Új tájékoztatási kötelezettség

A két legfontosabb fogyasztói alapjog a tájékoztatáshoz és a jogorvoslatokhoz való jog a kozmetikai szolgáltatásokat igénybe vevő vendégek európai uniós alapjogai közül. E két alapjog biztosításához egy új jogszabálynak is meg kell felelnünk, melynek betartását ellenőrzi a fogyasztóvédelmi hatóság.

Szerző: DR. BARANYAI ANDRÁS Jogtanácsos, belkereskedelmi szakértő

A fenti két uniós alapjog biztosítja a vendég részére, hogy amennyiben kozmetikai szolgáltatást vesz igénybe és valamilyen okból kifolyólag nem elégedett az elvégzett szolgáltatással, lehetősége legyen tisztázni, hogy az őt ért sérelem egyrészt valóban sérelem-e, illetve milyen kötelezettségei vannak a vállalkozásoknak, illetve jogai a vendégnek a sérelme orvoslása érdekében.
Az uniós alapjogokat követnie kell a hazai szabályozásnak is – a fogyasztóvédelmi törvény írja elő azokat a kötelezettségeket a vállalkozások számára, melyek betartása kötelező és a hatóság által számon kérhető.

Tájékoztatás és panaszügyintézés

A fogyasztóvédelmi jogszabályok közül két olyan jogszabály van, melyet a kozmetikai szolgáltatásokat végző vállalkozásoknak a mindennapi munkavégzés során folyamatosan figyelembe kell venniük a fogyasztók tájékoztatását, illetve a panaszügyintézés folyamatát figyelembe véve.
■ Az egyik ilyen jogszabály a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,
■ a másik pedig a kozmetikai termékekről szóló, az Európai Parlament és Tanács 1223/2009/EK rendelete alapján honosított hazai jogszabály, a kozmetikai termékekről szóló 246/2013. (VII.2.) Kormányrendelet.

Vásárlók könyve és panaszfórum

A kozmetikai szolgáltatásokat folytató vállalkozások által végzett tevékenység során a hatályos szabályozás előír több olyan kötelezettséget is, amelyek érintik a fogyasztók tájékoztatását és jogorvoslati lehetőségét is.
■ Ezek közül a legfontosabb a vásárlók könyve, melyet jól látható és hozzáférhető helyen kell elhelyezni minden egyes vállalkozásnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vendég igényli, ahhoz kérés nélkül önmagát kiszolgálva tehessen bejegyzést.
■ A másik jelentős tájékoztatási elem a panaszfórum tájékoztató tábla. A lényeges elem az, hogy a tájékoztató táblán szerepelnie kell azoknak a hatóságoknak, illetve szervezeteknek, ahol a vendég panaszt tud tenni.
Ezek a hatóságok a fenti két jogszabályban kerültek felsorolásra. Ide tartozik az ellenőrző hatóságok közül az illetékes járási/fővárosi kerületi kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró szerve, a fogyasztóvédelmi hatóság, az illetékes jegyző és az illetékes békéltető testület.

Új elem: Békéltető testületek felsorolása

Mindezek mellett van egy nagyon fontos rendelkezése a fogyasztóvédelmi törvénynek, melynek alapján a kozmetikai szolgáltatásoknak egy újabb tájékoztatási elemet kell lehelyezniük az üzlethelyiségben. Ez pedig a békéltető testületek felsorolását tartalmazó lista, amely szintén az uniós tájékoztatási és jogorvoslati jogok biztosításához kapcsolódik, és amelyről – a tapasztalatok szerint – a kozmetikai szolgáltatás végző vállalkozások megfeledkeznek.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény panaszkezelésről szóló fejezetének a 17/A.§ (8) bekezdése szerint: A vendég által előterjesztett fogyasztói panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. Javasolható, hogy a vállalkozás székhelye, illetve telephelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei békéltető testület adatai kerüljenek az első helyre, mivel nyilván nagyobb a valószínűsége annak, hogy a vendégek többsége a vállalkozás székhelyéhez, illetve telephelyéhez közel élnek, és gyakrabban veszik igénybe a helyi vállalkozások szolgáltatásait. Kifogás esetén az illetékességi szabály a fogyasztó lakhelyéhez kötődik, tehát a lakhelye szerinti békéltető testület fogja az eljárást lefolytatni fogyasztói panaszbejelentés esetén.
A kiemelt szövegrész elemzése alapján megállapítható tehát, hogy a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye alapján kell tájékoztatást adni azon békéltető testületek elérhetőségéről, ahol panaszeljárást kezdeményezhet a vendég.  Tekintettel arra, hogy a vállalkozásnak nincs jogosultsága ahhoz, hogy igazoltassa a vendéget ezért – függetlenül attól, hogy a vendégnek hol található a lakóhelye vagy tartózkodási helye, de a vállalkozásnak a fenti előírás szabályozását figyelembe véve – tájékoztatást kell adnia az illetékes és a panasz kivizsgálására, illetve az eljárás lefolytatására jogosultsággal rendelkező békéltető testületről, annak elérhetőségéről.

A tájékoztató tábla
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy A/4 nagyságú tájékoztató táblán megfelelő nagyságú, olvasható betűnagysággal fel kell tüntetni a Magyarországon található, a kozmetikai vállalkozásokkal kapcsolatos békéltető testületi eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes békéltető testületek adatait. Ez alapján tehát a Budapesti és a Megyei Békéltető Testületek következő adatainak feltüntetése kötelező: a békéltető testület neve, pontos címe/levelezési címe, telefonszáma, email címe.

A szerző részt vett a GKM, által szervezett kisvállalkozások uniós felkészítése tárgyában szervezett országos előadássorozaton a kozmetikusok felkészítésében. Több fogyasztóvédelmi tárgyú szakkönyv és tankönyv szerzőtársa, illetve társszerzője a szolgáltatások témakörében.