Néha a szakmai utak mögött olyan emberi történetek rejlenek, amelyek messze túlmutatnak a tankönyveken vagy a megszokott üzleti modelleken. Amikor a szentesi Ágoston Szilvia kozmetikus mesterrel leültünk beszélgetni a Mesteremtől tanultam című sorozat kapcsán, egy olyan kivételes, generációkon átívelő kötelék bontakozott ki, amely a magyar kozmetika történetének legizgalmasabb korszakaiba kalauzol minket. Ez a történet a szakmai alázatról, a hűségről és egy olyan mester-tanítvány kapcsolatról szól, amely az évek során szinte anya-lánya kötelékké nemesedett.
Szerző: BF
A mester, Szentes első magánvállalkozója

Szilvia 1997-ben végzett kozmetikusként, és a szakma fortélyait egy igazi ikontól, az aranykoszorús mesterkozmetikus és vizsgabizottsági elnök Nagyné Szabó Ilonától tanulhatta meg. Ilona munkássága önmagában is lenyűgöző: 60 évet húzott le a pályán, és mindössze egyetlen évvel ezelőtt, 80 évesen rakta le a lantot.
– Ő még a régi KTSZ-es – Kisipari Termelő Szövetkezet, a szerk. – rendszerben szocializálódott, abban az időben, amikor a kozmetikusok még maguk főzték a krémeket. Hatalmas dolog volt, hogy a KTSZ-ből kilépve ő lett Szentes városának legelső magánvállalkozója – meséli büszkén Szilvia, aki hozzátette, hogy mestere már akkoriban is az élvonalat képviselte, megválogatta a tanítványait, és olyasmit tanított nekik, ami a kilencvenes években még ritkaságszámba ment: globális látásmódot. Náluk a szakma nem merült ki a sémákban. A színtanácsadástól kezdve a vendégek lelkivilágáig mindennel foglalkozniuk kellett.
– Megtanított minket a vendég fejével gondolkodni. A szakmai alázat mellett ez volt a legfontosabb lecke – teszi hozzá Szilvia.
Márkaszerelem és évtizedeken át ívelő hűség
Az idén 70 éves Babort senkinek sem kell bemutatni, de kevesen tudják, hogyan indult el a sikertörténete a csongrádi régióban.
Ilona már az 1970-es években kiment Ausztriába egy nemzetközi kiállításra, ahol először találkozott a márkával. Szinte azonnal beleszeretett a prémium filozófiába, és évtizedekig várta a pillanatot, hogy a termékek Magyarországra is megérkezzenek. Amikor 25 évvel ezelőtt a Kalcsu család behozta a márkát az országba, ő az elsők között volt, aki elkezdte azt népszerűsíteni.

Ez a szellemiség és profizmus Szilviára is átszállt, a sors és a szakmai hűség pedig gyönyörűen ismétli önmagát: az elhivatott munkáért járó legrangosabb elismerést, a Babor Életműdíjat a mestere után évekkel később Szilvia is átvehette. Kedvenc idézete is ide kapcsolódik, Michael Babortól: Egy nő akkor nő igazán, ha önmaga tud lenni minden nap.
A legnagyobb örökség: a vendégek és a tanítványok bizalma
Ilonának a Szilviával való kapcsolata szinte már családivá mélyült – és ez a bizalom a vendégkörben is megmutatkozott.
„A 80 év körüli vendégei közül tizen 60 éven át kísérték őt az úton! Amikor abbahagyta, ez a tíz vendég nálam kötött ki. Megszokni valakinek a kezét, a személyiségét hatvan éven át, majd bizalmat szavazni a tanítványnak… Ez egy olyan felbecsülhetetlen szellemi érték, amit büszkén viszek tovább” – avat be minket a részletekbe Szilvia.
Szilvia ma már maga is mester, és az esti felnőttoktatásban is aktívan tevékenykedik. Bár a mai oktatási rendszer teljesen másképp működik, az alapelvekből – a patikatisztaságú higiéniából és a kikezdhetetlen szakmai etikából – sosem enged, pontosan úgy, ahogy azt annak idején belé nevelték. És hogy mennyire sikeresen adja át a stafétát? Eddig több mint 120 tanítványa volt, és az esti tagozatról kikerült végzősei közül közel harmincan már évek óta sikeresen dübörgő vállalkozásokkal dolgoznak a szakmában.
