanyaga a méhviasz, amelyet a listán Cera alba vagy Beeswax megnevezéssel találunk. Nem szívódik fel, a bőr felszínén marad, nem allergizál, ellenáll a hőnek és a fénynek, tehát könnyű alkalmazni. A méz (INCI-nyelven Mel vagy Honey) hidratáló és bőrpuhító tulajdonságai miatt közkedvelt, melynek egyik különleges fajtája a manuka méz (sokszor csak a manuka szót használják, ezért nem egyértelmű). A propoliszt sebgyógyító, hámosító kenőcsökben találjuk meg, míg a méhpempő (vagyis Royal jelly) egy bőrkondicionáló, anti-aging hatóanyag.
Ne tévesszen meg minket, hogy a méhészeti termékek 100%-ban természetes összetevőnek minősülnek és alkalmazhatók bio vagy natúr készítményekben, ezek nem vegán anyagok. Szerencsére nagyon sok növényi alternatíva létezik a kiváltásukra. Ilyen például az ajakápolókban használatos karnauba viasz, amelyet méhviasz helyett használnak, és még a mézre allergiások is alkalmazhatják. Sebgyógyításnál a sheavaj, a jojobaolaj vagy az avokádóolaj kiváló alternatíva. Érzékeny bőrre a kenderolaj vagy a CBD-tartalmú készítmények, míg érett bőrnél a szőlőmagolaj és a mandulaolaj bizonyulnak jó választásnak.
⇒ A bőrbe fel nem szívódó, vízálló réteget adó tulajdonságáról ismert a lanolin, más néven gyapjúzsír. Kéz-krémek, ajakápolók, popsikrémek alapanyaga. Kivonatait többféle elnevezéssel találhatjuk: Cholesterol, Isopropyl Lanolate, Laneth, Lanogene, Lanolin Acids, Lanolin Alcohol, Lanosterols, Sterols, Triterpene Alcohols, Wool Fat, Wool Wax.
A lanolin alapvetően egy kegyetlen eljárás, a birkanyírás egyik mellékterméke. Nem tartalmaz olyan különleges hatóanyagot, ami miatt elengedhetetlen lenne a kozmeti- kumokban, ellenben nagyon olcsó alapanyag. Kiváló marketingjének köszönheti, hogy a „lanolinos” kifejezés a reklámokban a gyengédség és az ápoltság szinonimája lett. A vegán arckrémekben tökéletesen helyettesíthető sheavajjal, növényi glicerinnel vagy más növényi vajakkal, amelyek nemcsak a bőrfelszínen maradnak, hanem további tápláló anyagokkal (vitaminokkal, olajsavakkal) látják el a bőrt.
⇒ A következő, nagy karriert befutott „hívószavunk” a kollagén. Szó szerint fürdünk benne. Nemcsak a krémekbe, szérumokba keverik, hanem „szépségitalokban” az örök ifjúság zálogaként forgalmazzák. Mi is a kollagén? A levágott állatok nyesedékéből (vagyis kötőszövetéből, csontjából és bőréből) kifőzött fehérje. Főként sertés-, marha-, hal- és medúzakollagénnel találkozhattunk a polcokon. Mivel kozmetikumként drágábban adható el, mint gumicukorként (ami konkrétan ebből áll, hiszen a zselatin maga a hidrolizált kollagén), valóban jövedelmező ipar-ág. Érdekesség, hogy a halkollagén vallási okokból (az iszlám halal szerint élők miatt) jelent meg a piacon.
