Egyre több vendég keres növényi alapú és „cruelty-free” terméket, hiszen sokan életmódváltásból, etikai, fenntarthatósági, környezetvédelmi és/vagy egészségügyi aspektusból is választanak. Azt gondolhatjuk, hogy szakemberként könnyű kideríteni egy készítményről, hogy tartalmaz-e állati eredetű anyagot, ám a valóság ennél árnyaltabb.
Szerző: Csernai Judit, a Biodroga oktató kozmetikusa, ayurvéda jógaterapeuta
Cikkünk első részében áttekintettük a kerülendő összetevőket (a lanolint, a fehérjéket, a méhészeti termékeket, a sellakot és a kármint), valamint a növényi alternativáikat – a teljesség igénye nélkül.
Csiganyál és kígyóméreg
A csiganyál mint összetevő Ázsiából gyűrűzött be hozzánk. A hatóanyagot szó szerint kell érteni: az éticsiga által kiválasztott nyák (más néven mucin) kerül a krémbe. A nyák értékét a benne található fehérjék, prebiotikumok, antibakteriális anyagok adják, amelyet az állat a saját védelmére választ ki. A „kitermelés” során olyan felületen haladnak végig az állatok, amely a nyákképzést stimulálja, illetve közben „le is feji” róluk ezt a nyákot, pl. valamilyen háló. Bár az állat jobb esetben nem hal meg a folyamat során, elveszíti azt, ami az ő testének védelméhez kell.
Ugyancsak extra összetevő a kígyóméreg-kivonat. Olyan fantázianeveken futhat, mint pl. „viperakrém”, „botox-krém” vagy „venom-szérum”. Az összetevők között felismerni nehéz, mert főként a kivonat neve szerepel, pl. Dipeptide Diaminobutyroyl Benzylamide Diacetate vagy Syn-Ake (a Syn-tartalmú megnevezés a kígyóméregre utal). Számos növényi eredetű alternatívája van, melyeket a vegán kozmetikumok növényi botoxként említenek. Ilyenek pl. a különféle hexapeptidek, a spilan-thol, a növényi retinol és a bakuchiol.
Eredete ismeretlen
Mi a helyzet akkor, ha nem tudjuk, milyen eredetű az összetevő? Vannak olyan összetevők, amelyeknek nem derül ki az eredete szimplán az elnevezésből – ilyenek a fantázianévvel ellátott hatóanyagok és a biotechnológiai összetevők – vagy egyaránt létezik állati és növényi alternatívája, és ezek az összetevők listájában egyforma néven fognak szerepelni. Ilyen például a hialuronsav, a lecitin, a glicin vagy a squalane. Biztosra itt a nemzetközileg elismert vegán logókkal vagy a gyártó cég leírásával mehetünk.
⇒ Egy modern termék bakteriális erjesztésű hialuronsavat (INCI-néven Sodium hyaluronate) alkalmaz. Ez lehetővé teszi a molekuláris módosítását is, amivel stabilabbá, kisebbé vagy zsírban is oldhatóvá tudják „varázsolni”, így az arckrémek és szérumok stabil alapját tudja adni. Állati eredetű formájában kakastaréjból vonják ki.
⇒ Ugyanez a helyzet a squalane-nal, a széles körben használt bőrpuhító és hidratáló hatóanyaggal, amely más összetevőket is segít felszívódni a bőrben. Állati eredetű verzióját cápamájból vonják ki, míg ugyanolyan hatékony növényi eredetű formája általában olíva-eredetű. A fenntarthatóság szempontjából is értékesebb számunkra a növényi eredetű squalane, hiszen az olívaolaj-gyártás melléktermékéből állítják elő.
⇒ A squalane-hoz hasonlóan a lecitin is igen kedvező pályát futott be állatvédelmi szempontból, hiszen a növényiolaj-készítés kedvező mellékterméke. Eredetileg tojásból vonták ki, innen is ered az elnevezése, hiszen görögül a jelentése: tojássárgája. Napjainkban a legelterjedtebb a szójalecitin, illetve az utóbbi időben – főleg ételeknél az allergia elkerülése miatt – a vegán kozmetikumokban áttértek a napraforgó-lecitinre. Kiváló hatóanyag-beszállító, ez az alapja bizonyos liposzómáknak is.
⇒ Az A-vitaminnak is van állati, növényi, illetve szintetikus formája. Ha azt mondjuk, retinol, úgy biztosan mindenki felismeri. A vegán retinol szintetikus, ezzel találkozhatunk a leggyakrabban. Létezik egy retinol-szerű növényi hatóanyag, a Bakuchiol, amely nemcsak hatásában közel azonos, hanem a retinollal ellentétben a használatának nincsenek mellékhatásai.
⇒ A kozmetikumok és parfümök illatát sem mindig csak virágok adják.