A kollagén egy strukturális fehérje, mely a szervezet számos szövetében – mint a porcok, csontok, bőr – megtalálható. Különféle építőkockákból, aminosavakból áll. A bőrben a szövet feszességét és tartását adja. A kor előrehaladtával a bőr saját kollagéntermelése lelassul, míg a lebontó enzim (a kollagenáz) továbbra is igen aktív marad, ami a ráncok megjelenését eredményezi. Mivel nagy fehérjéről beszélünk, ezért az egész egységet nem tudjuk „betuszkolni” a bőrbe, csak darabkákat (fragmenseket) juttathatunk a mélyebb rétegekbe. Ezeket peptideknek hívjuk. A modern, biotechnológiai peptideket növényi aminosavakból „legózzák” össze laboratóriumokban. Nagy tisztaságú anyagokról beszélünk, melyek molekulaméretét tökéletesen tudják szabályozni, igen hatékonyak és nem okoznak allergiát. Ellenben drágák, ám a fejlődésnek ára van. Tehát a vegán kozmetikum nem tartalmaz állati kollagént.
A legújabb kutatások eredményeképpen megjelent növényi alapú kollagén annyira hasonló hatóanyag, hogy az INCI-elnevezésben is soluble collagen elnevezéssel szerepel. A Pichia pastoris élesztőgomba speciális erjesztésével létrehozott, humán kollagénra hasonlító anyagot regeneratív gyógyászati célból fejlesztették ki, ám a kozmetikai ipar is hamar megtalálta.
⇒ A bőrben található fehérjék közül a kollagén a stabilitást, míg az elasztin a rugalmasságot adja. Habár ugyanolyan fontos a fiatalos és feszes bőr szempontjából, nem lett úgy felkapva, mint a testvére. Ugyancsak hidrolizálják és feldarabolják az emlősök és tengeri halak kötőszövetéből származó anyagot, így fragmensenként juttatják a bőrbe.
⇒ A keratin vízben nem oldódó fehérje, mely az emlősök külsejét fedő bőrt, a körmöt, hajat, szőrzetet, szarvat, patát alkotja. Speciális szerkezete miatt nagyon ellenálló, és ez az a tulajdonság, melyet a haj- és bőrápoló termékekben kihasználnak. A haj puhább, könnyebben fésülhető, dúsabb és kevésbé elektrosztatikus. Nem kell rendezetlen fürtökkel az utcára mennünk, mert ennek az összetevőnek is létezik növényi alternatívája, melyet zab-, kukorica-, búza- és szójafehérjéből alkottak meg.
⇒ A tejben legnagyobb mennyiségben megtalálható fehérje a kazein (INCI-megnevezéssel: Casein). Főként hajápolókban találkozhatunk vele, hiszen a hajnak volument ad, és csökkenti a hajszálak statikusságát. Amennyiben „proteines” feliratú hajápolót találunk, nagy valószínűséggel ezt a tejkivonatot tartalmazza. Amennyiben a „növényi protein” szóösszetételt használják, legtöbbször szója- vagy zabfehérjét alkalmaznak a készítményekben.
Minden fehérjéről elmondhatjuk, hogy aminosavakból áll. Ezeknek az aminosavaknak a fajtája, sorrendje, kapcsolódása határozza meg, milyen fehérjetípussal állunk szemben. Fehérje nemcsak az állatok testében van – a növények is ugyanolyan aminosavakból épülnek fel, így ugyanazt a fehérjefragmenst vihetjük be növényi eredetű aminosavakkal, amiből a mi szervezetünk építi meg azt, amire szüksége van. A testünk nagyon összetett szerkezet, ezért nem elegendő az építőkockákat bevinnünk, nagyon sok más anyagra (kollagén esetében pl. C-vitaminra, de A- és B-vitaminokra) is szükségünk van ahhoz, hogy fiatalosak és fittek maradjunk.
Egyre több cég vált növényi alternatívára, hiszen fenntarthatóbb, környezetbarát, gazdaságosabb és sokszor a bőr számára is kedvezőbb. Amennyiben az összetevőlista, a logók, illetve a leírás alapján nem egyértelmű, hogy egy termék vegán-e, keressük meg közvetlenül a forgalmazót vagy a gyártót – a tapasztalatom szerint készséggel segítenek minden felmerülő kérdésben.
Folytatjuk!