– A Castoreum a hódok mirigyének váladéka, amely bőrszerű illata miatt a drága parfümök alapját képezi. Régen a vanília illatot/ízt adó élelmiszer adalékanyag is ebből készült. Szerencsére már ennek az összetevőnek is van szintetikus formája, hiszen igen költséges és kegyetlen az előállítása.
– Ugyanilyen összetevő a szarvas- és civetpézsma vagy cibetpézsma is. Ezeket szokták a szirtiborz megkövesedett székletével helyettesíteni (Hyraceum), hiszen itt az állatot nem zavarják meg, csak összegyűjtik az „anyagot”. Természetesen ez sem végtelenségig megújuló és egyszerűen előállítható összetevő.
– Az ámbráscet az emésztése során választja ki az Ambergris elnevezésű anyagot. Jobb esetben a tengerből halásszák ki, rosszabb esetben az állat halálával jutnak a parfümgyártás értékes anyagához. Ennek szintetikus megfelelője az Ambroxide, amelyet egy zsályaféle illóolajából mesterségesen hoznak létre. A készítmények összetevői között ezeket az anyagokat egyszerűen Parfum néven találjuk, így sokszor nem ismerhetjük az eredetüket.
Állati eredetű eszközök és eljárások
Nemcsak a bőrre felkenhető készítményeket, hanem az eszközöket és az alkalmazott eljárásokat is meg kell vizsgálnunk, ha el szeretnénk kerülni az állati eredetű anyagokat.
⇒ Hiába használsz vegán sminket, ha a felviteléhez használt fésűk, sminkecsetek sörtéje állati szőrt tartalmaz. A „natúr” hajkefék sokszor sertés- vagy lószőrből, míg a pirosító ecsetek mókus-, nyérc- vagy görényszőrből készülnek –, attól függően, hogy mennyire puha, luxustermékről beszélünk. Számos kiváló szintetikus vagy fenntartható, növényirost-alapú (pl. kender) sminkkiegészítőt találunk a piacon.
⇒ Ha nem tartalmaz állati anyagot egy készítmény, attól még nem vegán.
Előfordul, hogy a gyártás folyamán alkalmaznak állati eredetű anyagot, ami a késztermékben nincs benne – pl. a növényi olajokat, zsírokat sokszor szagtalanítják, fehérítik és tisztítják, és ezekhez az eljárásokhoz használhatnak állati eredetű terméket (pl. csontport), melyet a felhasználás előtt leszűrnek. Ilyen a xantángumi derítése lizozinnal, amit nem szintetikus formájában tojásfehérjéből szintetizálnak. Ebben az esetben ráírhatják, hogy nem tartalmaz állati eredetű anyagot, ám a késztermék nem lesz vegán.
Állatkísérlet-mentesség
Hivatalosan az Európai Unióban 2013 óta tilos állatkísérletet végezni kész kozmetikai termékeken, kozmetikai összetevőkön, illetve olyan kozmetikai terméket vagy összetevőt forgalmazni, amiket máshol állatokon teszteltek. Tehát elméletben minden kozmetikumnak kegyetlenségmentesnek (cruelty-free) kellene lennie. Mégsincs így. Kivételt képeznek itt az olyan esetek, amikor az anyagot a dolgozók egészsége vagy a környezetre gyakorolt hatása szempontjából vizsgálják, amikor egy teljesen új hatóanyagot vizsgálnak biztonsági szempontból, amikor „nincs más rendelkezésre álló módszer”, illetve, amikor nem csak kozmetikai felhasználásra fejlesztik az összetevőt (pl. gyógyszer-alapanyagnak).Hivatalosan az előírások szerint ekkor az állatoknak a lehető legkevesebb szenvedést kell megélniük, vagy érzéstelenítést kell kapniuk, ha a fájdalom nem része a vizsgálatnak.
Számos alternatíva létezik az állatmentes kutatásra, mint pl. a laboratóriumban előállított bőrszövet vagy bizonyos gombák használata. Amennyiben a hatékonyságot és nem a biztonságot tesztelik, önkéntesek vesznek részt a kísérletekben. Ilyenkor látunk olyan leírást, hogy pl. „ötven 20 és 35 év közötti nő részvételével végzett in vivo vizsgálat eredménye”.
A „cruelty-free” még nem jelenti azt, hogy vegán egy termék, ám a vegán logó magában foglalja az állatkísérlet-mentességet.
Egyre több cég vált növényi alternatívára, hiszen fenntarthatóbb, környezetbarát, gazdaságosabb és sokszor a bőr számára is kedvezőbb. Amennyiben az összetevőlista, a logók, illetve a leírás alapján nem egyértelmű, hogy egy termék vegán/növényi alapú, keressük meg közvetlenül a forgalmazót vagy a gyártót – a tapasztalatom szerint készséggel segítenek minden felmerülő kérdésben.
